Tiba János megidézett gondolatai a Telekom épülő székházáról

A most épülő székház Budapest egyik legizgalmasabb építészeti és urbanisztikai színfoltja lesz. A rendkívül jó közlekedési adottságokkal rendelkező helyszín az 1-es villamossal és a 3-as metróval közelíthető meg a legegyszerűbben.

Tiba János a koncepcióról:
"A legmarkánsabb külső elem a főbejárat előtt kialakuló félpublikus, részben fedett tér, amelynek karakteres, a felső szinteket tartó hét darab 22 méter magas karcsú oszlopa határozza meg az épület arculatát. Az épület végei erős hegyesszöget zárnak be a hosszhomlokzatokkal. Ez nemcsak dinamikus megjelenésűvé teszi az épületet (erősíti a perspektívát), de meghagyja az épülettel szomszédos Groupama Aréna érvényesülését is. – Sokáig teszteltük a koncepciót, hogy egy valóban jól működő komplexumot hozzunk létre. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogyan tudjuk az előcsarnokot a lehető leghatékonyabban munkára fogni egy majd 200 méter hosszú épületben. Hiszen a metró – mint fő megközelítési pont – az épület végében helyezkedik el, a lobbit viszont leginkább súlyponti pozícióba kellett helyezni. Az épületet egy hagyományos belsőudvaros modell alapján egy hármas térsorra fűztük fel. A metróhoz kapcsolódó főbejárat felvezetése a már korábban említett igazán nagyvonalú félpublikus városi találkozótér. Innen az előcsarnokba (a város szíve-főtere) jut a látogató, ami a fő elosztótér az irodaterekhez, a központi étteremhez, a konferenciatermekhez. Gyakorlatilag az összes főfunkció elérhető innen. A térsor harmadik eleme egy hatalmas, több mint 2000 m²-es kert, amelyet aktív használatra terveztünk. Ez a térsor (nyilván a sorrend ellentétes) a másik lobbiból is feltárul. Itt valójában tehát egy kampusz jött létre! – A leglényegesebb különbség az épület, s a kampusz között a flexibilitásában keresendő. Egy adott épületben az esetleg felszabaduló helyeket nem tudom a flexibilitás és hatékonyság romlása nélkül egy másik szervezet rendelkezésére bocsátani. A kampusz ezzel szemben a külső látogatók felé nyitottabb, a városi szövetbe való integrálása sokkal érzékenyebb."

Vallomás Budapest ikonikus épületeiről:
"12 éve dolgozom Budapest hatodik kerületének építészeti tervzsűrijében. Szeretem ezt a város arculatát meghatározó 100 éves ikonikus építészetet az összes emberségével és összes ellentmondásával együtt. Tudni kell azonban, hogy a Belváros ikonikusnak tartott historikus épületeinek zöme sosem akart ikonikus lenni. A városnak szüksége van jelképekre, és nemcsak történeti jelképekre. Az építészet mint alkalmazott művészet ugyanolyan korlenyomat, mint a kortárs irodalmunk vagy képzőművészetünk."

Korábbi cikkeink a témában: 1 / 2

Forrás, a teljes interjú: Realista.hu