Szolnok rendkívül jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban mindezidáig igen kevés régészeti kutatás folyt a területén. Az egykori vár nem csak azért volt érdekes, mert az ún. modus hungaricus építési stílus egyik korai példája, de az olaszbástyás erődítések hazai képviselői között is az elsők között tartjuk számon. Megközelítőleg 6000 hektáros váróriás a maga korában is kimagasló hadmérnöki kivitelezésűnek számított, és bár 1552-es ostromát kudarcként jegyzi a történetírás, érdemes mélyebb összefüggéseiben vizsgálni a vár és történetének kapcsolódásait. A röviddel a vár elestét követő híres egri ostrom például kétségkívül másképp végződött volna, ha a szolnoki vár bevétele nem késlelteti az oszmán seregek felvonulását Eger alá.
Az 1550–1552-ben a spanyol Bernardo de Aldana tábormester, majd az itáliai származású Felice da Pisa és Bernardo Gaballio építőmesterek irányításával felépített korszerű vár a törököké lett, akik egész 1685-ig benne maradtak. A visszafoglalást követően, a Rákóczi-szabadságharc idején a vár még fontos szerepet kap ugyan, de a 18. század végén megkezdődött a elbontása, a szigetet pedig integrálták a város szövetébe. Legtovább a benne épített nagyméretű, kupolás dzsámi élt tovább, de mint keresztény templom 1820-ig működött. Mellette a Tisza felőli árvízvédelmi támfal azonban napjainkban is őrzi az erőd egykori nyomvonalának emlékét.
Az új fogadóépület tervezéséről Álmosdi Árpád építész így nyilatkozott: „Természetesen nem lehet és szabad újrateremteni azt, ami megsemmisült, a vár azonban bemutatható a helyszínen, még ha a kövei nem is maradtak fenn. Egy fogadóépületet tervezünk, amely tömegében utal majd a hajdan tőle nem messze álló kaputoronyra, azonban modern anyagokból és stílusban fog épülni. Ebben kap helyet a vár történetét bemutató tárlat. A néhány érdekes tárgyi leleten túl lesznek makettek, amelyek a vár időbeli változásáról tájékoztatnak. A kor követelményei szerint hangsúlyos lesz a digitális tartalom is, amely segítségével virtuálisan, és interaktív módon ismerkedhetnek meg a várral a látogatók. Tervezzük, hogy bemutatjuk az egykor itt állomásozó flottillát is, amelynek megismerését a hajdani kikötő közelében, a Tiszára nyíló Vízi-kapunál elhelyezett, eredeti méretű naszád szolgálná a legjobban”
A beruházáshoz kapcsolódóan régészeti feltárásra is sor kerül a várszigeten, mintegy másfélezer négyzetméteren. A kutatás nyilván újabb adatokkal gazdagítja az ismereteket. A munka a városvezetés reménye szerint még feltehetően ebben az évben elkezdődik.
Forrás: www.muemlekem.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére