hír rendezvény

Termékkiírás és CPR: sok még a kérdés

A Tervezői termékkiírás – a CPR teljesítmény-előírásai az építészeti tervezésben konferenciáról


Csépé | 2014.03.03
Bár az ÉMI előadói alaposan ismertették a jogszabályi környezetet a konferencián, a Metszet főszerkesztője és az előadó alkalmazástechnikusok pedig konkrét példákkal is igyekezett szolgálni, rengeteg munka marad a tervezőkre, ha a jogszabályoknak megfelelően kívánnak terveikben építési termékeket kiírni.

Tóth Balázs nagyívű indító előadásában rámutatott: az építéssel szembeni követelmények, és ezek szabályozása többezer éve létezik, ami most új, az elsősorban az egységes, versenyképes uniós piac megteremtése érdekében alakult át. A 305/2011/EU, vagyis már két éves uniós rendelet az építési termékekre hoz létre egységes forgalombahozatali szabályt – legalábbis közülük azokra, melyekre már van harmonizált szabvány. Ennek lényege, hogy a gyártó teljesítménynyilatkozatot köteles adni a termékre. A teljesítménynyilatkozatban szerepelnek jó esetben) a legfontosabb, szabványosan megállapított jellemzők. Ahol nincs harmonizált szabvány, ott az európai műszaki értékelés (ETA) alapján, ha akar, a cég szintén kiadhat teljesítménynyilatkozatot Európában. Nálunk a szabályozás ennél konkrétabb, a 275/2013 (VII. 16.) Kormányrendelet a beépítéshez és betervezéshez néhány kivételtől eltekintve (természetes, helyi anyagok, bontott anyagok, egyedi termékek) szintén előírja a teljesítménynyilatkozatok meglétét. Tehát teljesítménynyilatkozat lényegében minden kereskedelmi forgalomban kapható építési termékhez kell, a néhány fenti kivétel esetén a felelős műszaki vezető igazolja a megfelelőséget – persze adott esetben ehhez laboratórium, szakértő intézmény (pl. ÉMI) segítségét igénybe veheti, sőt, fontos és kényes szerkezeteknél igénybe kell vennie.
A tervezőnek az a feladata ebben a tekintetben, hogy a lényeges elvárt műszaki terméktulajdonságokat megadja, amiket a kivitelezés során a termékek teljesítménynyilatkozataival össze lehet vetni. Ennek a rendelet szerint az is megfelel, ha a termék konkrét, egyértelműen beazonosítható terméket ír ki ennek buktatóiról későbbi előadásokban volt szó. Tóth Balázs még az építési termék, az építési készlet fogalmát is tisztázta.

A szabályozás kulcsfogalma a felelősség. Amíg korábban a kivitelezőn maradt a felelősség, ha a tervezőtől átvette a dokumentációt, és nem kért információ kiegészítést, nem tett ellenvetést, vagy netán eltért attól. Most a tervező felelős azért, hogy a termék megfelelőségét az elvárt jellemzőkön keresztül megadja, és kellő mélységben és részletezettséggel. Ha később olyan szerkezettel vagy konkrét anyaggal van gond – és nem kivitelezési hiba, hanem oda nem való anyag beépítése – amire tervező nem adott meg, vagy nem jól adott meg elvárt jellemzőt, biztosan lesz felelőssége a károkozásban.

Csanády Pál az 1-2 termékcsoportokat bevezető villámelőadásában arra is rámutatott: eddig is volt, aki részletesen, de olyan is, aki nem kellő részletezettséggel adott meg jellemzőket. Az alapkérdés az, milyen részletezettségre van szükség, amire példákon keresztül igyekezett támpontot adni.
Az előregyártott betontermékek új típusa a filigrán szerkezet, ahol minél korábbi gyártói konzultációra van szükség, hiszen a hasraütésre, feleslegesen megadott jellemzők adott esetben lehetetlenné is tehetik a gyártást (ellentmondanak egymásnak), de minimum megdrágítják – mondta el előadásában Magyar Gábor (Leier). A tervezés s kivitelezés gondossági igényében nincs jogszabályozási változás, hiányosság annál több – mutatta be példákon. Klinger Gábor (Internorm) konkrét javaslatot is adott – amellett, hogy ismertette a szabvány kategóriáit és osztályait –, javaslata szerint az U értékre 0,8; a légzárása legalább 3. osztály; hanggátlásra 34dB; és g értékre 0,6 adható meg ablakok esetén – hogy az épület a lehető legjobb legyen. A legújabb design bemutatásával érzékeltette, hogy a jó értékeket felmutató ablakok mennyire szépek is lehetnek.
A Hörmann az U értéket 5x5 méteres felületre adja meg az U értéket (1,0 W/m2K pl. a SPU F42 kapunál, de hűtőházakhoz 0,5 is kellhet. A légzárásra tudják – ipari szekcionált kapuknál egyedülálló módon – a 3. osztályt is. Különlegességük a kapuba épített ajtó mindössze 1 cm magas küszöbbel, ami adott esetben menekülőajtóként is megfelel.
A 3-11 termékcsoportokhoz fűzött bevezetőben a résztvevők megismerhették a CPR Adattárat, mely folyamatos fejlesztés alatt áll, de a konferencia idején is ezernél több termék adatait tartalmazta. A kiadvány segítségével a tervezők gyorsan sok termék teljesítménynyilatkozatának adatait találják meg, és tudják összehasonlítani, ami nagyban segítheti az elvárt jellemzők kiírását – persze csak akkor, ha körülbelül már tudják, melyik termékek felelhetnek meg adott helyen az adott funkciónak. A bitumenes lemezeknél a méretek, felületi tömeg, vízáthatolással szemben ellenállás, páraáteresztési tulajdonságok, mechanikai jellemzők, hideghajlíthatóság, hőállóság stb. mind fontos, de mivel a cég ezeket minden termékénél megadja teljesítménynyilatkozataiban, elég a terméknév megadása – mondta el Haraszti László (Icopal Villas Kft.). Az alkalmazástechnika és az ÉMSZ irányelvek használatával a szigetelőlemezek kiírása tökéletesen teljesíthető.
A kivitelezés is okozhat gondot – de nem az amerikai Grace lemezeknél, emelte ki Piri Antal (Isoprof Kft.): ez a lemez akár szögbelövővel rögzíthető, tömörített kavicsra fektethető, mégis tökéletesen víz- és gázzáró. A teljesítménynyilatkozatok természetesen ezen anyagokhoz is hozzáférhetők. Rengeteg jellemzője van egy közvetlenül burkolható vízszigetelésnek – mondta el Kranabeth Gábor (Schlüter-Systems KG), legfontosabbak vízzáróság, az aljzatok repedése miatt a repedés-áthidalóság, a hőállóság, uszodákban a klórállóság, csempreagasztók alatt lúgállóság, párazárás nedves terekben (Sd>100), váltakozó olvadással-fagyással szembeni ellenállás teraszoknál. A nem listázott jellemzők között a felfagyásgátlás, a páranyomás-kiegyenlítés, a rétegelválasztás, a feszültségmentesítés, a folyamatos rétegvastagság, a rendszerkomponensek széles körű elérhetősége emelhető ki.
A 4-es termékcsoportra, és ezzel a hőszigetelésre térve Brassnyó László (Knauf Insulation) a szálas (üveggyapot, fagyapot) anyagokkal foglalkozott. Itt a nyomószilárdság, pontszerű terhelhetőség, úsztatott padlóknál dinamikai merevség, összenyomhatóság, rövid idejű vízfelvétel lehet döntő. A testsűrűséget az új szabvány szerint már nem kell megadni, bár a tervezők ehhez szoktak, lapostetőkben nyomószilárdságot kell megadni helyette. Újdonság, hogy a fagyapot termékek már A2 tűzvédelmi osztállyal is kaphatók. Fújt szigeteléseknél az S ülepedési osztály lehet érdekes, ahol nincs utántölthetőség, S1 osztályt írjunk elő! (1% alatti ülepedés.) A műanyag hőszigetelések közül a polisztirol termékeknél előny, hogy a nyomószilárdság már az elnevezésben is benne van. 80 kPa nyomószilárdság kell homlokzati termékeknél, lapostetőknél minimum a 100 kPa, de persze parkolótetőkbe ennél erősebb kell. Homlokzatoknál (kérgesített rendszereknél, vagyis teljes hőszigetelő rendszereknél) a felületre merőleges húzószilárdság fontos, min. 150 kPa legyen. Az XPS termékek magasabb (200-700 kPa) nyomószilárdsága pl. lemezalapok alatt használható ki, vízállóságuk pedig a teljes vízbemerítéskori vízfelvételükkel jellemezhető. A formahabosított termékek alacsonyabb nyomószilárdsági és magasabb vízfelvételi értékük miatt lábazatokon illetve pincefalak esetén csak maximum 6 méter mélységig alkalmazhatók. PUR haboknál a hővezetési tényező alacsony volta a fontos, lambda értékük akár 0,022 W/mK is lehet, ami a szokásos hőszigetelő anyagoknál kétszer jobb hőszigetelést jelent – nyilván ez akkor döntő, ha a vastagság számít! Kimagasló hajlítószilárdságuk pedig a szarufa feletti hőszigetelésnél lehet elengedhetetlen, illetve szarufák közötti alátámasztás nélküli beépítésnél. Minden építési termékre kell teljesítménynyilatkozat, így a csaptelepekre is, melyekről Debreczeni Istvántól (Kludi) adott elő. A Diósdon is gyártó cég képviseletében elmondta, csaptelepekre harmonizált szabvány nincs, ezért Európai Műszaki Értékelés (ETA) vonatkozik rájuk. Fontos jellemző a cinkkiválás-mentes, ólomszegény ötvözet (Pb. max. 2%), a zajszint (30dB 0,3 MPa nyomáson). Orvosi csaptelepeknél vigyázzunk: a szokásos perlátor nem jó, levegő nem kerülhet a vízbe higiénés előírások miatt, csak vízsugárrendező.
Korszerű infotechnológiát is bevet a Wienerberger a teljesítménynyilatkozatok közreadásában: a termékek csomagolására QR-kód formájában viszi fel az adatokat, ami célprogrammal másodpercek alatt „offline” dekódolható. Az igazolásokat utólag adják ki, de a tervezők az alkalmazástechnikai útmutatókban az elvárt teljesítményjellemzőket megtalálják. A hőátbocsátási tényezőt, a tűzállóságot és a léghanggátlást emelte ki, mint legfontosabb megadandó jellemzőket (két oldalon vakolt falra). A Hoesch is a teljesítménynyilatkozatot a gyártást követően, a teljesítmények gyártásellenőrzési folyamata után, a szigorú formai követelményeknek megfelelően állítja ki. Az elvárt jellemzőkhöz igazodó teljesítmények megadásához segítséget: a paramétereket tartalmazó adatlapot, alkalmazástechnikai leírást, esetlegesen „előzetes” teljesítményigazolást adnak. A szendvicspanelekre harmonizált szabvány vonatkozik. A közreadott adatlapon a vastagságok, a hőátbocsátási tényező, a léghanggátlási szám szerepel – sok egyéb fontos jellemző, például fugakialakítás mellett – tudatta Töltszéki Szilvia (Hoesch Építőelemek). Cserepek, szálerősítésű lemezek és homlokzatburkolatok is tartoznak a cég kínálatába, hallottuk Ferenczy András (Creaton) előadásában. A legtöbb jellemző tekintetében a cég a szabványi minimumnál sokkal magasabb értékeket biztosít, így a felületi minőségre és a fizikai-mechanikai paraméterekre is szigorúbb értékeket nyilatkozik, és ezeket az ÉMI folyamatosan ellenőrzi. Újdonság a hősokk-teszt, az engóbozott termékeket 180 fokra hevítik, majd hideg vízbe merítik, és a repedéseket keresik: nem találhatnak. Ha problémamentes tetőt szeretnénk, érdemes a cég által deklarált értékeket előírni, amik a honlapról letölthetők, de a csomagoláson QR-kódolással is szerepelnek az adatok.
Az építési törvény szerint a tervező nemcsak a műszaki tartalom szakszerűségéért, hanem a szakági tervezők kiválasztásáért is felel – emelte ki Lestyán Mária (Rockwool), és a tervezési programban kell az alapvető követelményeket rögzíteni. (Lehet a minimumnál szigorúbbat meghatározni, például passzívház, aktívház stb.). Ráadásul a 28/2011 (IX.6.)BM rendelet (OTSZ) szerint átalakításoknál is kell az elvárt műszaki teljesítmények közül legalább a tűzvédelmieket vizsgálni, akkor is, ha engedély esetleg nem kell. A termékek tűzvédelmi osztálya ezért szerepel gyakorlatilag az összes teljesítménynyilatkozatban. A szerkezetek tűzállóságára van előírás (ahogy akusztikai igényekre is), azonban ezeket nem a teljesítménynyilatkozatok alapján készített teljesítmény-előírásokkal, hanem minősített szerkezetek betervezésével teljesíthetjük.
A hő- és füstelvezetésre van harmonizált szabvány – mondta el Csordás Zoltán (Colt) – de jó ha tudjuk, hogy van olyan termék (pl. RE 50 nyitási ciklusú hő- és füstelvezető), ami Magyarországon egyáltalán nem beépíthető. Lényeges tényező a hóteher, szélteher, nyitási ciklus, az üzemeltetés hőfokkorlátja is – ettől is függ a megbízhatóság. Az is átgondolandó, napi szellőzésre is szolgál a gravitációs hő- és füstelvezető, vagy csak alapfunkciójára.
Nyárádi-Berzsenyi Győző az alapok összefoglalása mellett néhány olyan dologra is felhívta a figyelmet, amire különösen figyelni kell. A tervezés során a gazdaságosság is követelmény, így a tervező akkor is felelősségre vonható, ha indokolatlanul és aránytalanul drága termékeket tervez be – ezért is van nagy jelentősége a tervezési programnak. A „kutya” az elvárt jellemzők megadásában van „eltemetve”. Olyan jellemzőket kell előírni, aminek megfelelő terv van is a piacon. Ez a teljesítménynyilatkozatok ellenőrzésével (akár a CPR Adattárban) védhető ki. Ha a tervező a „könnyebbik” utat, azaz a konkrét (egyértelműen beazonosítható) terméket jelöl meg, azzal az elvárt műszaki teljesítményt – esetleg tudtán kívül – megadja. (A rendeletben kissé pontatlanul itt nem a teljesítménynyilatkozat, hanem a mögötte szereplő műszaki dokumentum, pl. szabvány szerepel…) Ebben komoly csapda lehet! A gyártók egyfelől megadhatnak feleslegesen jellemzőket, amiket tehát a tervező – indirekt módon – megköt. De még rosszabb lehet, ha a termék teljesítménynyilatkozatában kevés (pl. egyetlen) jellemzőt ad meg. Vannak erre rossz példák, ilyet az ÉMI munkatársa többet is mutatott, nem beszélve a szabálytalan (pl. idegen nyelvű) vagy hiányzó teljesítménynyilatkozatról.

A konferencia után átlag egyórás kérdezz-felelek volt, az előadók igyekeztek választ adni a hallgatóság kérdéseire. Persze jogi tanácsadásra vagy jogértelmezésre nem vállalkozhattak, azonban egy-két dolgot sikerült megvilágítani. A leggyakoribb kérdések:

Mikor kell a termékek elvárt jellemzőit megadni?
Az építészeti-műszaki dokumentációban, ami általában az engedélyezési tervet jelenti (ld: 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 72.§.). Ha ilyet nem kell csináltatni, mert nem engedélyhez kötött építésről van szó, akkor az építési (márc. 15. után kivitelezési) szerződésben kell azon termékekre, amikre valamilyen előírás van (pl. hőtechnikai, tűzvédelmi stb.). (3.§.)

Hány termékre kell megadni, mindre?
A rendelet csak azt mondja, a tervező a felhasználási mód, a hatások, követelmények, szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét. Az valószínű, hogy ha kötelező jelleggel készül kiviteli terv, akkor elegendő a fontosabb, lényeges szerkezetekre előírni a jellemzőket – hiszen a kiviteli tervben úgyis pontosan meg kell adni az építési termékeket. Más esetekben tanácsos minél szélesebb körben megadni az elvárt jellemzőket, hiszen szinte bármelyik építési termék okozhat kárt, ha a rendeltetésének nem megfelelő teljesítményű, és azt pedig elsősorban az elvárt jellemzőkhöz képest lehet értelmezni a rendelet szerint. (4. §.)

Meglévő épület átépítésénél, bővítésénél ki nyilatkozik a meglévő szerkezetek teljesítményéről?
A rendelet az építési termék építménybe történő betervezéséről és beépítéséről szól, a meglévő épületszerkezetek megfelelőségét nem ennek alapján kell igazolni. Tehát meglévő szerkezetekre ez a rendelet semmit sem ír elő, nem ez a témája.

Vályogházaknál, faháznál ki igazolja a teljesítményt?
Ha nem a helyszínen vetik a vályogot, vágják ki a fát, hanem veszik, rendelik valahonnan, akkor az építési termék, és a gyártó igazolja megfelelőséget. Helyszíni termék esetén a felelős műszaki vezető igazolhatja a megfelelőséget. („Ha az építési termék egyedi, az építkezés helyszínén gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék és a gyártó által önkéntesen kiadott teljesítménynyilatkozat nem áll rendelkezésre.” )(7. §.) Ha tartószerkezetet szeretnénk készíteni ezekből, akkor szakértői intézet, labor, stb. közreműködése szükséges.

Könnyűszerkezetes épületeknél mi a helyzet?
Ha készház-rendszerről van szó, arról a gyártónak készletként kell teljesítménynyilatkozatot adnia. (Itt is az épület egyes szerkezeteiről.) Ha egyedileg készül, elemenként kell elvárt jellemzőket megadni, éppen úgy, mint falazott, stb. épületeknél.

Mi a teendő, ha egy gyártó egy szerkezeti megoldást javasol, aminek csak egy elemét gyártja?
Tervezői feladat ilyenkor a megoldás helyességének megítélése, ami egyes esetekben (pl. ha a tervező nem látja igazoltnak, hogy a szerkezet egésze tűzvédelmi, akusztikai követelményeknek megfelel) a megoldás mellőzését is jelentheti. (A szerkezet elemeiből ugyanis akusztikai, tűzvédelmi szempontból általában nem lehet egyértelműen következtetni a szerkezet tulajdonságára.) Más a helyzet, ha a gyártó komplett rendszert kínál, aminek a teljesítményéről, mint készletről nyilatkozik.

Az építési termék betervezésének és beépítésének szabályairól, az alkalmazandó jogszabályokról további tájékoztató az Építésijog.hu oldalon itt érhető el.

A Tervezői termékkiírás konferencia teljes egészében meghallgatható a http://tervlap.hu/tovabbkepzes oldalon, konkrétean itt: http://tervlap.hu/tovabbkepzes/tanfolyam/id/46.

A segédlet hozzáférhető a www.epitesimegoldasok.hu/cpr oldalon, bár ez még távolról sem a teljes változat – a munka folyik... (Cégek jelentkezését a CPR Adattárba a sardy.csaba[kukac]artifexkiado.hu címen várjuk!)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások