színkép | 2013. január 19.
     
A Városligeti Korcsolyacsarnok és Műjégpálya rekonstrukciója – a Mányi Stúdió kiállítása, valamint a Korcsolyázó Budapest – a Budapesti Városvédő Egyesület és a Magyar Sportmúzeum közös kiállítása egyszerre nyílik a Fugában.

A Városligeti Korcsolyacsarnok és Műjégpálya rekonstrukciója
A Mányi Stúdió kiállítása

Megnyitó: 2013. január 24. csütörtök, 18 óra

A kiállítást megnyitja: Wagner Péter építész
Megtekinthető: 2013. február 11-ig

A Városligeti Korcsolyacsarnok és Műjégpálya épült a Budapesti Korcsolyázó Egylet kezdeményezésére, több szakaszban. 1874-ben Lechner Ödön, 1893-ban id. Francsek Imre, 1926-ban ifj. Paulheim Ferenc építészek tervei szerint. Az épületegyüttes és műjégpálya teljes megújítását és bővítését Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala megbízásából a HÉROSZ Építőipari Zrt. végezte az ÉPBER Zrt. szervezésében, Mányi István építész tervei alapján 2010 – 2011-ben.

(Az épületről bővebben a Metszet 2012/5 számában)


Korcsolyázó Budapest
A Budapesti Városvédő Egyesület és a Magyar Sportmúzeum közös kiállítása

Megnyitó: 2013. január 24. csütörtök, 18 óra

A kiállítást megnyitja: Dr. Szabó Lajos, a Magyar Sportmúzeum igazgatója
Megtekinthető: 2013. február 11-ig

„az ember sohasem közelíti meg a madár repülését annyira, mint a korcsolyán”

Évszázadok óta csúszkálnak az emberek a jégen, szükségszerűségből vagy szórakozásból. Már a XIII. századi ábrázolásokon feltűntek csontból vagy fából készült, később vaséllel ellátott korcsolyák, melyek az orruknál felfelé ívelnek. Jó ideig csak a falusiak űzték el a hosszú tél unalmát efféle időtöltéssel, de a XVII. századi Angliában már az arisztokraták is kedvelték: a Németalföldről származó Orániai Vilmos uralkodása hozta brit földre a korcsolya divatját. 1742-ben Edinburgh-ban alakult meg a világon az első műkorcsolyázó klub, és a következő százötven évben, a polgárság megerősödésével közkedvelt városi szórakozássá vált. Majd amikor az amerikai Jackson Haines 1868-ban és 1871-ben turnéjával végigjárta Európát és óriási tömeg előtt bemutatta különleges balett-technikáit, a kontinensen megszületett a műkorcsolya mint hivatalos sportág. 1876-ban Chelsea-ben egy jéggyár készítette az első műjégpályát, ezt követte 1893-ban a párizsi, két évvel később a londoni jégpalota.

A magyar arisztokraták között Széchenyi István tette divatossá a korcsolyázást, a lövészettel, az evezéssel és a vitorlázással egyetemben, ő szorgalmazta a társaságok, egyletek megalakítását is. Az 1860-as évekig a Duna ideális terepet kínált a pest-budai korcsolyázóknak, majd a folyó szabályozása után a Városligeti tó lett e tevékenység fő helyszíne. 1869-ben megalakult a Budapesti Korcsolyázó Egylet, és amikor a következő évben a városligeti első pályát felavatták, már vagy húsz vidéki korcsolya-társaság volt jelen az eseményen. A Városliget a korcsolya révén is fontos színhelye volt a budapesti polgárság életének.

Kiállításunk végigvezet az elmúlt 140 esztendő korcsolyatörténetén, társasági eseményeken és sportsikereken, végül beszámol arról, hogy ma, a XXI. század elején milyen szerepet kap ez a nagyszerű sport a város életében. Régi emlékeket idéz meg és bemutatja, milyen gazdag kulturális hagyományokat ápol Budapest, illetve hogyan gazdálkodik ezekkel napjainkban. Sport és szórakozás, élmény és kultúra a korcsolya és a város szoros kapcsolatában jelenik meg a tablókon. A Budapesti Városvédő Egyesület így szeretné felhívni a figyelmet Budapest kimeríthetetlen szépségeire és lehetőségeire, amelyek ma is, akárcsak nagyszüleink idején, a városlakók örömét és egészségét szolgálják. Jégre fel!

A kiállítás első alkalommal 2009.december 1. - 2010. január 22. között volt megtekinthető a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky termében.

A kiállítás létrejöttét segítették:
Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Gyűjteménye
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye
Országos Széchényi Könyvtár
Budapest Antikvárium
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Új Színház
Latin János

A szerző legújabb cikkei:
Felhívás csatlakozásra a Nyitott Templomok Napja programsorozathoz a Kulturális Örökség Európai Évében
Pásztor Erika Katalinára emlékezünk
Steps Ahead
Megkezdte az Advance Tower második ütemét a Futureal-csoport
Falukép és illeszkedés a vidék népi építészetében
„Közös örökség – közös felelősség”
Év homlokzata 2018 pályázat
Ablak – fény és élet
Wéber Antal-díj 2018
Könyvajánló
Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok
Újra várják a filmeket a Budapesti Építészeti Filmnapokra
Legyél te a zsűri szavazz most!



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 170 (87 szavazatból)