Üvegszilánk: Így épült a világ legmagasabb tornya, versenyfutás az idővel és világbajnok gépek

A Versenyfutás az idővel a nagyteljesítményű ipari létesítmények működését mutatja be, a Világbajnok gépekben a legnagyobb és leggyorsabb gépcsodákat ismerhetjük meg. Az Üvegszilánk: Így épült a világ legmagasabb tornya című film pedig bevezet a júliusban Londonban átadott több mint 300 méter magas felhőkarcoló építésének titkaiba.

A nagyteljesítményű gyárak, bányák, nagyforgalmú kikötők működtetése mindig is komoly tervezést igényelt. Ez a kihívás a 21. században tovább fokozódott. A Versenyfutás az idővel című sorozatában olyan mérnöki fejlesztéseket ismerhetünk meg, amelyekkel a legelképesztőbb feladatok is pontosan és biztonságosan elvégezhetők, legyen szó ausztrál óriásbányákról vagy a világ legnagyobb gépsorairól.

A műsorban feltűnik például Európa egyik legrégebbi és legnagyobb tengeri kikötője. A rotterdami kikötő területe 10 500 hektár, melynek felét teszi ki a vízfelület és a kikötő infrastruktúrája. A kikötő forgalma folyamatosan bővül, évente mintegy 400 millió tonna árul fordul meg itt 12 millió konténerben. A hatalmas forgalom miatt a kikötő legfontosabb feladata a folyamatos kiszolgálás és a biztonságos működtetés. A Versenyfutás az idővel egyik részében például láthatjuk azt a csúcstechnológiájú hajókövető rendszert, amely megakadályozza a teherhajók ütközését. A rotterdami kikötő irányítótornyában dolgozók hatalmas képernyőkön követhetik a közelben található hajók mozgását, azonosíthatják a hajó típusát, megnézhetik, hogy kikötött-e vagy úton van, szállít-e veszélyes vagy kétes eredetű rakományt.

Később ellátogathatunk a világ egyik legnagyobb földgáztermelő vízi platformjára, a norvég vizeken található Troll A-ra, ahol a gázrobbanásokat megelőző rendszert ismerhetjük meg. Tanúi lehetünk az Egyesült Királyság Stansted repterén szolgáló hidraulikus emelő működésének is, amely évente mintegy 200 000 tonna árut mozgat meg… Az óra ketyeg, szorítanak a határidők, ezeknek a mérnöki megoldásoknak köszönhetően mégis sikerül balesetek és katasztrófák nélkül időben elvégezni a legnagyobb feladatokat is.

A csatorna Világbajnok gépek című műsora az egész világot bejárja, hogy megmutassa nekünk a gépek igazi óriásait. A sorozat a legnagyobb gépcsodák közül választja ki a legek legjét. Mindegyik epizódban láthatunk ötöt a világ legjobb vagy legnagyobb repülői, autói, hajói, munkagépei közül, hogy változatos próbák során bizonyítsák teljesítményüket. A vizsgálódást szakértők segítik, akik minden oldalról bemutatják a bámulatos mérnöki teljesítményt, amely egy-egy gépcsoda mögött rejlik. Mi hajtja a világ leggyorsabb autóját? Hogyan mozog a világ legnagyobb földmozgató gépe? Hogyan dönthet sebességrekordokat egy kerék nélküli vonat? És hogyan marad a levegőben a világ legmozgékonyabb vadászgépe? A sorozat epizódjai során választ kapunk ezekre a kérdésekre, és kiderül, hogy melyik masina lesz az igazi világbajnok gép.

Idén júliusban adták át London központjában Nyugat-Európa legújabb és legnagyobb felhőkarcolóját (http://www.tervlap.hu/cikk/show/id/1400). Az éles kontúrjai miatt The Shard (Üvegszilánk) névre keresztelt, elnyújtott piramis alakú épület, amely London szinte minden pontjáról látszik, 309,6 méter magas, és becslések szerint 1,5 milliárd fontba, vagyis 550 milliárd forintba került. Az épület a lakossági ellenállás és komoly gazdasági recesszió mellett épült fel, és hihetetlen méreteivel teljesen átrajzolta a város látképét. A Discovery Channel Üvegszilánk: Így épült a világ legmagasabb tornya címmel filmet készített a brit fővárosban ágaskodó mérnöki csúcsteljesítményről. A műsorból megismerhetjük az építészek munkáját kísérő kihívásokat és a hatalmas mérnöki próbatétel eredményét.

Az építkezés szigorú ütemterve hetente egy újabb szint felépítését követelte a munkásoktól, melyhez összesen 100 000 tonna cementet, 11 468 üvegpanelt, a vázrendszerhez pedig 500 tonna acélt és az ország legnagyobb daruját használták fel. Az Üvegszilánk átadásával valóra vált Irvine Sellar ingatlanfejlesztő, korábbi divatüzlet-tulajdonos álma, aki Renzo Piano személyében világhírű építészt, a Pompidou központ tervezőjét bízta meg a torony tervezésével.