Katona Vilmos | 2015.02.26
Az alábbi idézetben Herman Hertzberger holland építész (1932-) Le Corbusier egy kevéssé ismert dél-amerikai villájáról beszél. A hagyomány és modernizmus, természetes igények és mesterséges tér párbeszédét felvezető szövegrészlet Hertzberger "A tér és az építész" (Space and the Architect) c. könyvéből származik.

A sebész Dr. Curutchet számára épített ház – szerény méretei ellenére – térileg Le Corbusier egyik legösszetettebb kompozíciója. A hely-funkció találkozásának kérdésére adott megoldás leleményessége már messziről szembeötlő: a rendelő az utcafront emeletén, a lakórész a hátsó telekrészben kapott helyet. A környezetében jellemzően nagyobb épületek vannak, a hagyományos megoldással (rendelő a földszinten, felette a lakás) a végeredmény egy túlontúl kicsi, a társai mellett eltörpülő tömeg lett volna, a hátsó rész ugyanakkor nehezen lett volna feltárható. (...)

A gazdag térszövet beépített és szabadon maradó részeinek téri komplexitását pusztán a rajzokról szinte lehetetlen leolvasni. Roger Aujame szerint Le Corbusier közvetlen munkatársai is csak a modell elkészültével értették meg igazán a szándékot.

A lakószárny (egy különálló háromszintes tömeg) tehát a felemelt rendelő alatt áthaladva, egy rámpán érhető el, innen a rámpa következő karja visz feljebb a rendelőig. Az udvaron álló magányos fa mintha a szemközti parkra utalna. (...)

Tekintve hogy a rámpa mindkét karja bejárathoz vezet, így ez meggyőzőbb megoldásnak tűnik mint a Villa Savoye-nál – ott a félszinti pihenőnél vissza kell fordulnunk, ami a jövés-menést egy kicsit öncélúnak mutatja. La Platában ezzel szemben az udvar terén áthaladva világosan látjuk megvalósulni amit Le Corbusier promenade architecturale-nak nevezett.

Úgy tudni, Dr. Curutchet soha nem érezte itt otthon magát. Neki ez túl világos és túl nyitott volt, nem biztosította az általa vágyott védettséget. A téri dinamika és a gazdag átlátási lehetőségek nyilvánvalóan nem jelentettek számára túl sokat, sőt: inkább ő érezte magát megfigyelve. Sebészként minél alkalmasabb és használhatóbb szerszámokhoz volt szokva – ennek a fajta megfelelőségi igénynek volt köszönhető, hogy a Párizsba gyakran ellátogató húga révén kapcsolatba került a funkcionalizmust hirdető modern építészettel, így Le Corbusier-vel.

Személyesen soha nem találkoztak, a kommunikáció kizárólag levélben zajlott. A kivitelezés bár rendben zajlott, az azt irányító helyi építészeknek egyes megoldásokról megvolt a maguk elképzelése, ami Dr. Curutchet szerint kedvezőtlen irányba befolyásolta az eredeti építészeti gondolat megvalósulását. Le Corbusier soha nem járt La Platában, az eredményt csak fényképen láthatta.



Az épület Le Corbusier azon kevés házainak egyike, amelyik meglevő városszövetbe illesztve, annak történeti kontextusával tökéletes összhangban valósult meg. Az épület bizonyíték arra, hogy a modern építészet képes a a harmonikus párbeszédre a hagyományos építészettel.

Ma a Buenos Airesi Építészek Szövetségének székháza (Wikipédia)

Fordította: Marosi Bálint
Forrás: Otthon a városban
Fotók: Fondation Le Corbusier

Herman Hertzberger az idei Építészkongresszus vendége. A kongresszusra itt jelentkezhet.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások