hír rendezvény népi építészet Jövő az örökségnek

Népi építészeti emlékeink kérdései és lehetőségei

Örökség a jövőnek – jövő az örökségnek 1. kis-konferencia, Szeged, 2013. december 4.


Deme Péter | 2013. december 13.
     
December 4-én Szegeden indult az Örökség a jövőnek – jövő az örökségnek sorozat első "kiskonferenciája", a népi építészettel foglalkozó félnapos rendezvény.

A rendezvényen harminc főnél többen vettek részt, közülük közel húszan építészek, akik előre regisztráltak.
Az első előadó, Dobosyné Antal Anna, az ICOMOS MNB népi építészeti szakbizottsága néhány nappal korábban megválasztott elnöke (a Belügyminisztérium vezető főtanácsosa) először történetileg mutatta be a népi műemlékek és védelmük helyzetét Magyarországon, külön kiemelve az OMF és az OMvH kebelében működött Népi Építészeti Csoport/Osztály aktív és előremutató tevékenységét. Ezt követően áttekintette az elmúlt években bekövetkezett szervezeti változásokat, rámutatva, hogy ezek során a népi építészeti emlékek kezelése terén teljesen megszűnt az állami források biztosítása. Jelenleg pedig nem csupán azok az ösztönző rendszerek hiányoznak, amelyek a tulajdonosokat a jó karban tartásra bírnák rá és abban segítenék, de súlyos katasztrófa-helyzetek és mindennapi veszteségek érik épített örökségünk e szegmensét. Sem az építészek képzésében, sem a napi felügyeleti munkában nincs igazán helye a népi építészetnek.
Kerner Gábor, a szakbizottság titkára (Kővágóőrs alpolgármestere) a Balaton-felvidéki település helyzetét bemutatva világított rá, mennyire veszélyeztetettek népi építészetünk még meglévő emlékei, mennyire nincs semmilyen érdemi eszköz a felügyelet vagy akár az önkormányzat kezében a műemlék épületek és környezetük megtartásának, helyreállításának biztosításához.
Kovács Ferenc okleveles építészmérnök, mérnök tanár a népi műemlékek középtávú fenntarthatóságának feltételeit járta körbe, rávilágítva többek között a tanya mint ökológiai egység előnyeire. Szólt az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakával kapcsolatos tervezési folyamatokról, jelezve, hogy várhatóan ennek keretében is lesz lehetőség a népi építészeti örökség megtartására irányuló pályázatokra. Kifejtette: a műemlékek, építészeti értékeink felújításakor és hasznosításakor a megőrzendő és a hasznosíthatóság közötti, kölcsönösen elfogadható kompromisszum megtalálása alapvető fontosságú.
Dobos Albert építész, nyugalmazott műemléki felügyelő ismertette az ICOMOS népi építészeti szakbizottsága előző héten elfogadott állásfoglalást, amelyben több javaslatot is megfogalmaztak. Ezt követően példákkal is színesítve bizonyította, hogy a rendszeres karbantartás alapvető fontosságú a népi építészet emlékeinél, miközben erre egyáltalán nincs forrás, támogatás. Hangsúlyozta azt is, hogy az örökség megőrzéséhez jó példákra és ezek minél szélesebb körű megismertetésére van szükség.
A prezentációkat következő eszmecsere során – a hallgatóság aktív közreműködésével – egyebek között szó esett a szabadtéri néprajzi múzeumokba (skanzenek) áttelepített vagy ott rekonstruált és az in situ, sőt, lehetőleg funkciójában is megőrzött épületek jelentésbeli különbségeiről, a két bemutatási mód lényeges eltéréseiről. Ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy mindkettő a fontos örökségi elemek közé tartozik. Elhangzott az is, hogy a megőrzés-megtartás, a fenntarthatóság érdekében az örökségi értékek védői is számot kell vessenek az elfogadható kompromisszumok lehetőségével. Többen kifejtették, hogy általában az oktatás, különösen pedig a szakmunkás és a szakmai képzés teréről teljesen kiszorult az épített örökség és az azzal kapcsolatos szaktudás, szakismeret oktatása. Arról viszont nem volt vita, hogy a népi építészet emlékeinek megőrzése, megtartása, fenntarthatósága érdekében minden érintett intézménynek sürgős lépéseket kell tennie.

Összeállította: Dr. Deme Péter

A nyitókonferencia beszámolója

A nyitókonferencia anyaga on-line képzés formájában (ingyenesen meghallgatható!)




Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 8 (4 szavazatból)