cikk

Képes-levelezőlapok és épületek II.


Timon | 2015.08.03
A magyar képes-levelezőlapok összefoglalója után javaslatokat fogalmaztam meg a MÉSZ-nek. A külföldiek közül osztrák, német, holland és angol példákat sorolok. – Mit neveznek Berlinben terhes osztrigának, rúzsnak és púderkompaktnak?

Régi épületeink, váraink, várromjaink, barokk és klasszicista műemlékeink, fontos középületeink általában megjelennek képes-levelezőlapokon, még népi építészeti emlékeink, pl. a szentendrei skanzen parasztportái is. Ezekkel szemben a századforduló, az 1930-as évek és a mai modern kor épületeinek megörökítése között sok hiányosságot találhatunk.

A Magyar Építőművészek Szövetsége – amely 2015. évi rendes közgyűlését a közelmúltban (2015. május 4-én) a Vigadóban tartotta – foglalkozhatna a következő kérdésekkel is.

1. A szerzői jogi törvény alapján a MÉSZ el kellene járjon, hogy az építészeti alkotásokat bemutató képes-levelezőlapokon mindenütt az épület tervezőjének nevét is tüntessék fel.

2. A legfontosabb épületek jegyzékének összeállítása, amelyekről képes-levelezőlap kiadása lenne szükséges, véleményem szerint a szövetség hatáskörébe tartozna. (Ez azért is fontos lenne, mert a Deák téri Képesboltban, ahol több mint száz fővárosi képes-levelezőlap kapható, az egyetlen modern épület az új Nemzeti Színház. A többi a Parlament, Halászbástya, Hősök tere stb. S néhány reprint kiadás a 19. és 20. század fordulójáról, ami dicséretes.)

3. Továbbá a MÉSZ meghatározhatná az épületeket ábrázoló képes-levelezőlapok feliratának pontos tartalmát is: a tervező neve, születésének és halálának éve, az épület megnevezése, az építés évszáma. Szükség szerint egy-egy lényeges ismertető mondat is szerepelhetne. Pl. Molnár Farkas Lejtő utcai házánál: „Az 1933. évi építészeti triennálén díjat nyert.”

4. Az építészeti témájú képes-levelezőlapok kiadását maga a szövetség is – saját vállalkozásban – megkísérelhetné, amely a szövetség gazdasági helyzetén javíthatna.

5. A képes-levelezőlapokat maga a szövetség is árusíthatná. Ebbe a tevékenységbe a hosszú ideje szállást kereső Építészeti Múzeum is bekapcsolódhatna, ha végre elkészül a végleges otthona. A múzeumnak szintén feladata lenne, lehetne az ilyen jellegű építészeti propagandamunka felvállalása, végzése.

A magyar képes-levelezőlapok után most rátérek a külföldiekre.

Ausztriai képes-levelezőlap
Bécs, Práter utca, 1921. Színezett kép. Nagykockakővel burkolt úttest, villamosok, konflisok, kerékpáros. Az előző írás 3. számú, Rákóczi úti képes-levelezőlapjához hasonló.

Német képes-levelezőlapok
Berlin, Potsdami tér, 1921. Színezett kép. Forgalmi csomópont villamosokkal, városnéző, emeletes automobillal, gyalogosokkal, akik az úttesten még keresztül-kasul bóklászva közlekednek. A 3. számú, Rákóczi úti képes-levelezőlaphoz hasonló. – A környéket a 2. világháborúban teljesen szétbombázták. Ma modern, új épületek állnak. Az eredeti térre nem lehet ráismerni. Itt emelkedik a Helmut Jahn német-amerikai építész tervezte Sony Center (1996-2000) magasan lebegő, sátorszerű, aszimmetrikus csillagkupolájával.

Berlin, Városi Kastély és Vilmos császár-híd, 1921. Színezett kép. A Városi Kastély az őrgrófok, brandenburgi választófejedelmek és porosz királyok székhelye volt már 1443-tól kezdve, először reneszánsz, majd barokk rezidenciaként. A hatalmas, két belső udvaros épület nyugati oldalán Friedrich August Stüler és Albert Dietrich Schadow építészek tervei alapján 1845 és 1853 között Karl Friedrich Schinkel építette meg a kupolát. A 2. világháborúban az épület erősen megsérült, ezért 1950-ben lebontották. Helyén állt az NDK Köztársaság palotája csupa üveg kubusa. Azbesztszanalás miatt 2008-ban ezt is lebontották. Alapítványt hoztak létre a kastély helyreállítására. Az építkezés 2013-ban megkezdődött. – A kastély az Unter den Linden túlsó oldalán, a dómmal szemközti területen épül.

Berlin, Dóm, 1921. A Múzeum szigeten emelkedik a szép kupolás épület. A Spree folyón kis gőzhajó kéménye füstölög. – Az evangélikus katedrális 1894 és 1905 között Julius Raschdorff német építész tervei alapján, olasz reneszánsz és barokk építészeti stílben épült meg. A templom alagsorában számos Hohenzollern-házi uralkodó nyugszik.

Berlin-Charlottenburg, 1921. A Hardenberg sugárút a Királyi Képzőművészeti Főiskola épületével. Az út végén a Vilmos császár emléktemplom. Az út közepén, fűsávok között villamosvágányok haladnak. – A település eredeti neve Lützow, majd Lietzenburg volt. I. Frigyes Vilmos porosz király felesége, Sophie Charlotte a falu közelében kastélyt épített. Ezért a falut 1705-ben róla nevezték el, s városi rangot kapott. Most Berlin egyik kerülete. A barokk kastélyt 1695-ben J.A.Nering kezdte építeni. - Ezt az öt lapot egy jó barátja édesapámnak Egerbe írta.

Berlin, Vilmos császár emléktemplom, 2015. A monumentális neoromán emléktemplomot gótikus elemekkel 1895-ben szentelték fel. A tervet Franz Schwechten (1841-1924) német építész nyertes tervpályázat alapján készítette. A gazdagon díszített templomban kétezer ülőhely volt, a torony magassága 113 métert tett ki. 1943. november 23-án egy éjjeli bombatámadásban a templom majdnem teljesen megsemmisült. A berliniek tiltakoztak a romjaiban fennmaradt torony lebontása ellen.

Tervpályázatot hirdettek a megmentésre. A bíráló bizottság Egon Eiermann (1904-1970) építészprofesszor tervét fogadta el. A romos tornyot állagában stabilizálták. Két oldalán két új tömb épült, egy oktogonális templomtér és egy hatszögletű torony. A berlini népnyelv a régi templomot úgy aposztrofálja: „Az odvas fog”, az új együttest pedig: „A rúzs és a púderkompakt.” A templom homlokzati tervét és az építész portréját Filatélia és építészet című írásom második részében mutattam be.

A templomtér kettősfalú sejtkonstrukcióból áll, közte 2,4 m-es körüljáróval. Az acélváz közeit betonsejtekbe illesztett színes üvegmozaikkal töltötték ki. A gyönyörű, kékszínű üvegmozaik-táblákat Gabriel Loire (1904-1996) üvegművész készítette Chartres üvegfestményei hatására. Az üvegmozaikok száma 21.334 darab. Az oltár fölött 4,6 m magas, kitárt karú, aranyozott Krisztus alak lebeg, Karl Hemmeter (1904-1986) müncheni szobrászművész alkotása.

Berlin, Világkultúra Háza, 1972. Hugh Stubbins amerikai építész 1956-1957-ben Kongresszusi csarnoknak építette a Tiergarten parkban a berlini INTERBAU kiállításra. Két dinamikus vasbeton ív feszíti meg a nyeregfelületű tetőt. 1980-ban a tető beomlott, de helyreállították. A berlini népnyelv az épület narancs színe és karakteres megjelenése alapján egyszerűen csak „terhes osztrigának” titulálja.

Berlin, Új Filharmónia épülete, 1972. Hans Scharoun német építész 1956-1963-ban építette az új koncerttermet, ahol a 2440 ülőhelyet tartalmazó nagyterem kialakítása a szőlőhegyi teraszokra emlékeztető, emberi léptékű elrendezést mutatja. A terem akusztikája a belógatott álmennyezetek révén kiváló.

Holland képes-levelezőlapok
Hága, Városkapu, 1921. A villamos a belső négyzetes városi térre a kapun át halad be. A gyalogosoknak külön kis kapu szolgál. A kép színezett, és korábbi nyomás.

Utrecht, Schröder ház makettje, Stedelijk (Városi) Múzeum, Amszterdam, 1923-1924. Építész: Gerrit Rietveld (1888-1964). A felirat négynyelvű: holland, angol, francia, német. A helyszín azonban nem olvasható rajta: Utrecht, Prins Hendriklaan 50. - 1972-ben jártam ott. A lakott épületbe nem engedtek be.

Angol képes-levelezőlapok
London, City Hall és Tower-híd, 2005. Norman Foster tervezte és építette, 45 m magas épület úgy néz ki, mint egy tízszintes, pofoncsapott tojás alakú torony. Nagy London Hatósága számára 2002-ben adták át. Az egyes szinteket spirállejtőn lehet megközelíteni.

London, Millennium Gyalogoshíd a Themzén, 2005. Építész: Norman Foster. A gyalogos függőhidat az Arup statikai cég tervezte. Az acélkábeleket „Y” pillérek, illetve „V” tartók hordják. 1998-tól 2000-ig építették. A megnyitás után imbolygott. 3 nap múlva 2 évre lezárták, a hibát kijavították. Hossza 370 m, nyílások száma 3, legnagyobb támaszköz 144 m, szélessége 4 m. A Szent Pál katedrális és a Tate Galéria között íveli át a folyót.

Az írás harmadik részében folytatom a külföldi képes-levelezőlapok bemutatását.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások