A szegedi dóm építése és környezetének kialakítása szorosan egybefonódik a szegedi 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítéssel. A Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján épült és 1930 októberében felszentelt dóm valamint a Rerrich Béla tervezte Dóm tér egységes térfala, nagyvonalú térképezése folytán ma Szeged legjobb urbánus adottságokkal rendelkező tere.
Megújulás
Újdonságnak számító funkcionális kiállítótér kapott helyet az altemplomban, a terepszint alatt, információs pulttal, zarándokoknak büfével, ajándék- és könyvesbolttal. Ide települt a Dóm tér építését bemutató interaktív kiállítás is, valamint ehhez kapcsolódóan az egyházi kincstár ötvös remekműveit bemutató tárlata. Ebben a térben található a 21. századi fény- és hangtechnikával ellátott konferencia-, illetve közösségi rendezvényeknek helyet adó terem. Az altemplom megújulásával pont került a felújítási munkák végére, ez év decemberében.
A liturgikus tér változása szembetűnő. A főoltárt szegélyező baldachin előbbre, a kupola alá, a tér közepére került, körülötte új széksorokkal. A 60 tonnás baldachin Hollandiából érkezett; építéskor központilag vezérelhető 8 emelőből és két továbbító hengerből álló rendszerrel tudták mozgatni, óránként 64 centiméteres sebességgel. A fejlesztés részeként visszakerült eredeti helyére a Szent Gellért ereklye.
A fejlesztés egyik újdonsága a nyugati torony bekapcsolása. A torony szintjei „közösségépítő kohókként” funkcionálnak, ahol hittanfoglalkozásokat, kóruspróbákat, tréningeket, vetítéseket, egyéni foglalkozásokat tartanak. Ennek párja a híres többszintes Dömötör-torony, melynek megnyitásával és restaurálásával Szeged legrégebbi, románkori remekét mutatják be. Funkciót is kapott: a jövőben felszentelt keresztelőkápolnaként szolgál. A toronyban Aba Novák Vilmos gyönyörű freskóival találkozhatunk.
Váncza László Ybl-díjas építész:
"A megújulással a Szabadtéri Játékok előadásainak képi világa teljesen új lehetőséggel gazdagodott, a város két jelképének együttes megújítása pedig a szándékok szerint erősíti azt az elképzelést, mely szerint a tér a városi élet valóságos színtere. (...) Határozott szándékunk volt átfogó koncepció alapján kiemelni a dóm szépségeit, mindenki számára hozzáférhetővé tenni értékeit, ezáltal komoly turisztikai célponttá tenni. Ezzel egyidejűleg erősíteni azokat a közösségépítő funkciókat, mellyel a templom és kulturális terei a találkozások, beszélgetések, közösségi, hitéleti összetartozás színterévé válnak."
Váncza László Gunther Zsolttal alaposan tanulmányozták a dóm belső tereit, díszítését, szimbolikáját, a kísérő tereket, megkísérelték tisztázni az eredeti épületet és az azóta rárakódott rétegek egymáshoz való viszonyát. A tervezés során egyrészt visszaállították az eredeti állapotot, másrészt a változtatások környezetében – Földváry Miklós István liturgiatörténész segítségére hagyatkozva – mai szemmel és tudással értelmezték a templom egészét.
Forrás: Turizmus.com / Szegedma.hu
.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére