Városligeti Színház
Az első feladat a Fővárosi Városligeti Színház épületének újjáépítése hangsúlyozottan az eredeti tervek alapján, de a legkorszerűbb technikai háttérrel felszerelt és a 21. századi látogatói igényeknek megfelelő színházi tér kialakításával. A színházat – a funkciója szerint – új intézményként, gyermek és ifjúsági teátrumként, állandó társulat nélküli, befogadó- és fesztiválszínházként kell megtervezni. A színház összes hasznos területe 3300 négyzetméter.
A Városligeti Színházat, amely fennállása során sokféle nevet viselt, a 20. század első évtizedeinek egyik neves építészpárosa, a Vágó-testvérek tervezték. Vágó József és Vágó László alkotását Merényi György építészettörténész tanulmányában így jellemzi:
„A legendás Nemzeti Szalon és a Feld-féle Városligeti Színkör épületei is a szecesszió addig ismeretlen arcát mutatták be: a bécsivel rokon geometrikus változatával gazdagították a hazai építészetet.” A homlokzatot bizonyára olyan kerámiaképek díszítették a keskeny, magas ablakok között, mint Vágó leghíresebb megmaradt alkotását, a Dohány utcai Árkád Bazárt. Ezek rekonstrukciója mindenesetre szép kihívás lesz.
A Vágó-testvérek sok más művéhez hasonlóan a színház is elpusztult, pedig Budapest második világháborús ostromát sérülések nélkül vészelte át. 1952-ben bontották le, amikor a Városliget széléből egy széles sávot kihasítva és lekövezve kialakították az új rendszer tömegrendezvényeinek teret adó Felvonulási teret.
Mélygarázs
A Dózsa György úti mélygarázs tervezésénél elsődleges szempont a parkolási funkció – használati és üzemeltetési szempontból – gazdaságos, célszerű és költséghatékony kialakítása. A mélygarázs tervezett nettó alapterülete 27 400 négyzetméter, befogadóképessége pedig 800 gépkocsi. Ebből 784 normál és 16 mozgássérült autóhely, továbbá 70 motorparkoló helyet és 90 kerékpártároló helyet is tartalmaz a garázs. Az ajánlattételi határidő mindkét tendernél március 23.
Forrás: MTI / Realista.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére