hír tervek

Irodaházzá alakul a trafóház, amin Györgyi Dénes és Román Ernő összeveszett 80 éve


Csépé
"...a tényleges tervezői és művezetési munkálatokat kizárólag magam végeztem és azokban Román Ernő építész úr egyáltalán nem vett részt." – írta Györgyi Dénes arról a trafóházról, melyet most Dombi Miklós és Pintér Tamás tervei szerint alakítottak át irodaházzá.

"A Markó utcai transzformátorállomásra és a szomszédos bérházra 1926-ban kiírt pályázatot Román Ernő nyerte meg, de a zsűri Györgyi Dénesnek a kiírástól eltérő, ezért nem díjazható tervét találta a legalkalmasabbnak. A két építész 1928-ban a munka elvégzése céljából egyesült, a Györgyi-féle tervet alapul véve. Az épületegyüttes 1929–1930 között folyó építése mellett az aquincumi transzformátorház tervezési munkáira is megbízást nyertek az Elektromos Művektől.
A terveken Györgyi és Román neve majd minden esetben együtt szerepel, közös pecséttel hitelesítve munkásságukat. Mégis a munkák befejezése után a Tér és Forma c. lap hasábjain kiadott nyilatkozataik jelzik, hogy együttműködésük feltehetően heves viták közepette ért véget. (...) Joggal feltételezhetjük, hogy a Markó utcai transzformátorház Györgyi Dénes, az aquincumi épület pedig Román Ernő tervezői tevékenységét gazdagítja." – írja Baku Eszter és Gyetvainé Balogh Ágnes az épület kapcsán. 1

Az épületet 1978-ban műemlék jellegűvé nyilvánították, 1995-ben műemlékké minősítették, jelenleg pedig országos védettségű műemlék és Budapest műemléki jelentőségű területének része. Eredetileg Lipótvárosi elektromos alállomás céljára épült 1929-30 között (Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomásaként); aránylag sértetlenül átvészelte a II. világháborút és az 1956-os forradalmat. Eredeti funkcióját 1990-ig látta el, majd a 1992-es átépítéstől – kiváló telekadottságai miatt – az Általános Értékforgalmi Bank használta bankfiókként. Ekkor bővítették az emeletek számát és alakították ki a komoly széfrendszert. A legutóbbi átalakítás 1997-ben zajlott, amikor üvegezett lépcsőházat és tetősík-ablakokat kapott az art deco stílusú épület. Az ingatlant 2014. novemberében vette meg a Bonemo Kft. és indította útjára a Markó Irodák 9 projektet.

A Markó utcai transzformátorház jelentősége a korabeli társai között nem volt elsődleges, de építész-tervezője mégis olyan alkotást hozott létre, ami kiemeli a korabeli, hasonló funkciójú épületek közül. Klinkertégla homlokzatát modern szellemben vertikális háromszögletű falpillérek tagolják, megadva ezáltal a front ritmusát. Ez az architektúra, hangsúlyos sarokmegoldása és ipari jellegű sávablakai a korszak észak-német téglaépítészetével, de az amerikai iparépületekkel is hasonlóságot mutat. A funkcionális elvek kiváló reprezentánsa ez a kissé archaikus, de stílusában modern épület – amely a szakirodalom szerint „a logikus városépítő gondolkodás eredménye”.

Az épület rekonstrukciója, modernizálása
Dombi Miklós és Pintér Tamás építész tervezők (Dpi design Kft., www.dpi.hu) a mai kor elvárásainak megfelelő modern irodaépület létrehozásához mai eszközökkel, a térstruktúra optimalizálásával, gazdaságos megújuló épületgépészeti rendszerekkel dolgoztak. A tervezés során az eredeti épület szellemiségének visszaállítását tűzték ki fő célként, ezért az évek során hozzáépített zavaró építészeti elemektől megtisztították azt. A legfelső szinten felülvilágítóba forduló körbefutó üvegezésekkel és belső patiókkal exkluzív irodatereket hoztak létre, az északi és déli tető felületeken üveg korlátokkal határolt tetőteraszokat terveztek. A közbenső szinteken törekedtek a nagy belmagasságú iroda területek kialakítására, a födémek eredeti gerendás jellegének megmutatására. A látszó gépészeti elemek alkalmazásával felidézték az épület korabeli indusztriális eredetét. A földszinti előcsarnok belsőépítészeti tervezésénél finoman vegyítették az art deco és a modern építészet elemeit, anyaghasználatát. A tervezés és a kivitelezés a műemlékvédelmi hatóság munkatársainak szakértő együttműködésével zajlott.

A merev irodai skatulyák helyett – a sajátos térkapcsolatok kihasználásával – a teljes épületben inspiratív környezetet alakítottak ki. A terek sokfélesége, a megvilágíthatóság, a galériák, a zöld teraszok és télikertek is mind hangsúlyozzák a tér játékosságát.

„Az épület legfőbb értékei: a tömege, a homlokzatai és ezek aránya. Ezért a helyreállítás legfontosabb szempontja – a bérlők igényeinek kiszolgálása mellett, és tiszteletben tartva a tervező gondolatait – az épület eredeti karakterének megőrzése volt. A műemlék-minősítéssel együtt járó és egyéb technikai kompromisszumokat az építész az adottságok ötletes kihasználására cserélte” – összegezte Kőszeghy Erzsébet, ingatlangazdálkodási vezető, a fejlesztő társaság képviselője.

A minőségi „A” kategóriás irodaház a belváros közepén (az V. kerület szívében), jól megközelíthető és attraktív, magas presztízsű – államigazgatási, köz- és kereskedelmi intézmények által „lakott” – területen áll. Az épületben korábban bankfiók is működött, ezért itt vehető igénybe Budapest egyik korszerű, önálló bejáraton keresztül megközelíthető magánszéf bérlési lehetősége is (2 páncélterem, 900 széffel). A leendő bérlők a kiváló színvonalú épületgépészeti rendszerek előnyeit élvezhetik, hiszen például az energiatakarékos megoldásokat a hőszivattyús, magas fokú hővisszanyeréssel működő épületgépészet biztosítja. A MI9 különleges adottsága, hogy az épület körbejárható, így minden oldalán külső térre nyíló, nagy üvegfelületű – főként belső kertre néző – ablakokkal rendelkezik, amelyek több szinten átnyúlva biztosítják a beáradó fényt. Mindez a tetszetős, kazettás jellegnél fogva modern, mégis klasszikus látványt nyújt. Az udvaron kiépítettek egy elektromos gyorstöltő állomást és a bejáratok egyikét akadálymentesítették.

A Markó Irodák 9 trendi belsőépítészeti ötletei miatt ideális modern szemléletű (pl. kreatív műhelyek, tanácsadó vagy hightech) cégek és start-up-ok számára, de kiválóan alkalmas nemzetközi társaságok központjának, hazai vállalkozások székhelyének is.


1. Építés – Építészettudomány 44(1–2)45–85 DOI: 10.1556/096.2016.44.1–2.4
© 2016 Akadémiai Kiadó, Budapest
A GYÖRGYI DÉNES – ROMÁN ERNŐ „ÉPÍTÉSZPÁROS” MŰKÖDÉSE
Adalékok Györgyi Dénes és Román Ernő közös munkásságához

A szerző legújabb cikkei:
Ben van Berkel (UNStudio) tervezheti Budapest új hídját!
Ledőlt a Tadzs Mahal két minaretje
Mivel kápráztassuk el tetőtérbeépítésen gondolkodó ügyfeleinket?
Bemutatták a MOME Műterem- és Médiaházat
Kitüntetést kapott Dr. Vámossy Ferenc
Anthony Gall, Callmeyer László, Szabó Levente, Vasáros Zsolt, Zakariás Attila Ybl-díjasok
A hőszigetelés nem csak a centiméterekről szól!
MMA támogatási pályázat kiállításra, könyvre, alkotótáborra!
Fogadjunk, hogy ilyet még nem tervezett! Ritka pályázat.
Itt vannak az új hódmezővásárhelyi templom látványtervei
Virtuál és Valóság – Korszerű építészeti tervezés
Amikor a tanárok firkálják a padot – I. M. Marosi Bálint
Új év, új hőszigetelési követelmények



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -2 (1 szavazatból)


Hírlevél feliratkozás


Konferencianaptár

Építési megoldások

Velux
Austrotherm
Austrotherm
Archmaaik