hír épületek tervek cikk passzívház Archikon társasház Angyalföld

Épülhet Magyarország legnagyobb passzívháza

Energiahatékony társasház a XIII. kerületben


Ghile Gábor
Hazánk eddigi legnagyobb passzívházas beruházása veszi kezdetét Budapesten, a XIII. kerületben. Angyalföldön épül meg az első magyar passzív társasház, 100 lakással, önkormányzati beruházásként.

Felelős tervező: Nagy Csaba, Archikon Kft.
Építész tervezők: Pólus Károly, Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás
Épületgépész tervező: Sor Zoltán
Passzívház szakértő: Miskolczy Imre

Angyalföldi társasház - tervezési program

Az építési telken egy 100 lakásos passzívház minőségű lakóépület-együttes helyezendő el, átlagosan 50 négyzetméteres lakásokkal (bruttó alapterület).
A telek tömböt a Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca határolja. A tömbön belül, hasonlóan a környező területekhez, megkezdődött az ingatlanállomány cseréje. A régi alacsony komfortú épületeket szanálták, helyükre az elmúlt néhány évben új, a korábbinál nagyobb lakóépületek épültek. A lakóépület telke alapvetően vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zárt sorú, részben szabadon álló épületek között helyezkedik el.

A telekre a tervezett szabályozási előírásokból egy zárt sorú előkertes beépítés következik. A 16 méteres építménymagasság földszint és 4 emelet magas épületekkel számol, mely megegyezik az újabb építésű saroképület volumenével. A terepszint feletti maximális beépíthetőség 60%, míg a terepszint alatt a telek 70%-a építhető be maximálisan. A zöldfelület minimális mértéke 20% lehet.

A kertvárosias megjelenés érdekében előkertek kialakítása szükséges mindkét utca vonalában. Az oldalkertek és a hátsókertek megtartása az OTÉK és a városrendezési tanulmány alapján került meghatározásra. A meglévő szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakozunk.

Az épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumene és a legkedvezőbb tájolás kialakítsa miatt három épületrészre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, melyen zöldterület kerül kialakításra. A földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a parkolólemez tetején.

A lakások elrendezése - Az épületben 100 lakás került kialakításra átlagosan bruttó 50m2 alapterülettel. A három épülettömbben három különböző, nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres, lakóegység típus kapott helyet. A kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak másfél, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifele, a szabad homlokzatok fele tájoltak, a közlekedők irányába csak alárendelt helyiségek néznek.

„A” tömb: 29 db 60 m2-es lakás (nappali + 2 fél szobás + erkély)
„B” tömb: 40 db 48 m2-es lakás (nappali + fél szobás + erkély)
„C” tömb: 31 db 41 m2-es garzon (nappali + hálófülke + erkély)

Passzívház

A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épület. Már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP-számítás (passzívház tervező programcsomag), melyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és az optimális energiamérleg alakítható ki.

Általános kritérium a darmstadti Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.

Kompakt tömegformálás - Törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. A homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint ne haladja meg a 40 %-ot. A nyílászárók iránti követelmény beépített állapotban hogy U-értékük ne haladja meg a 0,85 W/m2K értéket, az egyéb felületek esetében U<= 0.15 W/m2K - ehhez 25-30 cm vastag hőszigeteléssel ellátott minimum 55-65 cm vastag falszerkezet szükséges. A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás.

Az üvegfelületek többségét célszerű dél-kelet, dél-nyugati irányba tájolni, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület lehetőség szerint ne haladja meg az 5 %-ot. A tervezett épület összes lakása kedvező tájolású, nincs északi nyílással rendelkező lakóhelyiség. A főhelységek kifelé fordulnak elkerülve ezzel a kedvezőtlen átlátásokat.

A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. Az épülettömbök napos oldalai táblás külső árnyékoló szerkezettel felszereltek. Az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. A téli időszakban az árnyékolók megnyitása lehetővé teszi az alacsonyabb szögben érkező nap sugarai a belső terekbe jutva hőként hasznosuljanak.

Hőhídmentes kialakítás

A passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Erről elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. A hőszigetelő réteg megfelelő vastagsággal, megfelelő hőszigetelő értékkel kell rendelkezzen, összefüggőnek kell lennie, és nem tartalmazhat számottevő hőhidat.

Légtömörség biztosítása

A tervezett szerkezetek, anyagok és a kivitelezés minősége hivatott biztosítani, hogy az épületben nem kívánt, ellenőrizetlen és többlet energiafelhasználást igénylő légáramlások ne lépjenek fel.

Hővisszanyerős szellőzés

Folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház” minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A szellőztető rendszer azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés veszélyét. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A szükséges légcsere mértéke az épülettérfogat 0,3-0,8-szerese.

Megújuló energiaforrások használata - levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk alkalmazásával illetve a háztartási melegvíz készítésre rásegítő napkollektorok telepítésével.


Parkolás és tárolás - Az OTÉK előírásai szerint a 100 lakóegységhez 100 parkolóhely biztosítása szükséges. A földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a parkolólemez tetején. A parkolók megközelítése a Jász utcai oldalról történik, ahol a főbejárat mellett nyitott kerékpártároló egységet is létesítettünk a lakóegységenként előírt 1-1 férőhellyel, összesen 100 kerékpár részére. A pincében minden lakáshoz tartozóan tároló helyiségek kerültek tervezésre.

Akadálymentesség - Bár a tervezett épület nem közhasználatú építmény, az akadálymentes megközelíthetőség és használat előírásait szinte maradéktalanul teljesítjük. A telek gyakorlatilag síknak tekinthető, a tervezett földszinti padlóvonal megegyezik a Jász utcai csatlakozó terepszinttel. Az épület biztonságos és akadálymentes megközelítése mind a földszinten, mind a mélygarázson át megoldott. Az épületen belüli közlekedők szélessége megfelelő méretű, a személyfelvonók akadálymentes használatra
alkalmas módon lesznek kialakítva.

Zöldfelületek és közösségi terek - Az épületek az utcák vonalától 3-3méterre visszahúzásra kerültek, így előkertek kialakítása válik lehetővé. A tervezési koncepció központi eleme a az első emelet magasságában zöldtetőként kialakított udvar, mely közösségi térként is funkcionál. Az épületek mögött, az oldalkertekben összefüggő parkosított zöldfelület került kialakításra többszintes növényállománnyal. A Zsinór utcai épülettömb földszintjén, a főbejárat mellett, az oldalkerthez kapcsolódóan diszponibilis közösségi teret alakítottunk ki a lakóközösség számára.


Helyszín: Budapest XIII., Zsinór utca 23-25., Jász utca 89-91.
Építtető: Bp. Főv. XIII.ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala


A beruházás főbb adatai:

A telkek területe: 4406 m2
Beépíthetőség felszín felett: 60 %
Tervezett beépítettség: 2537 / 4406 = 57,6 %
Terepszint alatti beépíthetőség: 70%
Tervezett terepszint alatti beépítettség: 1917 / 4406 = 43,5 %
Legkisebb zöldfelület: 20%
Tervezett zöldfelület mértéke: 1191,9/ 4406 = 27,1%
Megengedett min. építménymagasság: 10,5 m
Megengedett max. építménymagasság: 16,0 m
Tervezett építménymagasság: 14,40 m
Tervezett maximális homlokzatmagasság: 15,90 m
Parkolás: OTÉK szerint lakóegységenként 1-1 db
Kerékpártároló: OTÉK szerint lakóegységenként 1-1 db


Forrás: http://www.greenpressblog.com

A szerző legújabb cikkei:
Ingókő kilátó
A láthatatlan Trevox ház
Vidámpark-építészet Floridában
Zaha Hadid szöuli álma
Erdei faház az óceánparton
Magyar siker Mongóliában: a Barna Architects díjnyertes pályázata
Magyar építész üzenete Dubájból
Lépcső a mennyországba
A Mill-ház - "a Zen mester teaháza"
ÁPH80 mobilház
Vízalatti Manta Hotel Zanzibarban
Ház a hegyoldalban - egy "sarkos spanyol" ház
Esterházy Kúria és Borászat Etyeken



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 16 (11 szavazatból)