Milyen lesz a január 1-től kötelező ÉTDR?


Csépé
A tervezőknek a január 1. után benyújtott építési engedélyeknél a dokumentációt elektronikusan kell benyújtani, ami a gyakorlatban pdf (PDF/A) formátumot jelent. A pontos tudnivalók – válaszol az illetékes.

A 312/2012 (XI. 8.) kormányrendelet 8. melléklete tartalmazza az építési engedélyezési terv beadandó munkarészeit, és azok formátumát – tudtuk meg Varga Illés Leventétől (ÉTDR projekt szakmai csoportvezető, BM Építésügyi Főosztály). A kötelező formátum a PDF/A (azaz archív, vagyis a betűtípusokat is tartalmazó pdf), a nemvektoros munkarészeket 150-300 dpi felbontással, A3 méretben kell digitalizálni (virtuálisan nyomtatni). A gyakorlatban, mivel a legtöbb rajzolóprogram archív pdf-et (még) nem tud menteni, virtuális pdf-nyomtatóval (pl. PDFCreator, Bullzip, stb.) készíthetünk beadandó lapokat (rajzonként 1-1 lap). A dokumentációkészítés technikájáról itt található egy részletes leírás.

Az építési engedély iránti kérelmet papíron is beadhatja az építtető, de a tervdokumentációt vagy CD-n, vagy interneten keresztül, elektronikusan kell beadni. (A két mód egy eljáráson belül keverhető is.) Az internetes elektronikus mód lehet böngészővel az ÉTDR online felülete, vagy az szja-bevallásnál megszokott java-alapú ÁNYK-s offline alkalmazás. Mindkettő használható az ügyfélkapus azonosítással (mindenképpen a saját nevében, vagy meghatalmazással az ügyfél nevében, de csakis saját ügyfélkapus azonosítóval!), de az online akár digitális aláírással is (már akinek van a nem éppen olcsó rendszer). Az ÉTDR óriási újdonsága, hogy az érintettek (például a szomszédok) egyedi kóddal be tudnak lépni a rendszerbe, és megnézni a rájuk tartozó terveket (kicsit úgy, mint ahogy a gyorshajtók meg tudják nézni a rendőrség szerverén a fotójukat), nem kell az ügyfélszolgálatra bemenniük.

A rendszerrel együtt egyébként az engedélyezés is változik (NB: jelentkezzen, aki tudja, hogy a fent említett 312/2012 (XI. 8.) kormányrendelet 8. mellékletében a 3.7 pont: „álcázási terv” mit is jelent, és valóban kötelező munkarész-e…). Például újraszabályozták azt is, mi engedélyköteles, mi nem.
Bár a teljesen papírmentes tervezés a kivitelezés, tendereztetés mai szintjén utópisztikus, a tervezők tulajdonképpen jól is járhatnak a rendszerrel, hiszen a nyomtatási költségek töredékükre csökkennek.

Gyakran ismételt kérdések
A továbbiakban pedig közreadjuk az e-epites gyakori kérdések szekció alapján készített összefoglalót (szerző: Varga Illés Levente) a leggyakrabbi kérdésekről:
Mit várnak a rendszer indulásától?
Fontos leszögezni, hogy az ÉTDR „csupán” egy eszköz. Egy olyan eszköz, melyet a mindenkori jogszabályoknak megfelelően az általános építésügyi közigazgatásban történő használatra terveztek. Azaz a számára előírt feladatokat elvégzi, a számára tiltott feladatokat nem végzi el, a hatóságok számára előírt feladatellátást támogatja, a közreműködő ügyfelek jogait biztosítja, kötelezettségeinek végrehajtását támogatja. Az elektronizációnak nem célja új problémák megoldása, új feladatok generálása. Elsődleges cél az ismert hatósági feladatok ellátásának támogatása, a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése, az eljárások idejének rövidülése.
Az ÉTDR önmagában nem változtatja meg az eljárások szereplőit, jogait és kötelezettségeit. Azok fogják az ÉTDR-nek nagy hasznát látni, s azok munkáját fogja a rendszer magas fokon hatékonyabbá tenni, akik az igazgatási és az informatikai rendszert egymástól elkülönítetten is értelmezni és kezelni tudják.
Előzetes várakozásaink szerint az egy átlagos ügyben a kérelembenyújtásától az engedély kézhezvételig tartó idő 20-25%-kal csökkenni fog, miközben az építésügyi igazgatásban éves szinten milliárdos megtakarítások realizálhatóak.
Azt olvastuk a rendszer ismertetőjében, hogy a terveket és a műszaki leírásokat csak PDF/A formátumban lehet majd benyújtani. Mi ez a formátum és miért éppen ezt választották?
A jogszabályi munka hátteréről annyit érdemes tudni, hogy az eddig X példányban benyújtott dokumentáció részei és az egyéb mellékletek is felülvizsgálására kerültek több szempontból is. Részint azt vizsgálta a jogalkotó, hogy az adott dokumentum, irat a változó piaci és jogi környezetben továbbra is szükséges-e (s ha igen, akkor milyen formában, hitelesen-e), részint azt is, hogy az új technikai körülmények között mi az, ami elhagyható, vagy mit kell átformálni. E munkához csatlakozott az a technikai felmérés, hogy mit milyen módon lehet előállítani, milyen dokumentumkezelési szolgáltatásokat célszerű vele szemben megkövetelni, mekkora erőforrás igénye lehet hardveroldalon, továbbá ha valami hiteles formában kell rendelkezésre álljon, akkor annak hitelességét hogyan garantáljuk. Mindezek mellett a könnyen kezelhetőség és ingyenes / nyíltforráskódú szoftverek alkalmazhatósága is szempont volt.
Az építészeti-műszaki dokumentáció tekintetében a kötelező elektronikus formában történő benyújtás lett előírva, s közben meghatározásra kerültek az egyes dokumentációrészek formai követelményei. A legtöbb dokumentációrész tekintetében valóban a PDF/A forma került meghatározásra.
Az általános e-ügyintézési jogszabályok annyit írnak elő, hogy olyan formátumot kell a hatóságnak elfogadnia, mely megnyitása után egyértelmű képet ad, azaz az eljárás minden résztvevője ugyanazt látja. Ez még egy oly egyszerű formátum esetén sem biztosítható teljes egészében, mint egy szöveges dokumentum. Ha olyan betűtípust használ, vagy olyan dinamikus elemeket tartalmaz, mely más környezetben megnyitva más képet fest, esetleg áttördeli, a képeket a következő oldalra csúsztatja, akkor ez a követelmény nem teljesül. A PDF világában számos szabvány létezik, ezek közül a PDF/A (A, mint archív) biztosítja azt, hogy alaktanilag helyes, hosszútávon megnyitható, kezelhető dokumentumunk legyen. A formátum magába ágyazza a betűtípust, nyílt forráskódja pedig biztosíték arra, hogy bármikor PDF nézegető készíthető hozzá (az ÉTDR-nek is készült egy ilyen). A PDF ezen túl „ számos más fájlformátummal ellentétben „ elektronikusan aláírható formátum.
A műszaki leírások PDF-jei olyan szövegesen kereshető dokumentumok, melyekben képek is lehetnek. Ezek a képek lehetőség szerint legyenek vektorgrafikusak, de megengedettek a pixeles (szkennelt) képek is. Ad abszurdum lehet teljes egészében szkennelt is, de a szöveges információknak kijelölhetőnek, másolhatónak kell lennie (azaz, ha szkennelt a dokumentum, akkor is karakterfelismerővel át kell futni a dokumentumon, mielőtt PDF-be mentené a készítője). A pixeles kép méretét a kódex behatárolta. Lehet, hogy valaki egy gyönyörű, százezergigapixeles csodamasinával hatalmas fotót készít és azt beilleszti a saját szövegszerkesztőjével a dokumentumba, azonban a hatóság eszközállományát és idegrendszerét nem terhelheti le azzal, hogy az egész munkaidő kevés egy nap arra, hogy utána ezt megnyissa. Ezért az előírás az, hogy 150 (vékony vonalas részeket, szöveget tartalmazó részek esetében 300) DPI-ben maximalizált a kép felbontása. Arra kell tehát csupán figyelnie a dokumentum készítőjének, hogy amikor PDF-et készít a dokumentumból, akkor az export beállításoknál az ennél nagyobb képek méretét a konverzió csökkentse le ezen értékekre. A műszaki leírások nyomtatási papírmérete A4, legfeljebb A3, s akár egyetlen dokumentumban is benyújtható az összes leírás, leírásrész.
Ha a szövegszerkesztők formátumaira azt mondtuk, hogy nem egyértelmű a megjelenítési képe, mert beállításoktól és szoftverkörnyezettől függ a megjelenés, akkor a CAD rendszerek által készített rajzokra, azaz ezen rendszerek natív fájlformátumaira ez hatványozottan igaz. A világon nincsen olyan rendszer, mely valamennyi mérnöki alkalmazás rajzát képes lenne annak szerzője szerinti alakhelyesen megjeleníteni. Így a tervrajzok esetére is igaz az, hogy PDF/A-t kezelünk, elsősorban vektorgrafikus, de akár szkennelt formában is. A tervrajzoknál azonban nem előírás a szöveges kereshetőség, de arányos, mérhető tervlapokra van szükség. A tervlapok „ a műszaki leírásokkal szemben „ bármilyen nyomtatási méretűek lehetnek, s tervlaponként önálló fájlok (azaz a többoldalas terv PDF nem elfogadható).
A környezeti illeszkedés szabadabb, grafikusabb elemeinél az elvárási szint alacsonyabb. Itt ezért olyan képi, audiovizuális fájlok is elfogadhatóak, melyek nem PDF formátumúak. Fontos tudni, hogy ezen fájlok kezelését az ÉTDR csak tárolás és továbbítás szinten támogatja, azaz megtekintésükhöz saját gépen futó saját szoftver szükséges (az általános e-ügyintézési jogszabályok alapján csak olyan fájlt kell elfogadnia a hatóságnak, mely ingyenes, a hatóság gépén futtatható nézegető alkalmazással megnyitható).
Egy kivétel van, ez az IFC. Ez a tizenéves múltra visszatekintő, nyílt forráskódú fájlforma a 3D-s, virtuális épületmodellt dolgozza fel. Egy épületmodell technológiával dolgozó tervező ma már úgy tervez, hogy magát az épületet virtuálisan felépíti. A modellben szereplő fal tudja magáról, hogy ő fal, milyen anyagból készült, milyen színe van kívül, milyen belül, milyen rétegrendje van, milyen épületfizikai jellemzői, költségvetési tételei, de tudja azt is, hogy milyen nyílászáró és hol található benne. A helyiség tudja azt, hogy milyen adatokkal vesz részt mondjuk a tűzvédelmi számításokban. E számos információ közül igen keveset vesz át az ÉTDR. Ez technikailag úgy néz ki, hogy egy sablonfájlt adunk a modell exportálásához, s e segítségével a csupán a 3D-s adatok kiírásával keletkező IFC fájlok érkezésére készül a rendszer. Fontos tudni „ hogy noha a világban van már rá példa, hogy az építésügyi hatóság az IFC fájl kiértékelésével végzi hatósági munkáját „, hogy Magyarországon nem kötelező az IFC használata. Ez csupán egy lehetőség, melyet adott esetben pl. tervtanácsnál, önkormányzati véleményezésnél jól lehet használni. Ezt támogatandó az ÉTDR-be egy IFC nézegető került beépítésre, mellyel az épületmodell körül és a modellben is virtuális sétát tehetünk, a modell egyes elemeinek láthatóságát ki-be kapcsolhatjuk .
A számítások esetében az előírások azonosak a műszaki leírásokéval. Ahogyan az igazolásoknál is hasonló követelményeket fogalmaz meg a jogszabály azzal, hogy ezen dokumentumok még papír alapon is érkezhetnek, illetve a KSH adatlapok esetében elektronikus formanyomtatványban várjuk, a pénzfizetési igazolásoknál pedig elektronikus igazolás is elfogadható lesz (pl. az EFER-től). A nyilatkozatok formátumkövetelményei megegyeznek az igazolásokéval. A kérelem vagy papíralapon érkezik és az ügyfélszolgálat munkatársa digitalizálja, vagy elektronikus formanyomtatványon keresztül, adatformátumban kerül a rendszerbe. Mindkét esetben a rendszerben PDF/A formában iratként is megjelenik.
Mindezt a kódex 8. melléklet tartalmazza úgy, hogy ahhoz a 15.§ (6) bekezdésének rendelkezését is értelmezni kell. A PDF alapú műszaki dokumentáció készítéséről és kezeléséről egyébként egy kis ismertetőt készítettem, mely a http://vargailles.archi.hu/index.php/muszdoksi címen elérhető.
A hatóság döntései is PDF/A formában születnek. Ezek a dokumentumok másolhatók-e?
Igen. A hatóság által kiadmányozott PDF fájlok szabadon letölthetőek saját eszközre, onnan azok korlátlan számban és ideig tovább másolhatók, nyomtathatók. Mindaddig, míg elektronikusan másolják ezeket a fájlokat, mindaddig hiteles kiadmánynak minősülnek.
És mi történik, ha ezt otthon az ügyfél magának kinyomtatja?
Egy hagyományos, papír alapú is csak a hitelesítés kellékeivel együtt hiteles. Általában egy-egy későbbi eljárásban (pl. hitelező banknál) nem elegendő az egyszerű fénymásolat. Az ÉTDR-ben született dokumentum azonban nyomtatáskor tartalmazza azokat az adatokat, melyek a hitelesség megállapításához szükségesek. Ezen adatok birtokában az arra jogosult szerv vagy személy meg tudja tekinteni az ÉTDR-ben az eredeti, elektronikusan hiteles dokumentumot. Vizuális összevetéssel pedig meggyőződhet annak hitelességéről. Egy sor esetben tehát nem lesz szükség a papír alapú hiteles másolat kiállítására (pl. a nagyalakú terveket nem kell a hatóságoknak eredeti méretben nyomtatniuk és kék tintával záradékolniuk), de igény, szükség és jogszabály előírása alapján döntéseink papír alapú hiteles (azaz a hagyományos módon lepecsételt és aláírt) másolatának kiállítását is meg lehet oldani. A papír alapra még sokáig, sok ügyfélnek szüksége lesz. Ez azonban még mindig olyan papírfelhasználási (és vele iratkezelési költség-) csökkenést jelent, hogy az elektronizáció létjogosultságát nem kérdőjelezi meg.
Hogyan fogtudni élni az ügyfél ¨nem elektronikus¨ betekintési jogával?
Elsőként le kell szögezni, hogy nincs „elektronikus betekintési jog” és nincs „nem elektronikus betekintési jog”, csupán „betekintési jog”.
A kérdés azért nem ÉTDR specifikus kérdés, mert minden igazgatási szakterületen, minden elektronikus közigazgatási rendszernek meg kell ezt oldania. Egészen pontosan nem magának a szoftver(ek)nek, hanem az azt használóknak. A kérdés megválaszolásához alapvetően azt kell leszögezni, hogy az iratbetekintés módja nem bonyolultabbá válik, hanem egyszerűbbé. Az eddigi egyetlen ügyintéző egyetlen asztala helyett a világ minden, internetre csatlakoztatott számítógépe alkalmassá válik az iratbetekintési jog gyakorlására. Azaz iratbetekintési jogának gyakorlásához nem szükséges sem az eljáró hatóság, sem az ügy ügyintézőjének közreműködése. Ha önmaga nem képes e jogával élni, akkor kérhet és kaphat segítséget bármelyik építésügyi hatóságtól, Kormányablaktól és információs ponttól, de az ügyfél valószínűleg talál közelebbi segítséget is a családban, rokonságban, szomszédságban.
Azt azonban fontos leszögezni, hogy az elektronikus irat kinyomtatása már nem a betekintési jog gyakorlása, hanem iratmásolat készítése, s mint ilyen, az arra vonatkozó előírásokat és díjtételeket kell alkalmazni.
Mely építmények tekintetében lehet majd használni az ÉTDR-t? Lehetőség lesz-e a nem jegyzői hatáskörbe tartozó építményeket is elektronikusan engedélyeztetni?
Az ÉTDR 2013. január 1-jétől az ún. általános építésügyi hatósági hatáskörbe tartozó építmények, épületek engedélyezési eljárásainak támogatását valósítja meg. A rendszer tervezésénél figyelembe vételre került az az igény is, hogy a jövőben más építésügyi hatósági feladatok ellátására is alkalmas legyen. Az ÉTDR forráskódja, felhasználásának és továbbfejlesztésének joga az államé (a megrendelő Belügyminisztériumé), ez az EU-s támogatás egyik feltétele is. Az ÉTDR SzEÜSz-ként a jövőben igénybe vehetővé válhat más szervek számára is. Felmerült már más engedélyezési hivatalok hatáskörébe tartozó építmények eljárásaira is adaptált változat iránti igény, mely az illetékes szakigazgatási szervek és szaktárcák döntését követően költséghatékonyan meg is valósulhat. Az érintett szervek az általános építésügyi hatósági eljárásokban betöltött szerepük révén felhasználói lesznek az ÉTDR-nek, tehát a rendszert már ismerni, érteni fogják.
Olvastam, hogy tervezik az e-építési napló bevezetését. Ezt is az ÉTDR-ben kell majd vezetni?
Nem. Számos új e-közigazgatási rendszer fog a közeljövőben indulni (s még több a távoli jövőben), melyek közül többel funkcionális kapcsolat is ki fog épülni, s nyilván az ÉTDR funkcionalitása is bővülni fog. (Például ez e-naplóból elérhető lehet az ÉTDR kapcsolódó iratanyaga.) De az ÉTDR alapvetően az építésügyi hatósági eljárásokat fogja támogatni, s nem a kivitelezési tevékenységet, az ahhoz kötődő adminisztrációt.
Az ÉTDR felülete kezeli-e a Windows kényelmi funkcióit? Sokan az ikonokra kirakott parancsokat egy idő után nem menüsorból, hanem billentyűkombinációval használják.
Az ÉTDR egy központi, internetböngészővel elérhető rendszer. Éppen ezért az ÉTDR használatakor a használt böngésző rövid útjai, funkciói, kényelmi szolgáltatásai érhetőek el. Fájl feltöltésnél pl. a Firefox-ot használók egyszerre több fájlt is ki tudnak jelölni, mert a böngésző erre képes, míg az InternetExplorer-t használók nem tudnak, mivel erre a böngészőjük nem lett felkészítve. A kényelmi funkciók tehát nagyban függenek attól az operációs rendszertől (Windows, Linux, Mac, stb.) és attól a böngészőtől (IE, Firefox, Chrome, Opera, Safari, stb.), melyet a felhasználó használ.
Az online módban felvitt adatok a kérelem benyújtása előtti kapcsolat-megszakadás esetén elveszhetnek?
Nem. Minden egyes űrlaprészlet, képernyőkép alján a mentés gombbal elmentjük az adatokat, s ez a szerveren történő mentést jelenti. Ez teszi lehetővé a tárhelyes szolgáltatást is, azaz van időnk gyűjtögetni a dokumentumokat, adatokat, azok a szerveren mentésre kerülnek. Bármikor félbe hagyhatjuk a munkát, később onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk.
Amennyiben az internetkapcsolatban lépne fel szakadás, meghibásodás, úgy legfeljebb a legutóbbi ilyen mentés óta eltelt adatok „vesznek el” (azaz az éppen szemünk előtt álló képernyőkép újonnan bevitt adatai), de még ezek esetében is igaz az, hogy ha a kapcsolat helyreáll, akkor a küldés opcióval ezek is mentésre kerülnek a szerveren (ez böngésző függő).
Milyen módon garantálja a szerzői jogok védelmét és a jogosulatlan másolatok elkerülését a rendszer? A betekintési joggal rendelkező felek számára (pl. szomszédnak) nem kell letiltani a megtekintett terv nyomtathatóságát?
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 41. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható. Ez azt jelenti, hogy az ÉTDR nem gördíthet akadályt a tervek megismerése és másolása elé az eljárásban.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 37. § (2) bekezdése alapján az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el. A hatóság tehát nem vizsgálja a mű eredetiségét, felhasználásának jogosultságát, a szerző hozzájárulását.
S mindez nem változik az e-közigazgatás bevezetésével sem. Nézőpont kérdése, hogy az elektronikus tervdokumentációk kezelése növeli-e a visszaélések lehetőségét. A tervdokumentációkat eddig is kezelték a hatóságok és a közreműködő szervek, melyek felett az ellenőrzés nem volt megoldott. Egyes közműszolgáltatók és kéményseprő-ipari szolgáltatók egy olyan másodlagos tervtárat birtokolnak, melyek iratkezelésére, selejtezésére a művek szerzői semmilyen rálátással nem rendelkeznek, ugyanakkor nem hatósági eljárás keretében kezelik, tehát a szerzői jog hatálya alá tartoznak. Az elektronikus központi rendszerben 1 elektronikus példány sorsát követhetjük nyomon: naplózásra kerül, hogy ki és mikor nézte meg , töltötte le, azaz „ a papír alapú rendszerrel szemben „ ellenőrizhető a felhasználás, s adott esetben ez az illetékes rendőri és bírósági szervek rendelkezésére is állnak, mint bizonyítékok. De „ a papír alapú rendszerhez hasonlóan „ továbbra sem lesz célja a hatóságnak a hatósági rendszeren kívüli visszaélések felderítése, s ennek megfelelően nem is törekszik ennek eszközét megteremteni.
A tervezők által előállított műveknek egyébként is csupán egy szelete az, amit az engedélyezéshez dokumentálnak. Nem véletlen, hogy az építésügyi hatósági eljárásokhoz továbbra is csak tervlapokat, virtuális nyomatokat ír (majd) elő jogszabály, s nem a CAD rendszerek natív fájlformátumaiban magát a virtuális épületmodellt, a részletes műszaki megoldásokat tartalmazó adatbázist.
A PDF fájlban elhelyezhető a szerzőre vonatkozó utalás, digitálisan alá lehet írni, s számos trükk létezhet a visszaélések megakadályozására. Az építésügyi hatósági eljárásokban résztvevő felek munkáját, ügyfelek joggyakorlását azonban nem korlátozhatjuk a szerzői jogra való hivatkozással.
A tervező az építtető tudta nélkül önállóan feltölthet-e módosított terveket?
A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a tárhely gazdája a kérelmező (építtető). A tervező csak abban az esetben tölthet fel bármit is a kérelmező tárhelyére, ha arra a kérelmező felhatalmazást adott, s ez alapesetben még nem jelenti annak hatósághoz történő benyújtását is. Amennyiben a kérelmező teljes körűen meghatalmaz egy személyt ügyei intézésére, akkor az természetesen nevében el is járhat, a dokumentumokat be is nyújthatja. Jogszabály ismeri azonban, így az ÉTDR is támogatni fogja a meghatalmazás azon formáját, hogy értesítést, betekintést az ügyfél ettől a meghatalmazotti csatornától függetlenül is kap. Ha tehát a kérelmező körültekintő és jogait gyakorolni szeretné, akkor személye nem megkerülhető, de bizalom esetén teljes körű meghatalmazást is adhat. Erre a papír alapú közigazgatásban is látunk példát, s ez alapvetően az elektronizáció bevezetésével sem változik.
Egyes dokumentumok (pl. meghatalmazások, nyilatkozatok) esetében a jogszabály megköveteli azok hitelességét. Hogyan biztosítható ez elektronikus ügyintézés esetén?
Elektronikus dokumentum több módon lehet hiteles. Legkézenfekvőbb módja egy hiteles elektronikus dokumentum előállításának, ha azt elektronikusan hitelesítik, pl. elektronikusan aláírják. Ennek ma még nem elterjedt technikai feltételei miatt feltételezhető, hogy ez a közeljövőben nem lesz tömegesen elterjedt keletkezési mód. Hiteles lehet úgy is egy dokumentum, hogy zárt rendszerben keletkezik és kezelik. Az ÉTDR-hez csatlakozó hatóságok ÉTDR-ben létrehozott iratai ilyenek lesznek. Alacsonyabb biztonsági fokozatú, de szintén hitelesnek elfogadható megoldás, ha valaki ügyfélkapus azonosítás után nyilatkozik (pl. kitölt egy nyilatkozati formanyomtatványt). Ez történhet online felületen és történhet ÁNYK űrlap segítségével is.
Ha egyik elektronikus keletkeztetés sem megfelelő (mert nem állnak rendelkezésre a technikai feltételek, vagy mert az érintettek idegenkednek használni azt), akkor a bevált és ismert papír alapú létrehozás is elfogadható. Ebben az esetben az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 38. §-a szerint a hatóság vagy az arra jogosult SZEÜSZ szolgáltató elvégezheti a „papír alapú irat átalakítását hiteles elektronikus irattá”. A SZEÜSZ szolgáltató vállalkozhat az így nyert elektronikus irat továbbítására is, az így továbbított e-irat hiteles, alapértelmezésként pedig az eredeti, papír alapú iratot visszaadja (visszaküldi) az ügyfélnek, de más rendelkezés szerint meg is őrizheti a hatóság számra. (A kormányablakok nem SZEÜSZ szolgáltatók, hanem integrált ügyfélszolgálati pontok, azaz ők a hatóság nevében járnak el.)

Korábbi cikkünk az ÉTDR-ről

A szerző legújabb cikkei:
Mi az, hogy Okos építészet nyomás alatt?!
A Közlekedési Múzeum pályázatáról beszélt Vitézy Dávid eredményhirdetés előtt
Lesznek meglepetések az idei Nemzetközi Építészkongresszuson!
Ben van Berkelnek egyszerre két felhőkarcolója készült el Szingapúrban
'Én nem is gondoltam volna, hogy ilyen sikeres lesz' – újra itt a webinárium
Fotósuli építészeknek: sikeres kezdeményezés volt
Átadták az Árpád parkolóházat: modern zöldtető alatt parkolhatnak a győriek
Noll Tamásék tervezhetik az új óriáskórházat Dél-Budán
Esztrichet csak pontosan, szépen – itt az irányelv!
Ipari építészet és épületszerkezet-tan a Metszet 2018/6 számában
A Cseszneki Várban még nem látszik a 381 millió forintos fejlesztés
Ilyen még nem volt! Fotósuli építészeknek
Pro Architectura díjat nyert a Palatinus, a budafoki piac, a vizafogói templom, a kőbányai ügyfélszolgálat



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 8 (4 szavazatból)


Hírlevél feliratkozás >>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások