Az Európa Zöld Fővárosa címet az a környezettudatos város kapja, amelynek a fenntartható jövőért végzett tevékenységét a legjobbnak ítéli a független szakértőkből álló zsűri. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét. Kiértékelik a város hulladékkezelését, vízgazdálkodását, energiapolitikáját és energiahatékonysági mutatóit.
A European Green Capital díjat legelőször Stockholm kapta meg 2011-ben, majd Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága és Bristol következett. Ez az első alkalom, hogy az Unióhoz később csatlakozott, kevésbé fejlett régió városának ítélték a díjat. A 276 000 lakosú Ljubljanában egy lakosra 542 négyzetméter zöldterület jut. Ez önmagában még kevés lenne a sikerhez, ahhoz tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésre is szükség volt. A hatalmas eredmény hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.
Elsőként a lakosság környezettudatosságra nevelését és közlekedési hálózatuk reformálását lépték meg. Az előzőleg autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. A városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpáros sávokat építettek. Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő Bicike(Lj) közösségi bringázási rendszert, az autósokat pedig ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. Az autós közlekedés közel 30%-kal csökkent, míg a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra. A felszíni parkolás helyett mélygarázsba terelték az autókat és 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek. A városi levegő szénkoncentrációja 70%-kal, a városközpont zajterhelése pedig mintegy 6%-kal csökkent, tehát mondhatjuk, hogy a város fellélegzett.
Forrás: Realista.hu