Bejelentkezés: Regisztráció Elfelejtett jelszó
A szerző legújabb cikkei:
Ajándék építészeknek – kis karácsonyi ötletbörze
A Lechner Központ felmérte a tervpályázatokkal kapcsolatos igényeket
Hajnóczi maradt az elnök - tisztújítás az országos kamarában
Mi minden van másképp a tűzvédelemben?
Agyonütötte a spanyol turistát a pilaszter fejezeti köve a firenzei Santa Crocében
Menő irodaházak az új Metszetben
Dr. Szabó Lászlót, az Ybl professzor emerituszát kitüntette az akadémia
A matrica nem megoldás – hogyan tervezzük a madár-barát üvegeket?
Magasház ügyben az Icomos MNB nem foglal állást, de korábbi ellenző álláspontját fenntartja
Hogyan áll a Hauszmann-terv?
A Foster + Partners nyilatkozatot adott ki a MOL Campus fenntartható tervéről
Amit tudni akartál a padlótervezésről, de nem merted megkérdezni


Irodaházzá alakul a trafóház, amin Györgyi Dénes és Román Ernő összeveszett 80 éve
Csépé 2017. november 16.      
"...a tényleges tervezői és művezetési munkálatokat kizárólag magam végeztem és azokban Román Ernő építész úr egyáltalán nem vett részt." – írta Györgyi Dénes arról a trafóházról, melyet most Dombi Miklós és Pintér Tamás tervei szerint alakítottak át irodaházzá.

"A Markó utcai transzformátorállomásra és a szomszédos bérházra 1926-ban kiírt pályázatot Román Ernő nyerte meg, de a zsűri Györgyi Dénesnek a kiírástól eltérő, ezért nem díjazható tervét találta a legalkalmasabbnak. A két építész 1928-ban a munka elvégzése céljából egyesült, a Györgyi-féle tervet alapul véve. Az épületegyüttes 1929–1930 között folyó építése mellett az aquincumi transzformátorház tervezési munkáira is megbízást nyertek az Elektromos Művektől.
A terveken Györgyi és Román neve majd minden esetben együtt szerepel, közös pecséttel hitelesítve munkásságukat. Mégis a munkák befejezése után a Tér és Forma c. lap hasábjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy együttműködésük feltehetően heves viták közepette ért véget. (...) Joggal feltételezhetjük, hogy a Markó utcai transzformátorház Györgyi Dénes, az aquincumi épület pedig Román Ernő tervezői tevékenységét gazdagítja." – írja Baku Eszter és Gyetvainé Balogh Ágnes az épület kapcsán. 1

Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg pedig országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. Eredetileg Lipótvárosi elektromos alállomás céljára épült 1929-30 között (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomásaként); aránylag sértetlenül átvészelte a II. világháborút és az 1956-os forradalmat. Eredeti funkcióját 1990-ig látta el, majd a 1992-es átépítéstől – kiváló telekadottságai miatt – az Általános Értékforgalmi Bank használta bankfiókként. Ekkor bővítették az emeletek számát és alakították ki a komoly széfrendszert. A legutóbbi átalakítás 1997-ben zajlott, amikor üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott az art deco stílusú épület. Az ingatlant 2014. novemberében vette meg a Bonemo Kft. és indította útjára a Markó Irodák 9 projektet.

A Markó utcai transzformátorház jelentősége a korabeli társai között nem volt elsődleges, de építész-tervezője mégis olyan alkotást hozott létre, ami kiemeli a korabeli, hasonló funkciójú épületek közül. Klinkertégla homlokzatát modern szellemben vertikális háromszögletű falpillérek tagolják, megadva ezáltal a front ritmusát. Ez az architektúra, hangsúlyos sarokmegoldása és ipari jellegű sávablakai a korszak észak-német téglaépítészetével, de az amerikai iparépületekkel is hasonlóságot mutat. A funkcionális elvek kiváló reprezentánsa ez a kissé archaikus, de stílusában modern épület – amely a szakirodalom szerint „a logikus városépítő gondolkodás eredménye”.

Az épület rekonstrukciója, modernizálása
Dombi Miklós és Pintér Tamás építész tervezők (Dpi design Kft., www.dpi.hu) a mai kor elvárásainak megfelelő modern irodaépület létrehozásához mai eszközökkel, a térstruktúra optimalizálásával, gazdaságos megújuló épületgépészeti rendszerekkel dolgoztak. A tervezés során az eredeti épület szellemiségének visszaállítását tűzték ki fő célként, ezért az évek során hozzáépített zavaró építészeti elemektől megtisztították azt. A legfelső szinten felülvilágítóba forduló körbefutó üvegezésekkel és belső patiókkal exkluzív irodatereket hoztak létre, az északi és déli tető felületeken üveg korlátokkal határolt tetőteraszokat terveztek. A közbenső szinteken törekedtek a nagy belmagasságú iroda területek kialakítására, a födémek eredeti gerendás jellegének megmutatására. A látszó gépészeti elemek alkalmazásával felidézték az épület korabeli indusztriális eredetét. A földszinti előcsarnok belsőépítészeti tervezésénél finoman vegyítették az art deco és a modern építészet elemeit, anyaghasználatát. A tervezés és a kivitelezés a műemlékvédelmi hatóság munkatársainak szakértő együttműködésével zajlott.

A merev irodai skatulyák helyett – a sajátos térkapcsolatok kihasználásával – a teljes épületben inspiratív környezetet alakítottak ki. A terek sokfélesége, a megvilágíthatóság, a galériák, a zöld teraszok és télikertek is mind hangsúlyozzák a tér játékosságát.

„Az épület legfőbb értékei: a tömege, a homlokzatai és ezek aránya. Ezért a helyreállítás legfontosabb szempontja – a bérlők igényeinek kiszolgálása mellett, és tiszteletben tartva a tervező gondolatait – az épület eredeti karakterének megőrzése volt. A műemlék-minősítéssel együtt járó és egyéb technikai kompromisszumokat az építész az adottságok ötletes kihasználására cserélte” – összegezte Kőszeghy Erzsébet, ingatlangazdálkodási vezető, a fejlesztő társaság képviselője.

A minőségi „A” kategóriás irodaház a belváros közepén (az V. kerület szívében), jól megközelíthető és attraktív, magas presztízsű – államigazgatási, köz- és kereskedelmi intézmények által „lakott” – területen áll. Az épületben korábban bankfiók is működött, ezért itt vehető igénybe Budapest egyik korszerű, önálló bejáraton keresztül megközelíthető magánszéf bérlési lehetősége is (2 páncélterem, 900 széffel). A leendő bérlők a kiváló színvonalú épületgépészeti rendszerek előnyeit élvezhetik, hiszen például az energiatakarékos megoldásokat a hőszivattyús, magas fokú hővisszanyeréssel működő épületgépészet biztosítja. A MI9 különleges adottsága, hogy az épület körbejárható, így minden oldalán külső térre nyíló, nagy üvegfelületű – főként belső kertre néző – ablakokkal rendelkezik, amelyek több szinten átnyúlva biztosítják a beáradó fényt. Mindez a tetszetős, kazettás jellegnél fogva modern, mégis klasszikus látványt nyújt. Az udvaron kiépítettek egy elektromos gyorstöltő állomást és a bejáratok egyikét akadálymentesítették.

A Markó Irodák 9 trendi belsőépítészeti ötletei miatt ideális modern szemléletű (pl. kreatív műhelyek, tanácsadó vagy hightech) cégek és start-up-ok számára, de kiválóan alkalmas nemzetközi társaságok központjának, hazai vállalkozások székhelyének is.


1. Építés – Építészettudomány 44(1–2)45–85 DOI: 10.1556/096.2016.44.1–2.4
© 2016 Akadémiai Kiadó, Budapest
A GYÖRGYI DÉNES – ROMÁN ERNŐ „ÉPÍTÉSZPÁROS” MŰKÖDÉSE
Adalékok Györgyi Dénes és Román Ernő közös munkásságához

Üzenet a szerzőnek Cikk küldése Nyomtatás Vissza a lap tetejére
Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -2 (1 szavazatból)
Hozzászólások: (Csak teljes jogú tagok szólhatnak hozzá a cikkekhez!)
Eddig még nem érkezett hozzászólás.
OK


Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik

Médiaajánlat | Impresszum   TervLap ©