cikk Árkay Aladár Lechner Tudásközpont

150 éve született Árkay Aladár


pestimonika | 2018. február 1.
     
„… mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének”

És hozzátehetjük: mestere a tereknek, a formáknak és az ornamentikának. A fasori református templom, a városmajori kis templom, a Rákócziánum kápolnája mellett az első modern templomunkként számontartott győr-gyárvárosi templom tervezője és a városmajori új templom egyik megalkotója, Árkay Aladár 150 éve, 1868. február 1-én született Temesváron.

Árkay Aladár édesapja, Árkay Sándor korának egy kitűnő műlakatos iparművésze volt, aki egy kisebb vasgyárral és öntödével is rendelkezett. A család hamarosan a fővárosba költözött, ahol olyan jelentős épületek kovácsoltvas szerkezetei fűződnek a nevéhez, mint például a New York-palota, a Nyugati pályaudvar vagy a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság, de a régi Erzsébet híd kivitelezésében is közreműködött.

Árkay Aladár már a gimnáziumban kitűnt rajztudásával. Tanára itt Balló Ede festőművész volt, akinek a buzdítására sokat rajzolt, festett, gyakran megörökítve a Víziváros, a Tabán, a Várnegyed utcarészleteit is. Az érettségi után a Műegyetemre iratkozott be, de a képzőművészeti tanulmányokkal sem hagyott fel, továbbra is látogatta azt a rajziskolát, ahol például Székely Bertalan és Lotz Károly is tanított. Párizsban tett tanulmányútja során is – ahol elsősorban építészetet tanult – gyakran látogatta a festőakadémiákat.

A Fellner & Helmer és a Hauszmann építészirodáktól a fasori református templomig

A következő állomás Bécs volt, ahol a Fellner és Helmer építésziroda művezetőjeként kivitelezési gyakorlatot szerez többek között a salzburgi színház és a pesti volt Somossy-orfeum építkezésén. Ezután Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott, majd apósa, Kallina Mór – aki pályája első szakaszában Otto Wagnerrel dolgozott együtt – építészirodájához csatlakozott. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Főparancsnokság épületeit a budai várban, a Budai Vigadót, valamint a Szent Gellért-emlékművet a Gellért-hegy oldalában együtt tervezik.

Az 1900-as párizsi világkiállítás finn épületei nagy hatással vannak Árkayra is, ugyanúgy, mint Lechner Ödön építészete. Az 1905-ben tervezett, az Andrássy út és a Hősök tere sarkán álló Babochay-villa már elszakad a historizmustól. Tulajdonképpen két épületről van szó, amelyekbe az építtető, Babochay Hermann építési vállalkozó által kért funkciókat – a fogadó- és tárgyalótermeket, irodákat és lakosztályokat – Árkay szétosztotta. A saroképületet a húszas-harmincas években sajnos átépítették, ezzel elvesztette eredeti jellegét.

A villaépítésnek a századfordulón Európa-szerte kibontakozó divatjába illeszkedett a Kis-Svábhegy déli oldalán 1910-13 között bírák és ügyészek számára kialakított villanegyed, amelynek létrejöttében nagy szerepe volt Ráth Györgynek, a Királyi Ítélőtábla tanácselnökének, aki mellesleg kiváló műgyűjtő is volt. Árkay mindegyik épülethez egyedi tervet készített, jól funkcionáló alaprajzokkal. Ezzel be is fejeződött pályafutásának első, kísérletező korszaka, az 1911-13 között elkészült Fasori református templom (első nagy megbízása) már saját, kiforrott stílusát mutatja.

A Rákócziánum kápolnája és a győr-gyárvárosi templom

Az I. világháború után a gazdasági stabilizációig az építkezések visszaszorultak. 1920-ban Árkay Aladár a Margitsziget rendezésével foglalkozott, 1923-ban a Néprajzi Múzeum pályázatán vett részt. Ugyanebben az évben kezdi tervezni a városmajori kis templomot, amely 1935-ig, a nagy templom felépítéséig működött plébániatemplomként, majd egyéb közösségi funkciókat kapott, a plébániahivatal is egyik helyiségében volt néhány évtizedig. 1924-25-ben épült fel a Rákóczi Gimnázium kápolnája a Keleti Károly utcában. 1925-ben Árkay nyugat-európai tanulmányútra indul, bejárja Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Németországot, Ausztriát. Hazatérve tapasztalatait előadásokban és cikkekben adja közre.

1926-28 között épül fel a lengyel nemzetiségi templom Kőbányán, Mohácson a városháza és a Csaba Rezsővel együtt tervezett rákosszentmihályi kultúrház. Szintén a húszas évek végén készül el a győr-gyárvárosi római katolikus templom, amelyet a hazai modern templomok első képviselőjeként tart számon a szakirodalom és így üdvözölte a korabeli szaksajtó is, bár a koraromán itáliai templomok stílusjegyeit is magán hordozza. Létrejöttében nagy szerepe volt Árkay nyugat-európai tanulmányútjának is, de Somogyi Antal kanonoknak, győri teológiai tanárnak is, aki behatóan foglalkozott a katolikus templomok formai megújításának kérdésével. A templomot 1944-ben bombatámadás érte, a tetőzet, valamint a szintén Árkay Aladár és fia, Bertalan által tervezett belső berendezés majdnem teljesen elpusztult és a későbbi helyreállítások, felújítások során sem lett teljes körűen visszaállítva.

Zeleméri Rudolf így írt a templomról a Magyar Iparművészet 33. évfolyamának 3-4. számában: „Árkay tagadhatatlanul mestere a színeknek, fényhatásoknak és a megvilágítás művészetének. (…) A durván és egyenletesen szürkére fröcskölt falak és pillérek fölött egy cinóbervörös (arannyal, szürkével és kevés feketével díszített) érdekes famennyezet képezi a lezárást. A pompás színhangulatot fokozzák még a hatalmas színes ablakok, a cinóbervörös ajtók és a fémtárgyaknak felvillódzó aranyszíne. A bejárat feletti félköríves nagy ablak érdekes színhatása külön vonzóereje a templomnak. A szentély oldalvilágítást nem kap, ellenben a mennyezet színes üvegein keresztülbocsátott fény képezi a szentély újszerű és eredeti megvilágítását.”

Ugyancsak 1929-ben indul el a mohácsi fogadalmi templom alapozása, de az építkezés anyagi okok miatt hamarosan abbamarad. A templomot – amelynek kupoláját egy összetett, szép geometriájú vasbeton szerkezet tartja – Árkay Bertalan fejezi be később, nagymértékben átalakítva édesapja eredeti terveit.

Városépítési tervek

1930-ban hirdették meg az Erzsébet sugárút (későbbi nevén Madách sugárút) pályázatát, amely a mai Madách tértől indulva nyitott volna egy újabb kapcsolatot a Nagykörút felé, átvágva a Dob utca és a Király utca közti zsúfolt beépítést. A pályázaton Árkay nyerte el az első díjat. A terv azonban nem valósult meg, az elképzelés elakadt a telekspekuláció útvesztőiben. Már Árkay halála után, 1935-ben éledt fel újra a projekt, ekkor Wälder Gyulát, a pályázat egyik megvételt nyert tervének szerzőjét bízták meg a Madách tér és a Károly körút csatlakozó épületeinek megtervezésével, aki Árkay tervének legjellegzetesebb elemét, a sugárút felett átívelő, kapuzatszerű épülettömeget megtartotta, bár az időközben módosított méretekből adódóan megváltozott arányokkal.

A következő évben Árkay a Rudas- és a Gellért-fürdő közti terület rendezésére kiírt tervpályázaton vett részt, ahol a két épület összekapcsolásával egy fürdőkomplexumot hozott létre. Ugyanebben az évben épül fel a tervei alapján a Vágóhíd utcai görögkeleti templom a megrendelő által megkövetelt historizáló stílusban, de vasbeton szerkezettel.

"Az anyag a lelket soha le nem győzheti..."

1931-től haláláig, 1932. február 2-ig az új városmajor templom tervezésével foglalkozott. A vasbeton keretrendszerrel épült, háromhajós templom 1933-as felszentelését már nem érhette meg, a kivitelezés levezénylése a fiára, Árkay Bertalanra maradt. Arról, hogy a tervezői munka hogyan oszlott meg a két építész között, nincs pontos információnk, feltételezhetően szoros együttműködés volt apa és fia között. Kriegsau Emil plébánosnak a Tér és Forma 1933. évi 4-5. számában a templomról megjelent cikke szerint több kiindulási tervvariáció után Árkay Aladár vázolta fel az épület alapkoncepcióját, amit aztán Bertalan fejlesztett tovább és tervezett meg kiviteli szinten. A vasbetonszerkezetek statikusa Folly Róbert volt, a színes üvegablakok terveit Sztehlo Lili (Árkay Bertalan felesége), a freskókat Aba Novák Vilmos és Pátzay Pál, a szobrokat Ohman Béla készítette. A templom különálló harangtornya csak 1937-ben épült meg, majd néhány évvel később a régi kápolna, a templom és a campanile összekapcsolására tervezett árkádos folyosó.

A városmajori új templomot Rimanóczy Gyula (az egy évvel később elkészült Pasaréti templom tervezője) is lelkesen üdvözölte a Tér és Forma ugyanazon számában: „Ez az egyszerűség nem elriasztó, ez az egyszerűség elvág a hivalkodó külvilágtól, koncentrálja gondolatainkat, fegyelmez és irányít. Ez az új (…) egyházművészet nem jelenti azonban azt, hogy a szigorú, puszta anyag dominálóan elnyomja a művészetet. Az anyag a lelket soha le nem győzheti, az egyszerűségre és tárgyilagosságra való törekvés nem öli ki a lélek megnyilatkozását: a művészet érvényesülését.”

Fotó: Kis Ádám – Lechner Tudásközpont

Források:
Dercsényi Balázs: Árkay Aladár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967
Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986
Zeleméri Rudolf: A Győr-Gyárvárosi új róm. kath. templom, Magyar Iparművészet, 33. évf. 3-4. sz.
Román András: Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája, Budapesti Negyed, 5-6. évf. 1997/4-1998/1 (18-19).
Kriegsau Emil: A városmajori új templom, Tér és Forma, 1933/4-5.
Rimanóczy Gyula: Az új városmajori róm. kat. templom, Tér és Forma, 1933/4-5.

A szerző legújabb cikkei:
Jan Gehl Veszprémben
Építészeti fotótár indult
A Wekerle-teleptől a Georgia-házig
Az építész, akit a világon mindenki így ismer: CF tanár úr
„…rá tudja nyomni a mások eszméire is a saját zsenialitása bélyegét”
Európa városai Tallinnban találkoztak
La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig
Új pályázat városoknak!
Kérdőív az építészeti pályázatokról
"A múlt időknek reánk maradt céhmestere"
Kazincbarcika, a színes város
Költészet vasbetonból



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 16 (8 szavazatból)