cikk

In memoriam Száva István (1921 - 2012)

A vegyipari épülettervezés úttörője emlékére


Szende Árpád | 2012.01.27
Eltávozott építésztársadalmunkból Száva István, a MÉSZ alapító tagja, a Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elnöke, az ÉTE örökös tagja. Temetése 2012. január 30-án 14:15 órakor lesz a Farkasréti Temetőben.

Szeretetre méltó kollégánk 1921-ben született Miskolcon. Építészmérnöki tanulmányait 1945 őszén kezdte a József nádor Műegyetemen. Egyetemi évei alatt az Építészettörténeti tanszéken Rados Jenő professzornál volt demonstrátor. 1950-ben diplomázott Weichinger Károly professzornál jeles eredménnyel, az egyetem történetében első ízben egy textilgyár ipari épülete diplomatervének elkészítésével.

1950-52-ig az Általános Géptervező Intézetben (ÁGTI) építész tervező, majd osztályvezető. Eredetileg hadiüzemnek létesült gyárak tervezésében vett részt (jászberényi Lehel Hűtőgép-gyár, téglási Hajdú Művek, sajóbábonyi Vegyiművek, ikladi Műszergyár, gödöllői Nehézgép-gyár, budapesti Finommechanikai-gyár). 1952-54-ig a Középgépipari Építő Vállalatnál, építésvezető, majd főmérnök.
1954-től 1985-ös nyugdíjba vonulásáig a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál (VEGYTERV) tervező, osztályvezető, majd 1962-től szakági főmérnök, illetve a vállalat főépítésze. Ennek során feladata volt az egész ipartelepek megvalósítását komplexen, magas színvonalon megtervezni, és a kivitelezést művezetni képes 350-400 fős kollektíva létrehozása, a hazai és külföldi telepítésű vegyipari, petrolkémiai és gyógyszeripari gyárak építéstervezésének irányítása mellett. Irányítói, vezetői tevékenysége mellett gyakorló építésztervező is volt. Tervei alapján valósult meg többek között a Tiszai Vegyikombinát (TVK) Lakkfestékgyára, a Taurus Gumigyár Kalander-csarnoka, Köpeny-raktára, a Debreceni Műanyagfeldolgozó Gyár, a „Fémmunkás” Vállalat még a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon (BNV) felépült kiállítási pavilonjai, a Compack vállalat sótároló csarnoka, a peremartoni fosz-fáttároló, valamint külföldön megvalósult vegyiüzemi épületek.

Úttörője volt a vegyipari üzemek létrehozása során a rendszerszemléletű építés megalapozá-sának és kifejlesztésének. Ennek eredményeként jött létre a többcélú vázszerkezet, a gyógyszeripari típus-csarnok, a laboratóriumi és fél-üzemi típus épület, és a szabadba telepített termelés rendszere. Különösen érdekelte a műanyagok felhasználása az építésben. Jelentős eredményeket ért el a szabadalmazott üvegvázas poliészter (ÜPE) teherhordó elemek kifejlesztésében, majd nagyfesztávolságú ÜPE anyagú héjak alkalmazásában.

A BME Ipari Építészeti Tanszékén meghívott előadó, és gyakorlatvezető volt, a Mérnöki Továbbképző, a Közgazdasági Továbbképző, és a Vezetőképző szervezésében tanfolyamokat szervezett, előadásokat tartott. Élen járt az innovációban, és szorgalmazta a Versenytárgyalásos Vállalkozási Rendszer magyarországi meghonosítását. 1963-ban nagy érdeklődést kiváltott előadást tartott Londonban a brit Royal Institution of Structural Engineers meghívására. Ezt követően rendszeresen tartott előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon. A vegyipari építés sajátosságait jól ismerve tagja volt az OMFB Korróziós Állandó Bizottságának, 1989-ben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kollégiumának tagjaként társszerzője és szerkesztője volt a Tőkebefektetéssel Járó Fejlesztés Folyamata c. tanulmánynak, valamint a „Beruházások Folyamata” c. könyvnek. 1990-96-ban közreműködött az új építési törvény, és az OTÉK kidolgozásában.

Több nyelven kiválóan beszélt, külföldön is sok helyen tevékenykedett. 1957-62 között a Szovjetunióban vegyipari létesítményeket, 1965-ben Indiában a calcuttai Chlorocid-gyárat, 1978-ban Vietnamban penicillin-gyárat, 1985-ben az UNIDO (United Nations Development Programs) megbízásából egy távol-keleti gyógyszergyárat, 1986-90-ig Tengizben (Kazahsztán) petrolkémiai telepet, míg 1990-ben Saigonban festék- és pigment-gyárat tervezett. 1990-99 között szakvéleményeket, tanulmányokat készített az Interauditor Neuner + Henzl, valamint a Nestlé, a Budapesti Vegyiművek, a Budalakk, a Csepel Autógyár, az Állami Vagyon-ügynökség, az ÖMV, az IREKS, továbbá regionális vízművek, regionális gázszolgáltatók, a Magyar Tudományos Akadémia számára. Számos szakkönyv szerkesztői, társszerzői munkáit végezte el, melynek során publikált az Ipari építészetünk története (1951), a Hegesztett beton-acél tetőszerkezetek (1956, 1958), a Műanyagok az építőiparban (1961), a Survey of Industrial Buildings in Hungary (London, 1963), a Forró égövi ipartelepek kialakításának sajátosságai (1968), a Flexibilis gyógyszeripari üzemek (1969), A szabadtéri termelés építési vonatkozásai (1969), az Ipari Beruházások Kézikönyve, Előkészítése (1971, 1974), a The Nitrogen Industry - general layout rules (1976), a Betonok és Falazatok Korrózió Elleni Védelme (1987), az Ipartelepek Rekonstrukciója, és a Beruházások Folyamata című kiadványokban.

A Magyar Építőművész Szövetség alapító tagja, az Építéstudományi Egyesület örökös tagja, ahol 1950 óta tag, a Választmányban, és az Építész Szakosztály vezetőségében dolgozott. 1994 óta haláláig az Építőipari Mesterdíj Alapítvány Kuratóriumának elnöke volt, és éveken keresztül részt vett az Építőipari Nívódíj bizottság munkájában.
Megérte, hogy építészmérnöki arany-, és gyémántdiplomáját is átvegye. Számos kitüntetés jelzi gazdag munkásságát, szakmai életútját, melynek során megkapta a Nehézipar Kiváló Dolgozója (1960), a Munkaérdemrend bronz fokozata (1964), az Építőipar Kiváló Dolgozója (1968, 1975) címet. Munkáját a 20 Éves Építéstervezés Plakettel (1969), az Alpár Ignác díjjal (1981), a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel (1998), az ÉTE Érdemrenddel (2001), és a Lechner Ödön Díjjal (2006) jutalmazták.

A szakmában közismert, és megbecsült személyiség volt. Nagy tisztelet, megbecsülés övezte szerény, de bölcs megnyilvánulásait, iránymutatásait, melyet öreg, és fiatal egyaránt várt, figyelt, és követett.

István Bátyánk hiányozni fogsz, de mindig szeretettel emlékezünk majd rád.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások