Timon | 2014.04.09
Magyar Építészek, Építőmesterek ünnepe, emlékérem, Várkert Bazár bemutatás, ünnepség a Szent István Bazilikában és az Operaházban, domborműavatás, díjátadás. Egy hétvége Ybl jegyében.

Az Ybl Egyesület – Szmodits Júlia elnökasszony vezetésével – 2014. április 5-én 13. alkalommal rendezte meg Budapesten Ybl Miklós és a Magyar Építészek, Építőmesterek ünnepét a Várbazár előtti Ybl-szobornál. A megnyitót Szaló Péter helyettes államtitkár tartotta. Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára április 6-án emlékezünk, ezért ezt a 2014-es évet az Építészet Évévé nyilvánítottuk – mondta. Ezután röviden ismertette a nagy építész életútját. Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke kért szót, elismerését és köszönetét fejezte ki az építésztársadalom nevében Szmodits Júliának és az Ybl Egyesületnek tevékenységükért. A fanfárok felhangzása után a résztvevő építészek és az Ybl leszármazottak megkoszorúzták a mester szobrát, illetve egy-egy szál tulipánt helyeztek el a talapzaton. Az Egyesület hagyományteremtő céllal meghívta a 2014-es év utolsó számával, azaz négyesre végződő azonos évben kitüntetett Ybl-díjas építészeket és díszokleveleket adott át a megjelenteknek. Díszoklevelet kaptak: Arnóth Lajos (1964), Aczél Gábor, Majoros Gábor, Sylvester Ádám, Dr. Vámossy Ferenc (1984), Csikós Zoltán, Ekler Dezső, Locsmándi Gábor (1994), Lenzsér Péter, Solymos Sándor, Vadász Bence (2004). Oklevelet vehettek át az Ybl leszármazottak: Hanna Gruber Schneitler (Ausztria), Grete Helene Skouveroe (Norvégia) és Ybl Ernőné (Pécs). Nicholas M. Ybl (Hawaii) betegsége miatt nem tudott megjelenni. A Várbazár tervezői is oklevelet kaptak: Potzner Ferenc, Pottyondy Péter és Dévényi Tamás.

A társaság a szobor elől átvonult az Ybl Kioszkhoz, amelyet újabban Ybl Palotának kereszteltek át. A kis, ékszerdoboz-szerű épület Ybl Miklós csodálatos alkotása, tulajdonképpen az egykori királyi vár vízellátásának gépháza volt, a világ legszebb, koronával díszített gyárkéményével, amely egy gyönyörűen megformált építészeti toronyba van elrejtve. A neoreneszánsz oszlopokkal alátámasztott, sgraffito-boltozatos teraszon folytatódtak az események. Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. kereskedelmi igazgatója „Ybl Miklós 200 emlékérem” 10000 és 2000 forintos ezüst pénzérméket mutatta be, amelyek alkotója Erőss Ildikó szobrászművész. Az érem hátoldalán az Ybl tervezte fóti templomot örökítette meg az alkotó. A „Jeles magyarok: 200 éve született Ybl Miklós” című, 1000 forint névértékű alkalmi bélyegblokkot Csegezi Tamásné, nyug. filatéliai igazgató, a Magyar Posta szakértője mutatta be. A bélyegblokk a szabadkígyósi egykori Wenckheim kastélyt ábrázolja, amelyet szintén Ybl tervezett. Az épületen a számmisztika érvényesül: az év napjait idéző 365 ablaka, a hetek számát követő 52 szobája és az évszakokat mutató négy bejárata van. A bélyegblokkot Borbély Ferenc Gusztáv grafikusművész tervezte. Mind az éremből, mind a bélyegblokkból egy-egy példányt az elnökasszonynak ajándékoztak, köszönetül azért, hogy felhívta figyelmüket az Ybl-évfordulóra.

A Várkert Bazár tervezői ismertették a tervezés folyamatát és az épület jellemzőit. A 340 m hosszú homlokzatú neoreneszánsz együttes tengelyesen szimmetrikus kompozíció. Középen kéttornyú gloriette, kettős rámparendszer, exedra jellegű pavilonok (amelyeknek nem volt funkciója, most a Déli a földalatti részek bejárata lesz), 2x10 volt műterem összenyitva étteremmé és kávéházzá alakul, végül a lezáró lakóépületek a funkcióváltással kiállító terekké és irodákká válnak. Most az Ybl által 1875-ben tervezett épület nyílt meg. A munka folytatódik. Augusztus 28-án adják át a földalatti többfunkciós termet, előcsarnokát, többszintes mélygarázst és tetejükön a geometrikus neoreneszánsz kertet Stefler István tájépítész tervezésében. Az ismertetőkhöz csatlakozott Magyar Károly régész is, a tervezőcsapat tagja. Eközben a közönséget az Egyesület tagjai pogácsával kínálták, egy tokaji borász kishordókból édes és száraz tokaji borokat mért ki, a teraszon pedig ötszintes marcipántortát, a tűzijáték és a 200-as gyertyák meggyújtása után, szeleteltek a több mint kétszáz résztvevőnek. Mögöttük a Seventeen Big Band, a XVII. Kerületi Zeneiskola zenekara adott vidám hangulatú koncertet. Ezután a résztvevők a tervezők vezetésével megtekintették a Várbazárt.

Az ünnepségek 2014. április 6-án délelőtt a Szent István Bazilikában folytatódtak. Snell György, a bazilika plébánosa, protonotárius kanonok celebrálta a szentmisét a 200 éve született Ybl Miklós építész emlékére. Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár méltatta Ybl munkásságát. Kiemelte, hogy a mester Budapesten 130 épületet emelt, a vidéki városokban pedig mintegy százat. Dr. Kemény Mária művészettörténész mutatta be a bazilikát és történetét. Az első tervet Hild József klasszicista stílusban készítette. Az építkezés 1851-ben kezdődött. A Lipótváros beépítési magasságának növekedésével a kupola magasságát ezért többször emelte. Hild 1867-ben meghalt. Az építkezést Ybl vette át. A kupola 1868. január 22-én beomlott. Ybl szerkezetileg és neoreneszánsz stílben áttervezte az épületet. A négy toronyból kettőt épített meg és egy kéthéjú kupolát. Ybl 1891. január 22-én hunyt el. (Érdekes véletlen: a kupola beomlásával azonos napon.) A bazilika teljes befejezését már nem érte meg. Ezen az épületén dolgozott a legtöbbet. A belső díszítő térkiképzés Kauser József munkája. Az épületet 1905. november 9-én szentelték fel – Szent Lipót, osztrák császári szent helyett Ferenc József királyi engedélyével – Szent István, Magyarország védőszentje titulusára. A nagyszámú résztvevő megtekintette a bazilika külsejét, a belső teret, a Szent Jobb kápolnát és a kupolát.

Délután az Operaházban az épületet id. Borsa Miklós, nyugalmazott főmérnök mutatta be az érdeklődőknek. Ybl Operaháza fotós szemmel című kiállítást (az Operaház fotósainak felvételeit) Ókovács Szilveszter igazgató nyitotta meg. A jobb oldalbejárat előcsarnokában Pető Hunor szobrászművész bronz domborművét Ybl Miklós portréjával dr. Pintér Sándor belügyminiszter leplezte le. Az Ybl-díjakat az Ybl Egyesület kezdeményezésére és felkérésére – 1953-as alapítása óta először és remélhetőleg ezután minden elkövetkező évben – az Operaházban Ybl Miklós születésnapján adják majd át. Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke mondott köszöntőt és az Operaház történetét foglalta össze dióhéjban. Ybl legszebb alkotása, Európa egyik legjelentősebb neoreneszánsz palotája 1884. szeptember 27-én nyílt meg, számos technikai újdonsággal: vasfüggöny, hidraulikus színpadi berendezések stb. A megnyitón részt vett maga a király, Ferenc József is. – A díjakat Dr. Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta át a kilenc kitüntetettnek (bővebben itt). Szmodits Júlia elnökasszony az események fáradhatatlan megszervezéséért elismerő oklevelet vehetett át. Ezt követően Kodály, Saint-Sains és Ravel műveivel díszhangverseny zárta a napot. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Lionel Bringuier vezényelte. A magyar építésztársadalom és a közvélemény 2014-ben Ybl Miklós születésének 200. évfordulóján gazdag programú kétnapos eseménysorozattal méltón ünnepelte a legnagyobb magyar építész emlékét.

Fotó:
Ünnepség, koszorúzás: Bélavári Krisztina (Lechner Lajos Tudásközpont, az Ybl Egyesület fotósa)
többi amatőr kép: Tervlap.hu

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások