A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogutódjaként működő Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban lévő gyűjteményeket néhány hónapja csupán ideiglenesen zárták el, az intézmény átszervezésének idejére, de mostantól újra látogathatóak a kutatók és érdeklődők számára, Budapesten az I. kerületben a Táncsics Mihály utca 1-ben lévő székházban.
Az 1872-ben alapított fotótár 86 ezer archív képet és 240 ezer negatívot őriz, elsősorban az építészet és a kulturális örökség témájában: a legrégibb képe 1868-ból származik és Vajdahunyad várát ábrázolja. Mivel a gyűjtemény közel másfélszáz évvel ezelőtt indult, jelentős számban találhatók felvételek a történeti Magyarország városairól és falvairól. A gyűjtemény része a mintegy 25 ezer ún. üveglemez is, a negatív film elődje. A fotótár szabadon látogatható és bárki rendelhet digitális másolatot a gyűjteményben található képekről.
Az ország legjelentősebb építészettörténeti gyűjteménye a tervtár, amely építészeti alkotásokról készült felméréseket, ábrázolásokat, restaurátori, tudományos, régészeti és városrendezési dokumentációkat, térképeket gyűjt, leltároz és őriz. Az anyagok nyilvánosak és kutathatók.
A magyarországi épületekről, műemlékekről kezdetben a társadalom különböző szereplői – falusi plébánosok, építészek, néptanítók – készítettek rajzokat, fényképeket. Később már hivatásos építészek, festőművészek, grafikusok gyarapították a gyűjteményt, köztük olyan művészek, mint Steindl Imre vagy Schulek Frigyes. A tervtár anyagai között megtalálhatók az 1949-től napjainkig terjedő időszak dokumentációi – iratanyagok, műleírások, szakvélemények, épületleírások, fényképek –, illetve több mint 100 ezer archív és mai rajz.
A tudományos irattárban található az intézményes magyar műemlékvédelem 1872–1992 közötti iratanyaga. Ez felöleli többek között a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, a Műemlékek Országos Bizottsága és az Országos Műemléki Felügyelőség működése során keletkezett dokumentumokat. A Tudományos Irattár őrzi a magyar műemlékvédelem olyan kiváló személyiségei hagyatékának egy részét is, mint Rómer Flóris, Henszlmann Imre, Arányi Lajos, Schulek Frigyes, Möller István, Lux Kálmán, Genthon István, Rados Jenő vagy Détshy Mihály.
Ugyancsak az 1870-es évektől kezdve gyűjti anyagát a jelenleg 39 ezres szakkönyvtár, az egyetlen speciális hazai gyűjtemény, amely elsősorban műemlékvédelemmel foglalkozik, de megkerülhetetlen az építészek, régészek, művészettörténészek vagy akár néprajzosok számára is. A közel negyven ezres könyvállomány mellett helyben olvasható 52-féle hazai és 48-féle külföldi folyóirat is – összesen 6 ezer kötet –, valamint mikrofilmen elérhetőek az irattár archív anyagai.
Bővebb információ
Forrás
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére