épületek Fellner Sándor műemléki rekonstrukció Pénzügyminisztérium

Hamarosan újra régi fényében ragyoghat a Pénzügyminisztérium a várban


Java | 2019.01.17
A 2017-es kormányrendelet értelmében hamarosan visszanyeri eredeti pompáját a Szentháromság tér 6. számon álló egykori palota, amelybe a felújítást követően visszaköltözhet egykori és leendő tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Ismerkedjünk meg az épület múltjával is!

Az építészet magán hordozza a történelem változatos, szeszélyes történéseinek romboló hatásait is, különösen így van ez az egykori Pénzügyminiszteriumi Fellner-féle neogótikus palotájával.

Történetünk 1686 után kezdődik. Miután a keresztény seregek sikeresen visszavették Buda várát a töröktől, hozzáláttak a romos város újjáépítéséhez és a hiányzó lakosság pótlásához, leginkább német polgárok telepítésével. Az ismét kereszténnyé (döntő többségében katolikussá) lett városban ezt követően megjelentek a szerzetesrendek. Nekik telkeket adományoztak: a karmelitáknak a Szent György téren (ahol azelőtt a budai pasák palotája állt), a jezsuitáknak pedig a Szentháromság téren. Fontos megemlíteni, hogy a jezsuiták telke tette ki a tér nagy részét. Ezt kihasználva tudták 1747-re a jezsuiták felépíttettni a Mátyás templomot északról határoló rendházukkal és kollégiumukkal szemben az akadémiájukat (amit a korban a legszebb iskolának neveztek).

Az első független magyar pénzügyigazgatási szervezet 1848-ban jött létre. Az első pénzügyminiszter Kossuth Lajos lett, akinek a legfőbb célja a honvédelem pénzügyi hátterének megteremtése volt. A szabadságharc bukásával és a megtorlás kezdetével együtt többek között felszámolták a pénzügyminisztériumot is. A magyar pénzügyek irányítása ismét Bécsbe került, csak igazgatóságok működtek hazánkban. Aztán 1867-ben egy egészen új helyzet állt elő: az Osztrák-Magyar Monarchiával egy bonyolult államszervezet jött létre. Ausztriával közös had- és külpolitikát, valamint az ezek finanszírozását előteremtő pénzügyi politikát folytattunk. Ennek köszönhetően Magyarországnak ismét lett Pénzügyminisztériuma, és a dualizmus első magyar pénzügyminisztere gróf Lónyay Menyhért lett. A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium az egykori Királyi Kamara épületeibe költözött be a Szentháromság téren.

A kormányszerv hamar kinőtte az épületet, így a századfordulón elkezdték tervezni az átépítést. A tervek elkészítésére Fellner Sándort kérték fel, aki a szomszédos Nagyboldogasszony (Mátyás) templom Schulek-féle átépítéséhez igazodva egy neogótikus palotát tervezett.

Miután kisajátítottak pár szomszédos telket, hozzá is láttak az építkezéshez 1901-ben. A pompás palota végül 1904-re készült el. Fellner Sándor palotájában a későgótikus angol (Tudor) elemek keverednek a későbarokk francia (XVI. Lajos) elemekkel.

Mint a századfordulós építészetben oly sok helyen, úgy itt is jelentős szerepet kaptak a társművészeti ágazatok: a fémművesség, a szobrászat és a festészet. Az épületben elhelyezett számtalan szobron kívül ki kell emelnünk a két tornyon lévő szobrokat, amelyek nagyon hasonlítottak az Országház tornyain lévőkre.

A belső térből két részt emelnénk ki: az egyik a főlépcső, a másik a miniszteri várakozó. A főlépcső különlegessége a míves kandelábereken és a szecesszióra hajazó festésen kívül még a számos felső ablak, ami természetes fénnyel borítja be a teret.A miniszteri fogadó előtt volt a miniszteri fogadó előtt volt a miniszteri várakozó, ahol a vendégek kivárhatták sorukat. A szoba különlegessége, hogy a falakon a neves elődök portréi sorakoztak is „tartották szemmel” a vendégeket.

A belső részletesség igaz volt a külsőre is. A tornyok tetejét finom csipkézés borította és számos helyen megbújt a magyar címer.Noha a palota sokkalta nagyobb lett elődjénél, a szomszédos egykori Jezsuita Kollégium épületére továbbra is szüksége volt a minisztériumnak.

A Pénzügyminisztérium egészen 1944-ig tudta használni a palotáját. Budapest ostromában az épület súlyosan sérült meg. Ellentétben a szomszédos egykori Jezsuita Kollégiummal (a mai Hilton), aminek lényegében csak a főbb falai maradtak meg.

A világháborút követően a Pénzügyminisztériumot kényszerűen a Magyar Általános Hitelbank egykori, Nádor téri székházába költöztették át (ahol mind a mai napig van). A Szentháromság téri palotához hosszú ideig nem nyúltak hozzá. Az '50-es években többször felemerült, hogy teljesen lebontják, de szerencsére ezt sikerült elkerülni. Végül mégis a helyreállítás mellett döntöttek.

A gyors munkálatok folyamán visszabontották a palota tornyait, a főhomlokzati rizalitot, a tetődíszeket. Lényegesen egyszerűsítették a belső tereket is. A munkálatokat végző építész, Rados Jenő célja az volt, hogy az épület sokkal jobban belesimuljon a Polgárváros építészetébe. Ugyanakkor úgy is lehet nézni a történteket, hogy Rados végülis értékmentő munkát végzett. Ugyanis lehet, hogy az épület ilyen mértékű lecsupaszítása „volt az ára” annak, hogy egyáltalán megmaradt.

Az átalakítást követően a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiuma kapott benne helyet. Miután a kollégium 1981-ben kiköltözött innen, sokáig nem tudtak találni semmilyen új funkciót. A közelmúltig itt volt az MTA irattárának egy része. Később kulturális rendezvényeket, kiállításokat tartottak benne. Végül a 2011-ben létrejövő Magyarság Háza kapott benne helyet.

Az elmúlt években elkezdték előkészíteni a Szentháromság téri palota rekonstrukcióját. A cél az eredeti homlokzat helyreállítása (amely harmonizált a Mátyás temploméval), valamint a belső terek helyreállítása és alkalmassá tétele a 21. századi irodai munkára. A munkálatokat 2018 őszén kezdték meg.

Forrás: Magyar Építők, PestBuda

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások