hír épületek City Gate Vallettán. Renzo Piano építészete

Renzo Piano City Gate projektje a máltai Vallettában.

Valletta lesz Európa kulturális fővárosa 2018-ban.


Java | 2014.03.28
A gazdag történelmi múlttal rendelkező középkori főváros értékes történelmi építészetét jórészt lerombolta a második világháború, de emellett sokat ártott a sorozatos rossz városfejlesztési politika. Ez utóbbi helyrehozása, s a régi értékek korhű megőrzése, a modern építészet beintegrálása volt Renzo Piano fő feladata.

Málta egy érdekes, sokszínű sziget a Földközi-tengerben, gazdag történelmével és egyedülálló kultúrájával vált híressé, amely ötvözi az olasz, az arab és a brit hatásokat. Valletta UNESCO világörökségi helyszín építészeti csodáival, faragott, helyi puha mészkő szobraival, domborműveivel, épületdíszeivel.

A jelenlegi híd a város kapuja, maga a City Gate, négy egymást követő bővítésen esett át a múltban, melyek sajnálatosan csak rontották az eredeti városképet.
Az eredeti kapu , az úgynevezett Porta San Giorgio, Francesco Laparelli de Carotona uralkodása alatt készült Jean Parisot de Valette nagymester irányításával, 1566 és 1569 között. A második City Gate az 1632-ben a máltai építész, Tommaso Dingli tervezte változat volt. A harmadik City Gate-t csökkentett méretben a brit-máltai építész, Kingsway tervezte1853-ban; s a 19. és a 20. század elején épült a Porta Reale a negyedik a City Gate, melyet 1964-ben avattak fel. Ez utóbbi esetben az olasz modernizmus volt a forrás, ami nagy vitát gerjesztett annak idején. A választások sorozatban meglehetősen rossznak bizonyultak, ezért az elmúlt években megfogalmazódott a városfejlesztő honatyákban a City Gate korhű átépítésének, a méretek megnövelésének igénye, hogy ezáltal egy pezsgő, akadálymentes mai városi élet jöjjön létre. A negyedik, szűk méretű kaput 2011 májusában bontották le.
Renzo Piano célja tehát az volt, hogy visszaállítsa az eredeti, Dingli-féle kapu méretét (1633-as állapot), ezért az újjáépítés a korábbi kapu bontásával kezdődött.

Operaház
Az egykori operaház helyén szabadtéri színpad működik, mivel zárt színpad létesítéséhez a mai modern színpadtechnika biztosítására, back stage-re, az eredetinél nagyobb térre lett volna szükség. A régi falmaradványok, szétszóródott romok, töredékek a színpad környezetében reprezentálják az eredeti épület építészeti emlékeit. A karcsú acéltornyok jelölik a korábbi falak vonalát. A hely nyitott piazzaként működik tovább, hangulatos, lépcsős ülőbútorral. A szabadtéri színpad befogadóképessége 1000 néző, és innen csodás kilátás nyílik a Castille-ra. 2013-ban megtörtént az átadás.

House of Parliament
Parlament új épülete az épített környezethez maximálisan alkalmazkodik, az itteni hófehér mészkövet használja, s a környezetvédelem és energiatakarékosság jegyében született, például hőszivattyúval működik. Az épületben múzeum is található, mely a gazdag máltai történelem és politika fejlődését mutatja be teljes részletességgel. Az új épület "gólyalábakon" áll, így segítve a gyalogos forgalmat. A keleti szárny elsősorban a kamara és a szóvivő irodája, a nyugati részben a közigazgatási hivatalok irodái találhatók, az elkészülés szeptemberre várható.

Hosszas huzavona, egyeztetések, s konfliktusok előzték meg a mostani helyzetet. Az UNESCO nem fogadta el a lábakon álló modern parlament épületét az adott épített környezetben, s még az is felvetődött, hogy a térséget törli a világörökségi helyszínek közül. Az UNESCO szakértői csoportot küldött a helyszínre, hogy tisztázzák, a parlament új épületével is megfelel-e a helyszín a világörökség szigorú kritériumoknak. Döntés még nem született.

Forrás:www.designboom.com.
www.rpbw.com
www.timesofmalta.com

video:

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások