hír 300 négyzetméteres törvény mÉk

Mennyit ér a "300 négyzetméteres törvény"? – a MÉK elnökségének közleménye


sebesp | 2016.01.09
Némi kivárás – és tudomásunk szerint a Miniszterelnökséggel folytatott egyeztetés – után végül határozott hangvételű közleményt tett közzé a Magyar Építész Kamara elnöksége.

A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye

A Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről. Az erre épülő 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.

A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelő helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minőségét.

A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.

A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított:

az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga,
a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,
a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.


A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott:

az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége,
az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége,
az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.
A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.


A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja:

az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.


A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitűzött célok elérése érdekében.

Budapest, 2016. január 8.

a MÉK elnöksége

Forrás: www.mek.hu

(A témában az Építésijog.hu január 20-án konferenciát tart a részletekről, info és jelentkezés itt – a szerk.)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások