Az ide látogató turisták a kiállító terekbe lépve, maguk is személyesen megtapasztalhatják a korszerű technika vívmányait, a modern, mai fény- és hangtechnikát. Emellett okostelefonra letölthető alkalmazást is kifejlesztettek, amely a látogatókat már a városba érkezve egyenesen a várba irányítja, továbbá alternatív sétaútvonalakat kínál a navigáció segítségével.
Az Esztergomi vár eredete
A 960-as évektõl kezdve Géza fejedelem ezt a települést választotta lakó- és uralkodási helyszínéül. Itt a Várhegyen a római castrum területén kiépített palotában született 975 táján fia, Vajk, a késõbbi István király. Géza építtette az elsõ templomot is a Várhegyen István vértanú tiszteletére. 1000-ben itt koronázták Istvánt királlyá. Ettõl kezdve épül ki igazán a vár, amely a tatárjárásig (1241) királyaink székhelye, nemcsak a magyar állam, hanem az egyház és egyben Esztergom vármegye központja is lett.Az esztergomi érsek 10 püspökség fejeként, állami funkciót is betölt, koronázási joggal.1450-53 között Széchy Dénes érsek (1450-1464) építtette újjá a székesegyházat, majd utóda, Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával. Bonfini történeti műve szerint "a várban tágas ebédlõtermet emelt, s elõtte pedig vörös márványból fenséges, emeletes folyosót építtetett. Az ebédlõ terem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk.
Az ebédlõ teremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya õseik is láthatók."
A megújulás
Az új kiállítások mellett látogatható a Várkápolna és részlegesen a Studiolo, azaz Vitéz János reneszánsz freskókkal díszített dolgozószobája. Legnagyobb turisztikai újdonságként látogathatóvá vált a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix-terem, a királyi kápolna és a Studiolo. Újdonságnak számít, hogy a Várhegy gazdag történetéről új állandó kiállítás nyílt, amelyhez a Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználták.
A Studiolóban található Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, melynek keletkezési ideje az 1400-as évek végére tehető. Az Erények művészettörténeti szenzációja, hogy ebből a korból Itálián kívül sehol a világon nem ismert még egy olyan falkép, amely a quattrocento Firenzéjének vezető festészeti stílusában és színvonalán készült volna. A kutatók egy része az eredeti rétegek feltárása és restaurálása során előbukkanó új megfigyelések, így a nőalakok hasonlósága, a bekarcolt aláírás értelmezése alapján, nem zárja ki azt a feltételezést, hogy az alkotóművész akár maga Sandro Botticelli lehetett. A vártorony az 1595-ös török ostromban összedőlt és darabjai belerogytak a dolgozószobába, így azt földdel töltötték fel. A freskók emléke évszázadokra feledésbe merült, létezésükre az 1930-as évek régészeti feltárásai során derült fény. Az egykori királyi vár kápolnájának felújítása már korábban, 2013 végén elkészült, így falfestményeit 13 év után láthatta újra a nagyközönség. Wierdl Zsuzsanna és restaurátor csapata egyfelől megtalálta a kápolna legelső, eredeti kifestésének nyomait, másfelől pedig számos eredeti freskórészletet helyezett vissza a falfelületbe.
Aki ide látogat, az sokszínű történelmi múlttal rendelkezõ, kultúrtörténeti hagyományokban, muzeális kincsekben gazdag nemzeti zarándokhellyel ismerkedhet meg.
Forrás: www.muemlekem.hu
www.mnmvarmuzeuma.hu/
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére