A 31 barlangot munkások ezrei véső és kalapács segítségével áldozatos munkával vájták ki a vulkanikus bazaltsziklából. A barlangokat két szakaszban készítették, a régebbiek az i.e. II. századból valók, az újabbak pedig i. sz. 400-600 körül készültek. A barlangok egy része kolostorként funkcionált, benne hatalmas termekkel és ebből nyíló apró cellákkal, amelyekben még az ágyat és a párnát is a sziklából faragták ki az egykor itt élő szerzeteseknek. A többi barlangot templomként használták, amelyek szerkezetükben a mai keresztény katedrálisok elődeinek tekinthetőek. A barlangok belsejét borító 1 500 éves festmények az egykori történelemről mesélnek nekünk.
Az őskori mesteremberek áldozatos kézi munkával faragták ki az igényes szobrokat a bazalt sziklákból. Apró lépésenként haladva finoman cizellált véseteket készítettek és a szükséges helyeken oszlopokat faragtak ki, a sziklák belsejében tágas, impozáns termeket alakítottak ki. A falakat és a mennyezetet csodálatos, gazdag díszítéssel látták el, és a gipszvakolaton élénk színű festményeket készítettek. A félkőrívben fekvő sziklába vájt templomok a három ősi vallást (hindu, huddhista és jain) mutatják be freskóikon és szobraikon.
Az indiai ajantai barlagkolostorok felfedezése egy angol tisztnek köszönhető, aki 1819-ben éppen arrafelé vadászott a környéken. A dús erdővel borított területen lovagolt a kis Waghora-folyócska mellett, a folyó egy U alakú kanyart írt le, amikor felpillantott a hegyoldalra, s akkor figyelt fel a különös barlangrendszerre. A tiszt India egyik legszebb régészeti emlékét fedezte fel.
Forrás és videó: Erdekesvilag.hu