Java | 2012.01.19
Emlékezzünk erre a nemzetünk sorsát egykor eldöntő tragikus eseményre. A Mohácsi emlékhelyet és sírkertet a Sátorhelyre vezető vadgesztenyékkel szegélyezett úton közelítjük meg, s már messziről feltűnik a szikrázó napfény sugarait visszatükröző, elegáns, emblematikus, légiesen a sírkert fölé magasodó fogadóépület, üvegkupolájával.

A mohácsi csatamező temetkezési helyén, a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely, amely méltó mementójává vált annak a tragikus ütközetnek, amelynek során mintegy 28 ezer magyar vitéz lelte halálát. Vadász György Kossuth, Ybl és Príma Primisszima díjas építész alkotótársaival (Szlezák Gusztáv építésszel, Kő Pál, Kiss Sándor, Szabó István, Király József, Illyés Gyula, Bencsik István és Pölöskey József szobrászművészekkel) gondolatébresztő jelképeivel méltóképpen emlékeztetett a tragikus múltra. A mindegy 8 hektárnyi természetvédelmi területen fekvő emlékhely bejárati kapuja is mementó. Az egymás felé közelítő ívek soha nem érnek össze, csak közelítenek. A kapu hálószerkezeti motívumait a feltárt csontok alapján Pölöskei József ötvösművész bronzból tette igazán utánozhatatlanul plasztikussá.
Ezen a kapun keresztül jutunk a 20 méter átmérőjű, 15 méter magas kilátókupolába, vagyis a fogadóépületbe, amelyet 2011-ben, napra pontosan a csatavesztés 475-ik évfordulóján avattak fel ünnepélyes keretek között. Tervezője ugyancsak Vadász György, aki időközben (1990-ben) megtervezte a Muhi Történelmi Emlékhelyet is, az 1241-ben a tatárok elleni Muhi csatavesztésre emlékezve (alkotótársak:Kiss Sándor szobrász, Váncza László építész).
• A Mohácsi fogadóépület nagyrészt nyitott, lelátókkal ellátott földi bejárati szintjén mindössze egy 120º-os cikkely lett beépítve, mely fogadótérként szolgál. A teljes egészében alápincézett épület alsó szintjére került egy kiállítótér raktárral, kiszolgáló vizesblokkokkal. Az első emeleten az ugyancsak 120º-os zárt részben ajándékbolt található, de a második szint már teljesen zárt. Itt 170 nm-es kiállítótér épült büfével, kiszolgálóhelyiségekkel, s páratlan kilátással a sírkertre. A külső üveglift az akadálymentesség jegyében készült, lehetőséget nyújtva minden látogatónak a gyors feljutásra a kupolába. A toronyban az érdeklődők interaktív módon ismerkedhetnek meg a csata előzményeivel, az egyes mozzanatokkal és az azt követő tragikus végkifejlettel. A különböző generációknak és a történészeknek is külön film készült a mohácsi vésszel kapcsolatos ismeretek átadására, s az ütközet szemléltetésére 3 dimenziós videojáték szolgál majd. Felújították az időközben megkopott sírkertet is, s a környező erdőben történelmi tanösvényt alakítottak ki interaktív történelemórák megtartására.
A toronyépület fő anyaga az üveg. Felfelé haladva nemcsak az üvegtáblák mérete, hanem azok dőlésszöge is fokozatosan csökken. Ezáltal a fényáteresztő képességük csökkenésével egyre kevesebb hőt enged át, ugyanakkor az üvegfelületek fémoxid bevonatának fokozatos növelésével a hő terhelése még tovább csökken. Ezáltal alul az üveg felülete víztiszta, ami fokozatosan válik a sejtelmes kékből egyre teltebb, markánsabb kék színűvé. A 20 m átmérőjű kör alakú épület szerkezetét a tervező úgy alakította ki, hogy a sugarasan elhelyezkedő 10 db 30x120 cm-es vasbeton tartópillérre támaszkodnak a 30x140-es vasbeton gerendák, amelyek a +8.00 m-es szinten a vasbeton födémét tartják. Erre ülnek rá az üvegkupolát tartó acél ívtartók. Ily módon az üvegkupola és az épület oldalán lefutó üvegfal a vasbeton tartópillérektől elválik, s az külön belső „hártyaként” jelenik meg. Minden helyiség szellőztetése gépi úton megoldott. A felépítményi szinteken sprinkler került kiépítésre – a földszinten és az első emeleten álmennyezetbe süllyesztették a sprinklerfejeket.
Letekintve a fogadóépület legfelső szintjéről, láthatjuk a tömegsírok között II. Lajos király, Kanizsai Dorottya, Tomori Pál és Szulejman szultán, valamint sok-sok névtelen vitéz fából faragott újjá éledt szobrait, de találkozhatunk a fegyvereket és a lovakat ábrázoló ugyancsak megújult kopjafák erdeivel is. Időnként felhangzik a zsindelytetős kicsi lélekharang is megidézve a félelmet, a hiábavaló küzdelmet a túlerővel szemben. Beljebb földbe süllyesztett átriumos épület udvarába jutunk, amelynek közepén áll az a kőrózsa (Illyés Gyula szobrászművész alkotása), amely mély törésvonalaival az ország három részre szakadását jelképezi. Az átrium mentén a csatával kapcsolatos történelmi, hadtörténeti és régészeti kiállítás tablói tekinthetők meg.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közlése szerint a kulturális tárcával közösen elkészített jogszabály-tervezetben a mohácsi emlékhely is szerepel a hivatalosan nyilvántartott kilenc javasolt nemzeti emlékhely között. Hitem szerint eddig is az volt.
A történelmi múlt legyen tanítómesterünk!

Résztvevők:
vezető tervező: Vadász György DLA – Zimay Balázs építész
Statikus: ifj. Vadász György
Építtető: Duna-Dráva Nemzeti Park.
Ügyvezető igazgató: Závoczky Szabolcs
Ügyvezető helyettes:Buchert Eszter

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások