épületek ELI lézerközpont Szeged

Átadták Szegeden Magyarország legnagyobb tudományos beruházását, az ELI Lézerközpontot


Java | 2017.05.23
Magyarország akkor lehet igazán a jövő nyertese, ha a továbbiakban tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson – fejtette ki Orbán Viktor kormányfő az ünnepélyes átadáson.

A szegedi központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt lehet majd előállítani másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az intézet a fizika, biológia, kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívüli nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít a világon jelenleg egyedülálló infrastruktúrát.

A központ helyén egykor laktanyák álltak. A beruházás 2013-ban kezdődött, amit Magyarország nem ajándékba kapott. Megvalósítását azért nyerhette csak el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt saját költségvetéséből és a neki járó uniós forrásokból „hasítja ki” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az összes tagország közül Magyarország „szénája állt akkor a legrosszabbul”, „a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország”.

A sikeres működés hátterét a magyar tudományos kutatás elmúlt években megújult intézményrendszere, az MTA Lendület programja, helyi szinten a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, és a városban kialakítandó Molekuláris Medicina Kiválósági Központ biztosítja. A központban folyó kutatások atomi folyamatokon alapuló technológiákat alapozhatnak majd meg, és új kivételes hatékonyságú eszközöket adhatnak más tudományterületek, így a biológia vagy az orvostudomány kezébe”

Lehner Lóránt, a központ létrehozását koordináló ELI (Extreme Light Infrastructure) Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az építkezéssel párhuzamosan zajlott a kutatási eszközök beszerzése, hamarosan elindulhat ezek telepítése és beüzemelése. A szegedi lézerközpont öt épületének alapterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az A épületben a kísérleti területek, a B épületben a laborok, előkészítő műhelyek, kutatói irodák kaptak helyet, a tudásközpontként is szolgáló fogadó épületben található a konferenciaterem, a könyvtár, a szemináriumi termek, a menedzsment irodák és az étterem, emellett külön épületben működnek a kiszolgáló, karbantartó egységek, illetve a porta.

Az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelőn 819 cölöp biztosítja, melyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A kísérleti tereket a rezgésmentesítés érdekében „ház-a-házban” technológiával alakították ki, a szennyeződésmentes tiszta terekben a hőingás is legfeljebb 0,5 Celsius fok lehet.

A nagyrészt EU-s pénzből épült projekt – az építészeti beruházás mellett a kutatási berendezések és eszközök beszerzését is tartalmazó – költségvetése több mint 70 milliárd forint, ennek 85 százalékát az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő lézerkutatási infrastruktúrákkal összekapcsolódva várhatóan 2019-től működik majd teljes kapacitással.


Forrás: Szeged.hu

Az ELI Lézerközpont építészetével részletesen már korábban foglalkoztunk a Tervlap.hu cikkében.

Tervező: Orbán Csaba, Szőkedencsi Géza (Artonic Design Építészeti Kft.)
Munkatársak: Besnyői Rita, Börőcs Gabi, Hoffman Tamás, Menyhárt Gergő, Szlovicsák István
Kivitelező: Strabag-Swietelsky

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár



Építési megoldások