Az Orosz Kulturális Minisztérium által meghirdetett kétfordulós pályázatra a jelentkezéseket 2013. augusztusban kellett beadni. A portfoliók és a korábbi szakmai tevékenységek mérlegelése után 10 építésziroda adhatta le javaslatát és prezentálhatta elképzeléseit a szűri előtt novemberben. A 3 döntős pályamű közül az ír Heneghan Peng Architects építésziroda tervét javasolták megvalósításra.
Az épület helyszínéül egy korábbi reptér, a mostani Aviapark területe volt kijelölve. Heneghan Peng csapata figyelemmel volt a régi funkcióra, a nagy területen egymásra merőlegesen, kifutópálya szerűen 2 burkolt sávot jelöltek ki, melyek találkozásában állították fel az irányító és jelzőtoronyként is működő múzeumépületet. A további területet szabadon hagyták és „természetszerűen”, dús növényzettel alakították ki a zöldfelületeket. A park további funkcióit (jégkorcsolyapálya, virágos kertek, görkorcsolya- és deszkás pályák) kizárólag a 2 kifutópálya sávjában helyezték el. Az elképzelések szerint így a terület megőrizheti eredeti jellegét, a nagyobb területek ürességét a 2 tengely funkcionális sokszerűsége ellensúlyozza.
A park fő használata és így a legtöbb látogató is a 2 burkolt sávra fog összpontosulni, melyek középpontjában áll az új múzeum. Az épület dobozszerűen egymásra rakott elemekből áll. A dobozokban helyezték el a kortárs művészeti központ egyes funkcióit és a különböző, akár önállóan is működtethető galériákat. A belső közlekedési rend kialakításában cél volt, hogy az épületet a lehető legtöbb módon lehessen használni. A látogatók ki tudják választani, ha csak 1-1 kiállítást szeretnének megnézni, de lehetőség van arra is, hogy az egész épületet végig kutathassák. A vertikális elrendezés előnye, hogy a felmerülő közlekedési kapcsolatokat egyszerűen és gyorsan lehet biztosítani.
Az építésziroda kidolgozott javasolt útvonalakat az épület lehetséges használói számára. A különböző igényű látogatók, kutatók és itt dolgozók számára megtervezett útvonalaknál a legfontosabb szempont az volt, hogy könnyen és gyorsan lehessen biztosítani a belső múzeumi funkciók elérését. A tervezési stratégia alapján a múzeumi kiegészítő, látogatható funkciók a földszintre, míg a kiállító terek a felsőbb szintekre kerültek. A látogatóknak a felsőbb szinteken lehetőségük van a múzeumi dolgozók munkahelyeit, raktárait is megtekinteni, de dönthetnek úgy, hogy az útvonalat lerövidítve csak a kiállított tárgyakat tekintik meg.
A kiállítási terek flexibilis, üres térként lettek kialakítva, különböző alapterülettel és magassággal, így a múzeumi kurátorok és dolgozók kezében van, hogy milyen kortárs kiállításokat láthatnak a moszkvaiak a jövőben.
Forrás:
http://www.bustler.net
Burián Gergő
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére