Timon | 2015. augusztus 25.
     
A cikksorozat negyedik részében tematikus feldolgozásban a felvonultatott illusztrációkat két téma köré csoportosítottam: százéves, régi képes-levelezőlapok és geometriai formák. - Hol van a Csók kapuja és kinek az alkotása?

Régi, százéves képes-levelezőlapok édesapám, Dr. Timon Árpád gyűjteményéből. Van, amit neki írtak, van, amit ő írt édesanyjának, és vannak, amiket vásárolt orosz hadifogsága és hazatérése idején.

Az első kép Szatmár főterét, a Deák teret mutatja. A tér keleti oldalán a kéttornyú püspöki székesegyház áll, az északi oldalon a kétemeletes, szecessziós egykori Pannónia (ma Dacia) szálló. Mögötte a 20 méteres, kerek Tűztorony látható. A szép gömbfákkal díszített nagyméretű téren piaci bódésort szerelnek össze. - Szatmárnémeti Szatmár vármegyében, a történelmi Partiumban 1715 óta szabad királyi város, amikor Szamos folyó két partján lévő Szatmár és Németi egyesült. Lakóinak száma 1891-ben 20.736 lélek volt. Ma Satu Mare néven Románia 120 ezres városa. – A képes-levelezőlap Barth Józsefné tőzsde kiadása, Szatmáron. 1912-ben adták postára és Timon Árpád főgimnáziumi tanulónak címezték Máriabesnyőre. Apám egyik barátja írta.

A második képen Reichenberg egy részletét láthatjuk, balra a színházat, háttérben a magas tornyú városházát. Az út egy hídon vezet át. A város a Neisse folyó mellé települt. Jobbra három- és négyemeletes lakóházak sorakoznak. – Reichenberg Észak-Csehországban 1890-ben 31 ezer lakossal az ország második legnagyobb városa volt, jelentős ipari központ posztószövéssel. A Városi Színházat Fellner és Helmer bécsi építészpáros 1881-1883-ban építette. 1912-ben a képes-levelezőlapot Anton Hein Művészeti Kiadó adta ki. A település ma Liberec néven 104 ezer lakosú cseh város. A lapot Édesapám 1915. július 12-én írta németül Édesanyjának Egerbe. – Édesapám 1896-ban született, ezért kapta az Árpád nevet. Miután 1914-ben leérettségizett, kitört az I. világháború és őt besorozták. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén Kuttenberge (ma Kutná Hora) került kiképzésre. Onnan ezredtársaival együtt újabb hat heti kiképzésre a közeli Gablonzba küldték. Gablonz, ma Jablonec, a cseh üveg- és ékszeripar egyik központja, 46 ezer lakossal. Egy szabadnapot kaptak és megnézték a történelmi múltú Reichenberget. Innen küldték a lapot, amit Árpád hat barátja is aláírt.

Kaszimov orosz város főutcája madártávlatból. Az utcát egy- és kétemeletes házak szegélyezik. A járda már pormentesített, de az úttest még sáros. – Kaszimov az Oka folyó partján helyezkedik el. A képes-levelezőlapot Moszkvában készítették az 1910-es évek elején. – Édesapám a kiképzés után 1915. januárjában került az orosz frontra, Lembergtől DK-re, a Dnyeszter folyása mentén. Péter-Pálkor megindult a Bruszilov offenzíva. Egy hadi tettéért Kisezüst érmet kapott. 1916. augusztus 31-én orosz hadifogságba esett. Először Tarnopolba vitték, majd hajón utaztak Kaszimovba. Ott vásárolta a lapot. Emlékirataiban megírta, hogy szívesen jártak le az Okára fürdeni. 300 tempóval úszott át a túlsó partra.

Sanghaj, Hongkow Narkei utca. Színezett képeslap sok-sok kínaival és kulik húzta riksákkal. Emeletes házak mellett már elektromos légvezetékek és a bal alsó sarokban egy közvilágítási lámpa is látszik. A képes-levelezőlapot Japánban nyomták. – Édesapámék 1917. szeptemberében vonattal utaztak Szibériába, Berezovkába (Ulan Ude), aztán tovább Troitzkoszavszkba. Nikolszk-Usszurinszkij volt a hadifogság utolsó állomása. Négy évi hadifogság után Vlagyivosztokban 1920. szeptemberében szálltak hajóra és egész Ázsiát megkerülve 40 nap alatt tértek haza Triesztbe. A hajóút első állomása Sanghaj volt. Ott vette a lapot.

Sanghaj, vasútállomás. A kétemeletes vörös téglaépület előtt perontetők sorjáznak. Az állomás kihalt. A három vágányból a középsőn tudott visszamenni a mozdony a vagonok elejére. – A színezett kép Japánban készült. – Édesapám emlékirataiban leírta, hogy lengő deszkapallókon kulik kosarakban szenet hordtak a hajóra. Mások citrancsot, banánt és ananászt árultak. Sanghaj akkor már kétmilliós modern város volt, oly nagy autóforgalommal, hogy csak felváltva engedték a keresztező utcákból az autókat. Ezt az élményét a kiszálláskor látta és írta le.

Geometriai formák

A következő fejezetben a szöveget illusztráló képeimet mértani alakzatok alapján állítottam össze: gúlák, trapézok, hullámvonalak, piramisformák, téglatest hasábok, síkminta, ötszög, kosárív, gömb.

Hegyes gúlák a Kutná Hora-i (Kuttenbergi) Szent Borbála-templom tetején. A késő gótikus templomot ugyanaz a Peter Parler építette, aki a prágai Szent Vitus templomot is. Az építkezés 1388-ban kezdődött, de csak 1585-ben fejeződött be. Kuttenberg a középkorban Prága mellett Csehország legnagyobb városa volt, egy ideig királyi székhely is. A város gazdagságát az ezüstbányászatnak köszönhette. Szent Borbála a bányászok védőszentje. Az öthajós templom főhajója feletti, három, hegyes csúcsba futó tető a madártávlatból pompásan érvényesül. - Itt kapcsolódik a téma az előző fejezethez, hiszen Édesapámat ide, Kuttenbergbe küldték katonai kiképzésre. – 1967-ben, az 1948-ban alapított UIA IX. Kongresszusa alkalmából Prágába utaztam. Visszafelé álltam meg Kutná Horában.

Nizza, Acropolis. A Cote d’Azur fővárosának kongresszusi, kiállítási és rendezvényközpontja 1956-1964 között épült. Jellemzője a trapéz alak, a befelé dőlő falak révén. Azt is mondhatnám, hogy egy egyiptomi masztabához hasonlít. Előtte a téren szökőkutak sora és Nikaia bronzszobra. Ez Nizza görög neve. – 1990-ben csodálatosan szép húsvéti ünnepeket töltöttem itt kedves nagynénémnél, aki azóta már a 99. évét tapossa.

Nizza, Angyalok öble kikötő, hullámzó házak. A kanyarok következtében egyszerre nem látjuk a házak teljes hosszát Az épületek fokozatosan lelépcsőznek le a tengerszintig, így bár 20 szintesek, még sem nyomasztóak. – 1990. Húsvétja áprilisban volt, és már lehetett fürdeni a Földközi tengerben.

Koppenhága, Grundtvig evangélikus templom főhomlokzatán piramis alakzatra hajazó formákkal. Jensen Klint dán építész tervezte gótikára emlékeztető expresszív kifejező eszközökkel. 1929-ben szentelték föl, de csak 1940-ben fejezték be. – 1987-ben volt alkalmam látni egy észak-európai utazás során.

Zsilvásárhely (Tirgu Jiu), a Csók kapuja. A kapu egy-egy pillérét négy egymásnak forduló emberi alak mintázza, kiknek szeme körmotívumba forr össze. A szobrász a korábbi természetes alakokról már lefejtett mindent, az egymást átölelő karokat, az összetapadó szájakat, a hajviseletet, és maradtak csupán a szemek. A pillérekre átkötő gerenda illeszkedik, dekoratív díszítéssel. A kapu az élet, a szerelem, az együvétartozás szimbóluma. A hatalmas kőtömbök ugyanakkor erőt sugároznak.
A kapu magassága 5,30 m, szélessége 6,60 m, a pillér 1,70x1,70 méter. - Constantin Brancusi (1876-1957) neves román származású szobrászművész alkotása 1937-ből, aki később Párizsban dolgozott. A város parkjának keleti kapuja, ahol a sétát kezdjük. A parkban a szobrász további két műve is látható: A csend asztala és a Végtelen oszlop, amelyek az első világháborúban ellenállást tanúsító, elesett román állampolgároknak állítanak emléket. – 1973-ban volt alkalmam látni Brancusi lenyűgöző alkotásait.

Brüsszel, Grand’ Place. A Főtér, virágünnep idején síkmértani virágmintás szőnyeggel borítva. Az esemény 1971-ben kezdődött. A virágszőnyeg mérete 25x75 m, 1875 négyzetméter és 600-800 ezer szál virágból készítik minden második év augusztus hó folyamán. A Belga Királyi Virágkötészeti Társaság 120 önkéntese egy nap alatt rakja ki a mintát, ami általában négy napig látható. Egy négyzetméteren 300 virágot helyeznek el. 2014-ben a téma török minta volt, az 50 évvel korábbi 50 ezer török bevándorló emlékére. A Városházával szemközt, a tér ÉK-i oldalán áll – itt a kép közepén – a neogótikus Maison du Roi, a Király háza, amely ma Helytörténeti Múzeum. A teret mintegy harminc gyönyörű épület határolja, amelyek valaha egy-egy cég székházául szolgáltak. 1697-ben borzasztó ágyúzás és a főteret porig égető tűzvész után építették újjá ezeket a palotákat a magisztrátus által kiadott városrendezési rendelet alapján, egységes elvekre támaszkodva. – 1998-ban jártam Brüsszelben, de június hónapban, amikor is naponta csak virágpiac volt a téren. Mégis majdnem érvényesnek éreztem Victor Hugo mondását: „A világ legszebb tere.”

Washington D.C. A Pentagon ötszög alaprajzú épülete. Az Amerikai Egyesült Államok Hadügy- vagyis Védelmi Minisztériuma. A II. világháború alatt épült, 1941-től 1943-ig. Méretei: egy oldalának hossza kb. 300 méter. Öt négyszintes épületgyűrűből áll, amelyeket keresztszárnyak kötnek össze. A folyosók hossza megközelíti a 30 km-t. A Potomac folyó jobb partján helyezkedik el, a virginai oldalon, míg a főváros nagyobb része a bal parton Maryland-hez tartozik. A háttérben látjuk a Washington emlékművet, egy 165 m magas, fehér márvány obeliszket és a szinte földszintes metropoliszt. A beépítési magasság ugyanis maximum 30 m. – 1993-ban felkerestem a Pentagont, amit a turisták is meglátogathattak. A mintegy 15 fős csoportot a katonaruhás idegenvezető mindig velünk szembefordulva, azaz végig hátrálva vezette, hogy állandóan szemmel tarthasson bennünket. Felszólalhattunk a sajtótájékoztató szobában. A tábornokoknak is az 5 hektár méretű belső udvarra kellett lemenni, ha cigarettára akartak gyújtani.

Washington D.C. (A betűk jelentése: District of Columbia=Kolumbusz kerület) A Metro 1976-ban nyílt meg. Az állomások nagyvonalú kosáríves csarnokok, amelyek burkolatát előregyártott vasbeton kazetták alkotják. Két vonal találkozásakor eltérő szinten haladó szerelvények futnak az egymáson átható csarnokokban, mint ez a képen is látszik. A washingtoni metró számokban: 6 vonala van 91 állomással, a hálózat hossza 188 km. A vonalak kivezetnek az elővárosokba, ahol „Kiss and go” állomások épülnek. „Csókolj és menj!” A feleség kocsival beviszi a férjet, aki a hitvesi puszi után kiszáll és megy a mozgólépcsőhöz. – 1993-ban minket is így szállított be egyik unokabátyám neje. A férj ment a minisztériumba, engem pedig elirányított a városnézésre.

Drezda, Golyóház 1930-ban. A 24 m átmérőjű, gömb alakú, érdekes, ötemeletes, acélvázas épület 1928-ban épült Drezda kiállítási területén. 1938-ban lebontották. – A képet 1961-ben vettem, amikor mint a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója a Drezdai Technische Hochschule csere tanulmányútján vettem részt. Az előző évfolyam hallgatói még láthatták az Interbaut, sajnos, nekünk már nem volt szerencsénk, mert 1961. augusztus 13-án éjszaka megépült a berlini fal – akkor még csak szögesdrót kerítése – így augusztus végén már nem mehettünk át Nyugat-Berlinbe, megnézni a nemzetközi építészeti kiállítást, a világ legnevesebb építészeinek mintaházait. Maradt a lehetőség: a már nem létező drezdai Golyóház fotóját 20 NDK Pfennigért megvásárolni. (De most legalább bemutathatom! Egyébként a berlini falat 1989-ben lebontották.) Ez a forma átvezet a következő fejezethez, a kör alakú csarnokokhoz.

A szerző legújabb cikkei:
Hová tűntek a WTC tornyok?
Zaha Hadid és Ágoston unokám
A 2018. évi Sivatagi Kőrózsa Díj átadása
Az építőanyagok átváltozása az építészetben – Nemzetközi Építészkongresszus 2018
Folytatódik Timon Kálmán előadás-sorozata
Szabó Levente: Bán Ferenc építészete
Építészeti világcsodák – Timon Kálmán előadássorozata folytatódik
Friss ötletek – Építészkongresszus 2017
7+3 új építészeti világcsoda
A világ hét új csodája
100 éves a Sivatagi Kőrózsa Díj támogatója, Maday Judith
Az Ige
Az ókori világ építészeti csodái



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 2 (1 szavazatból)


Hírlevél feliratkozás >>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások