hír rendezvény Magyar Építészeti Múzeum Múzeumi negyed FUGA fesztivál

A zsákutca végén

A készülő múzeumi negyed vitája a Fugában


zöldi anna | 2012. október 4.
     
A Fuga 3 napos fesztivállal ünnepli 3. születésnapját. Az október 1-3 között zajló eseménysorozat nyitányaként okt. 1-én az Építészeti Múzeum jövőjéről rendeztek konferenciát, ahol az immár egy személyessé zsugorodott intézmény gyűjteményvezetője, Ritoók Pál legalább egy délután erejéig nem egymagában szomorkodott.

A meghívottak átfogó képet adtak a lehetőségekről - a kortárs múzeum-koncepciótól a külföldi példákon át a budapesti múzeumi negyed víziójáig, kételyeiket sem eltitkolva. Ám megnyugtató választ senkiből nem sikerült kicsikarni: mi lesz a sorsa a magyar építészet dokumentumait a tervlapoktól a körzőkig, vonalzókig őrző, felbecsülhetetlen értékű gyűjteménynek.
A Magyar Építészeti Múzeum 1968 óta gyűjti és őrzi a magyar építészet rekvizitumait – építészek hagyatékát, terveket, tárgyakat, írásos és képi dokumentumokat. Önálló kiállítótérrel nem rendelkezvén kiállításait más intézményekkel együttműködésben hozta létre, többnyire a tünékenyen változó nevű örökségvédelmi hivatal égisze alatt, kortárs anyagából a budapesti HAP Galéria rendezett izgalmas tárlatokat. Székhelye 1987 óta egy óbudai műemlék épület, a gyűjtemény kezeléséhez szükséges raktár és restaurátorműhely 1998 óta működik Budapesten. Igazgatói, Pusztai László majd Bugár-Mészáros Károly különböző koncepciókat dolgoztak ki arra, hogy a gyűjtemény valódi múzeummá válhasson, saját kiállítóhellyel rendelkező, korszerű múzeumépületet híján azonban csak a gyűjtemény szaporodott – a gondokkal együtt. Az örökségvédelem intézményi átszervezésének – amelyet a szakma szempontjából joggal nevezhetünk felszámolásnak – az Építészeti Múzeum is áldozatul esett. 2011 szeptemberében Bugár-Mészáros Károly helyére Ritoók Pált nevezték ki igazgatónak, majd váratlan fordulattal még ugyanez év decemberében a múzeum létszámát egy plusz két fél főre (nem tévedés! egy teljes és két fél állású munkatársra) csökkentették. Az átszervezés lendületében azonban hamarosan ez is soknak bizonyult, és 2012. szeptember vége óta Ritoók Pál egy személyben jelenti a Magyar Építészeti Múzeumot, rá hárul az a feladat, hogy a 43 éve gyűjtött anyagot 2013 szeptemberéig átköltöztesse a Mókus utcai házikóból (ahová ezután bizonyára a Jó Tündér költözik majd be) albertfalva kitérőn is túl, egy zsákutca végén szomorkodó raktárépületbe – feltéve, ha azt addigra felújítják. Vagy akkor is, ha nem.
De pánikra semmi ok: a Városligetben kormányzati döntés értelmében elképzelt, 6 intézményt befogadó új Múzeumi Negyedben kapna ismét méltó helyet az Építészeti Múzeum. Majd, egyszer, legkorábban 2018-ban, ha megkaptuk a pénzt az EU-tól, lezajlott a nemzetközi tervpályázat, és megépül a világcsoda, a Múzeumliget, amiről máris cikkezik a külföldi sajtó. Álom? Lázálom? A konferencia közönségének módjában állt véleményt formálni, a felszólalók a témát alaposan körüljárták.
A moderátor, Beleznay Éva volt budapesti főépítész Arany János soraival indított: kopott ember, kopott liget. Bugár-Mészáros Károly a külföldi építészeti múzeumok közül a rotterdami, a párizsi és az osloi múzeum példáját emelte ki a témára vonatkozó, hosszú évek alapos gyűjtőmunkáját összegző fotógyűjteményéből. Kórody Anna és Vukoszávlyev Zorán, a BME Építészettörténeti Tanszékén folyó kutatásra alapozva a madridi múzeumi tengely példájával illusztrálta, hogyan épül ki és hogyan működik egy várost átszelő léptékű múzeum együttes – meglévő épületek bővítéseképpen. Finta József kételyeit fejezte ki a ligetbe telepítendő múzeumgigásszal kapcsolatban: szerinte mind a városi kontextus, mind a parkhoz való csatlakozás – a park folyamatos térfallal szegélyezése – mind a tervezett beruházás volumene (6 intézmény 5 épületben, a meglévő, korlátozott alapterületen) átgondolandó. Nem itt, nem ekkorát, az építészeti múzeumot pedig semmiképpen sem ide - vélte Finta József, aki helykijelölési pályázattal indítaná a programot, bízva abban, hogy rengeteg értékes ötlettel gazdagodnak a döntéshozók. Ritoók Pál lényegre törően foglalta össze a múzeum és saját kálváriáját, ami némiképp elbizonytalanító felütést jelentett Rostás Zoltánnak, a MúzemLiget program építész projektigazgatójának bizakodó víziójához. Az előadásból kiderült: a kormány döntését számtalan vizsgálat előzte meg, számtalan szempont indokolja, és pillanatnyilag úgy tűnik, megingathatatlan: a Ligetben épül fel a múzeumi negyed, melyben az Építészeti Múzeum mellett a Szépművészetivel összevont Nemzeti Galéria, a LUMÚ, a Fotográfiai Múzeum, egy egyelőre ismeretlen zenei gyűjtemény kap majd helyet. Baán László nyolc pontba foglalta össze az építész szakmához intézettfelhívását, melyben támogatást és együttműködést kér a sikeres megvalósításhoz. Masznyik Csaba építész nézői kérdésére válaszul, miszerint a helyszín végleges-e, Rostás Zoltán az említett pontok közül felolvasta a vonatkozót, amelyben az is benne foglaltatik, hogy ha bárkinek van komoly alternatívája és azt megfelelő módon alátámasztja, a kormány kész megfontolni a javaslatot. Aki nem rohant haza azonnal, hogy munkához lásson, jól tette, mert Dulácska Zsolttól sokat megtudhatott arról, hogy működik egy város, s abban a zöldfelületek és a kulturális gócok. Dulácska Zsolt tagja volt az Építészkamara részéről indított munkacsoportnak, amely az építészeti múzeum koncepciójának megalkotására irányult – hangsúlyozottan nem a konkrét helyszín kijelölésének céljával, csupán elvi kérdésekre koncentrálva. Mégis felbukkantak elgondolkodtató alternatívák – a Vajdahunyadvár a Ligetben, vagy a Mária Terézia laktanya hatalmas, üresen álló tömbje az Üllői út sarkán. Eleöd Ákos, aki többek közt az érdi szoborparkot, vagy az Álmok Álmodói kiállítást jegyzi a jövőbeni múzeum lehetséges bemutatási stratégiáját vázolta fel, hangsúlyozva, hogy a gondolkodást már most meg kell kezdeni, ha azt akarjuk, hogy 2018-ban ne üres terek fogadják a kíváncsi látogatót. Winkler Barnabás építésznek, a HAP Galéria működtetőjének zárszónak is beillő, drámai és személyes hangú kiáltványa a fényes jövőből a prózai jelenbe kényszerítette a hallgatóság tekintetét, és figyelmezett rá: múzeum lesz, vagy nem lesz, a gyűjtemény létezik, mégpedig a jelenlegi körülmények között pusztulásra ítélve. Arra a kérdésre, hogy Ritoók Pál hogyan fogja egymaga átköltöztetni a múzeumot, nem kaptunk választ. Persze rosszabbul is járhatott volna – van egy saját bolygója, oda teszi a székét, ahova akarja. Ám gondoljunk bele, hiába látott naponta akár száz naplementét – előbb-utóbb a Kisherceg is megszökött.

A szerző legújabb cikkei:
Természet - privát tér- hajlék
A kormány* gyorsan véleményt nyilvánított felhőkarcoló ügyben....
Luxus designhotel a környezetpszichológus szemével
Tanulságok Bécsből
Spirálház 2.0 újratöltve
Spirálház 2.0 – Székely György Fotókiállítása
Szakállszárító Velencében
Innocities – a kreatív szektor és a városfejlesztés
Építészet? Gyerekjáték! Könyvbemutató, beszélgetés és játék
Real5D séta a Várkert Bazár épülő tereiben – próbája ki!
A Bomlás Virágai
Mindenki, aki számít
Délegyháza többé nem csak a pucér fenekeké!



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 4 (2 szavazatból)