Környezettudatosság, ökológia – amiből az építészek élni fognak

Minden tervező, kivitelező arra fog kényszerülni, hogy – már ez év végéig – újragondolja, áttervezze megszokott megoldásait, csomópontjait. Ebben segítséget nyújt a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, a HuGBC és a Metszet közös vállalkozása, az Öko-logikus építészet konferenciasorozat. A rendezvényen a HuGBC tagjai – helyszínenként más-más előadó – sokféle kérdést körüljárnak a nemzetközi minősítő rendszerektől az épületek környezetterhelésén, a gyakorlati megoldásokon és ezek finanszírozásán át a passzívház-technológiáig. Az előadók: Barta Zsombor (Debrecen, Nyíregyháza), Kazinczy Gyöngyvér (Pécs), Sarusi-Kiss József (Szolnok, Miskolc, Szeged), Pálvölgyi Tamás (Veszprém), Reith András (Budapest), Szekér László (Győr, Siófok). A BME oktatója, Horváth Sára konkrét példán át is bemutatja egy felújítási-építési feladat alternatíváin keresztül az épületek életciklus-elemzésének módját, tanulságait.

Az előkészítés alatt álló energetikai rendelet (bővebben itt) várhatóan 0,30 értékre szigorítja a falak hőátbocsátási tényezőjét (U), amire a falazóelemgyártók felkészültek, hiszen például az Ytong A+ 37,5 cm vastagságban akár 0,25-ös értéket is tud az építőanyagban lévő pórusok arányának növelésének köszönhetően. Jól mutatja a változások irányát, hogy az utóbbi egy-két évben pórusbetonból már hőszigetelés is készül Multipor néven – bővebben erről Márta Tibor fog beszélni. Persze a falak gyakran többrétegűek lesznek – felújításoknál mindig – azaz hőszigetelést kapnak. Ennek anyaga sem mindegy – erről már Kékesy Péter (Baumit) fog szólni –, lehet ásványi anyagú vagy akár parafa, de még fontosabb, hogy tartós és hőhídmentes legyen. A ragasztótárcsák például lehetővé teszik a teljes hőhídmentességet, ráadásul a felhasznált műanyag mennyisége is jelentősen csökken. A tartósságot a Nanopor vakolat felülete és számos más megoldás is segíti. A hőhídmentesség egy másik területen is egyre jelentősebb lesz: a tetőterek (jövőre U értékük legfeljebb 0,20 lehet!) szarufái vonal menti hőhidat jelentenek, amit jobb elkerülni, csökkenteni. Varga Tamás (URSA) előadásában nemcsak erről a gyakran figyelmen kívül hagyott kérdésről lesz szó, hanem az átszellőztetett légrés akusztikai hatásáról is, és bemutat egy új generációs ásványgyapot anyagot is. A tetőterek hőszigetelését persze nemcsak a szarufák ronthatják le, hanem például a tetősíkablakok (gyakori) helytelen beépítése is. Kovách László a Fakro képviseletében nemcsak erről, de a tetőablakok gyártása során tanúsított környezettudatosságról is előad. A nyílászárók januártól várhatóan nem lehetnek rosszabb hőszigetelésűek 1,30-nál, amit a Rehau nyílászárói már régóta tudnak – erről Bokrossy Zsombor fog fogja tájékoztatni a lakosságot, bemutatja a tervezői CD-t, illetve természetesen a cég sok más környezetbarát megoldását is a sugárzó felületfűtésektől a talajszondákon át a hőszivattyúkig – mindezt harmonizált energetikai rendszerben.
A fűtés sok variációja végiggondolható, azonban könnyen lehet, hogy a későbbiekben mégis váltani kell – ilyenkor bizonyulhat környezetbarátnak egy olyan kéményrendszer, ami bármely tüzelőberendezés és tüzelőanyag esetében alkalmazható, és amit a Schiedel kínálatából Csajka György emel majd ki. Ez a kéményrendszer lehetővé teszi a tüzelési mód-váltást, anélkül hogy a kéményt át kellene alakítani, ráadásul kiváló a hőszigetelése, műszaki kerámia béléscsöve pedig kiszolgálja az alacsony füstgáz hőmérsékletű üzemmódot és füsttömör. A tetők egyre inkább energetikai területek, amit jól illusztrál, hogy a Bramac napenergia-hasznosító berendezéseket is forgalmaz, ráadásul a tetőrendszerrel integrált megoldásokkal. De Kóbor Csaba előadásából a legújabb fejlesztésű alátét-szigetelésekről éppúgy lesz szó, mint a szarufa feletti hőszigetelésekről, melyekhez a jövőben a Bramac szintén mindent szállítani fog.
Az egész napos rendezvény zárásaként a felelősségépítészetről fog szólni Csanády Pál (Metszet), ami remélhetőleg azt is illusztrálni fogja, hogy a környezettudatos építészet már ma is létező valóság, és egyre inkább az építészeti minőséggel azonos fontosságú. Számos nemzetközi díj igazolja, hogy olyan épületek is lehetnek értékesek, amik a társadalmi és környezeti felelősség szempontjából kimagaslóak, még ha különösebb formai eredetiséget nem is mutatnak. Az építészetnek ebben az ágában egyszerre vannak jelen a „low-tech” harmadik világbeli oktatási intézmények, és olyan high-tech épületek, mint a NASA legújabb kutatási központja (bővebben itt). Hogy ezek közül melyik a helyes, vagy a magyar társadalom számára követendő út – erről lehet arról vitatkozni – például az egynapos konfernciát záró vitafórumon, ahol az előadóknak is lehet kérdéseket feltenni.
A konferenciasorozat honlapja: http://öko-logikus.hu