Színek az építészetben

Tari Gábor PhD, a BME Rajzi és Formaismereti Tanszékének egyetemi adjunktusa külföldi épületek példáján ismertette azt a trendet, amely szerint a színek egyre nagyobb szerepet kapnak az építészetben. Ezenkívül bemutatta a rajzi tanszék Színdinamika Szakmérnöki Műhelyében készült munkákat is.

Ma már gyakorlatilag minden szín kivitelezhető a homlokzatokon a technika fejlődésének köszönhetően – mondta el Hülber Attila, a Baumit Kft. építésztanácsadója. Azonban nem mindegy, hogy melyiket választjuk. A kellő szaktudás érdekében a cég együttműködik a Színdinamika Szakmérnöki Műhellyel és az építész tervezőket is több módon támogatja a helyes döntésben. 888 színt tartalmazó színkártya áll az építészek rendelkezésére, amely USB csatlakozás révén digitálisan is használható. A színek konszignálásához egy matricaalbum nyújt segítséget, a meglévő homlokzati színek beazonosításához pedig spektrofotométeres színmérő szolgáltatást lehet igénybe venni.

Az, hogy milyen színeket preferálunk, a történelem során is változott – fejtette ki dr. Nemcsics Antal akadémikus, színtervező, festőművész, a műszaki tudományok doktora. Ma inkább a kevésbé telített, tört színeket szeretjük. A közhiedelemmel ellentétben a déli homlokzaton érdemes meleg és az északin hideg színeket használni, ugyanis az északi égboltról érkező főként rövid hullámhosszú fény ott a meleg színeket kifakítja, élettelenné teszi.
Színeket tervezünk, a megrendelő viszont érzelmeket vásárol, ezért nem mindegy, hogy hogyan kommunikál a tervező az ügyfelével – hívta fel a figyelmet Dicsőfi Balázs, a Krauthammer Magyarország vezető tanácsadója. Néhány kivitelezési szabállyal a tervezőknek is tisztában kell lenniük, így például az 5 °C-os kivitelezési határ nemcsak a léghőmérsékletre vonatkozik, hanem minden anyagra, szerszámra, felületre is – hangsúlyozta Kékesy Péter, a Baumit Kft. alkalmazástechnikai vezetője.

A falazóelemekből készült falak csak vakolattal együtt tudják teljesíteni a tőlük elvárt épületfizikai jellemzőket – vonta le a tanulságát több esettanulmánynak dr. Várfalvi János egyetemi docens, a BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék hőfizikai laborvezetője. Vidovszky István, a BME Építéskivitelezési és Szervezési Tanszékének egyetemi adjunktusa a történeti vakolatok típusait és helyreállítási lehetőségeit foglalta össze. A vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek tervezési és kivitelezési szabályait, épületszerkezeti jellegzetességeit Horváth Sándor okleveles építészmérnök, építési szakértő, a BME Épületszerkezettani Tanszék egyetemi adjunktusa ismertette.

Kultúránk egyik legmeghatározóbb pillére az építészet. Ahhoz, hogy a szakmánk presztizsét emeljük nincs sok eszköz a kezünkben, csak az, hogy a saját hitelességünket növeljük és meggyőző produktumokat tegyünk le az asztalra – mondta Szoják Balázs, aki a színek szerepét a lakóépületek terén összefoglaló előadásában az Év Háza pályázat díjazottjainak a visegrádi négyekkel kibővített kiállítását is megnyitotta. Az ezt követő előadásban Hülber Attila meghirdette a Baumit Év Homlokzata 2014 pályázatot és bemutatta az előző pályázat díjnyertes épületeit.

Balogh Balázs DLA, tanszékvezető egyetemi tanár (BME Rajzi és Formaismereti Tanszék) különböző természeti formák és színek, így csigák, kagylók, korallok építészeti megjelenésével, valamint a tükröződések, fény és árnyék, épületvilágítás szerepével foglalkozott. A szín nem önmagában létezik az építészetben, hanem az anyaggal, szerkezettel, technológiával szoros összefüggésben – hangsúlyozta Turányi Gábor építész, aki a MOMÉ-n zajló építészképzésről is beszélt. A rajztanítás és a színtan az oktatás alapját képezik, a színt gyakran az útkeresés eszközeként is alkalmazzák a tervezési feladatoknál. Sugár Péter építész építészettörténeti és kortárs példák mellett a saját épületein keresztül elemezte a színek szerepét az építészetben.