Építész, a Metszet főszerkesztője
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából állami kitüntetéseket, művészeti és szakmai díjakat adott át pénteken a budapesti Szépművészeti Múzeumban.
Érdemes művész elismerésben részesült többek között Szenes István Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A kitüntetettnek gratulálunk!
Hiába keressük ugyanakkor az Ybl-díjakat idén a sorban, mint az előzetesen kiadott Ybl-bicentenáriumi programban is szerepel, azokat április 6-án 17:00-kor az Operaház épületében adja át dr. Pintér Sándor belügyminiszter, köszöntőt mond Ókovács Szilveszter főigazgató, Magyar Állami operaház. Utána bicentenáriumi hangverseny következik, köszöntőt mond dr. Réthelyi Miklós, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság elnöke.
(A program megalkotásakor nyilván a választások még nem voltak kitűzve, de így félő hogy az esemény kissé el fog sikkadni, aligha ez lesz a másnapi újságok címlapján...)
Széchenyi-díjat kapott Balogh Balázs Ybl Miklós-díjas építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajz és Formaismereti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára „az organikus építészeti hagyományokat követő, hazai és nemzetközi szinten is kimagasló munkássága elismeréseként”.
Balogh Balázs Ybl Miklós-díjas építész 1951. június 2-án született Budapesten. 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, majd elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) Mesteriskoláját. 1976-tól egy évig a Lakótervnél volt tervező, 1977-től a BME Rajzi és Formaismereti Tanszékén tanít, majd tanszékvezető, egyetemi docens, 1995-től 2010-ig dékánhelyettes. 1997-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének főtitkárhelyettese, 2001-től elnöke. 1999-2001 között a Magyar Építész Kamara elnöke. 2000-2003 Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2004-től a Magyar Mérnök Akadémia tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Rajz és Formaismereti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Hazai és nemzetközi szinten elismert épületei az organikus építészeti hagyományokat követik. Nevéhez fűződnek a kecskeméti SOS Gyermekfalu tervei, a Dunamenti Hőerőmű 10-11. blokk, a debreceni Kölcsey Központ és a miskolci Kemény Dénes Sportuszoda belsőépítészeti tervezése, a debreceni Latinovits Színház és a Görög katolikus fatemplom Máriapócson. Munkásságának elismerései: Az év szép háza (1997), Ybl Miklós-díj (1998), Schulek-érem (1998). Prima-díj (2012).
A kitüntetettnek gratulálunk!
Rendkívül sokoldalú diszciplínaként jellemezte az önálló tudományágként Magyarországon jelentős részben általa megalapított tájépítészetet az MTI-nek adott interjújában Mőcsényi Mihály tájépítész, kertészmérnök, aki pénteken vehette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.
A "tájépítészeti Nobel-díjként" számon tartott Sir Geoffrey Jellicoe-díjat 2012-ben elnyerő Mőcsényi Mihály a Kossuth-díjat "a tájépítészet szakterületének hazai elismertetése és az egyetemi oktatásban való bevezetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint közel hét évtizedes, nemzetközi szinten is kimagasló, alkotói-tervezői, oktatói és iskolateremtő tudományos pályája elismeréseként" kapta – áll az elismerés indoklásában.
Mőcsényi Mihály a művészeknek, alkotóknak járó Kossuth-díj idei elnyerése előtt, 2000-ben már megkapta a kutatóknak odaítélt Széchenyi-díjat is: "ez a kettősség a foglalkozásomból adódik: a tájépítészet egyfelől tudományos, másrészt alkotói, művészi tevékenység" – mutatott rá.
Az MTI kérdésére felidézte, hogy pályájának kezdetekor a tájépítészet még nem volt elismert önálló tudományágként. "Annak idején a világon talán két-három helyen ügyködtünk azon, hogy létrehozzuk ezt a diszciplínát. Ez, úgy tűnik, sikerült, ahogy a megfelelő utódokat kinevelni is; a tanítványok jelentős része persze ma már nyugdíjas" – emlékezett.
Mőcsényi Mihály hangsúlyozta: a tájépítészet felettébb sokoldalú felkészültséget kíván, maga is három-négy egyetemet végzett el; tanult többek között gazdálkodástudományt, művészettörténetet, muzeológiát, építészetből doktorált is.
A neves kertészmérnök nem csak oktatóként volt sikeres, a Tájépítészek Nemzetközi Szövetségének még a szocializmus idején négy éven keresztül elnökhelyettese, újabb négy éven át elnöke volt.
Mőcsényi Mihály elárulta: idén hosszú évtizedek után tér vissza csehországi Rajovba, ahol a Magyar Hadsereg kiugrási kísérleteinek részeseként 1944 őszén önkéntes küldetésben partizán hadműveletekben vett részt. Többek között részese volt a rajovi incidensnek, ahol magyar katonák és cseh partizánok védték meg a polgári lakosságot az SS kegyetlenkedéseitől.
Kutatói tevékenységéből Mőcsényi Mihály a fertődi Esterházy-kastély eredettörténetének tisztázását emelte ki, bár – mint megjegyezte -, a 16 éve megjelent könyvében bizonyított állítások csak lassan szivárognak át a magyar művészettörténet-írásba.
"A kastélyegyüttes legkorábbi része kora reneszánsz, a Nádasdyak építtették át barokká, majd Esterházy +Pompakedvelő+ Miklós bővíttette tovább rokokó kastéllyá. Ennek tervezője ismeretlen volt, nekem azonban sikerült őt azonosítanom Jacoby Miklós személyében, akit a herceg Haydnnal együtt a bátyjától örökölt" – jegyezte meg.
Mőcsényi Mihály jelenleg is aktív, idén részt vett például a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat zsűrijében.
MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas kertészmérnök, a tájépítészet hazai iskolateremtő professzora 1919. november 9-én született a Tolna megyei Mőcsényben. A Budapesti Műszaki Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1945 és 1979 között a Kertészeti Egyetemen és jogelődjeinél volt egyetemi tanár, táj- és kertépítészeti tanszékvezető tanár, táj- és kertépítészeti szakvezető. 1990-1991 között rektorként irányította az intézményt. 1994-től nyugdíjas, az időközben a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karává szervezett egyetem professor emeritusa. A színvonalas tereprendezési-tervezési módszer kidolgozója, a tájépítészet hazai oktatásának bevezetője, aki önálló egyetemi karrá szervezte a tájépítészetet, amely a mai napig a hazai egyetemi szintű tájépítészeti oktatás központja. Kutatásai a kerti és a táji léptékben is korszakalkotónak tekinthetők, az 1970-es években tervezőként külföldön fokozatosan nemzetközi szakmai hírnévre tett szert, 1978-ban a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) alelnökévé, 1986-ban elnökévé választotta. 1993-ban nagydoktori disszertációját követően elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági tudományok doktora címét is. Számos kitüntetés birtokosa, 2000-ben Széchenyi-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének polgári fokozatával tüntették ki. 2012-ben, első magyar tájépítészként átvehette a szakma világszinten is legrangosabbnak tartott kitüntetését, a Sir Geoffrey Jellicoe-díjat.
A kitüntetettnek gratulálunk!
Forrás: MTI
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére