Ahogy megírtuk, már az alapokat is lerakták, de néhány hete a makói könyvtár építése kapcsán felvetődött, hogy a Makovecz-életmű megőrzésének nem az a legjobb módja, ha válogatás nélkül megvalósítják az építész minden korábbi tervét, s ugyanakkor a már meglévő alkotásainak kellő védelméről egyáltalán nem gondoskodnak – írja az Urbanista blog. "A maga nemében elhíresült épületek mostoha sorsa közismert, ha csak például a végletekig elhanyagolt szentendrei Duna Éttermet említjük, vagy a kis gloriettjét a váci révnél!" Úgy tűnik ebben az irányba is történtek lépések (és nemcsak a Hagymaház felújítása), ugyanis a minap rendeletet hoztak arról, hogy az építész több alkotását is műemlékké nyilvánították – írta szintén az Urbanista.
Ezek a következők:
A megdöbbentő hatású Farkasréti temető ravatalozója fabordái olyanok, mintha egy emberi testről lenne szó. Ez a 1975-ben tervezett alkotás talán máig a legismertebb Makovecz-alkotás külföldön. Megrázóan néz ki Sáros László György felvételén.
Az 1984-ben épült visegrádi Erdei Művelődési Ház is különlegesnek számított a maga nemében, ugyanis tökéletes harmóniát képvisel az épületen belül az ősi motívumok világa, a természetből ellesett változatos formákkal és a kor építészetével.
A baki Faluház. Egy évvel később épült az a baki faluház (1985), mely különös kísérlet a jelképes térhasználatok sorában. Alakjában az antropomorf térideál és a lényszerűvé váló megjelenés dominál, vagyis egy madár alakját növeli ház méretűvé.
Egyébként Makón nemcsak a könyvtár épül és a Hagymaház újul meg, hanem a Hagymatikum is kibővül. "Tovább építjük a Makovecz-várost", nyilatkozta a polgármesterasszony korábban a Délmagyarnak.
Forrás: urbanista, delmagyar.hu
Fotó: Mapio.net, Nagy Zoltán / MTI, Sáros László György
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére