hír

Éppen csak hogy van új BÉK-elnök: a hóhér akasztása, avagy 95 százalék: nem


Csépé | 2016.10.19
A Budapesti Építész Kamara tisztújítása hajszálon függött, több választásnál, ha eggyel kevesebb szavazatot adnak le, már érvénytelen a választás, pedig a szabályok mindössze a tagok 5 százalékának részvételét írják elő. Ráadásul csak egyetlen elnökjelöltet sikerült állítani. Részletek és exkluzív interjú

A BÉK tisztújító taggyűlésén az már menetrendszerű, hogy rögtön aznap, félóra elteltével meg kell ismételni, hiszen az 50% részvétel reménytelen. Az október 19-i taggyűlésen viszont a megismételt gyűlés szavazóképességére is kicsit várni kellett, a 151 szavazó csak bő félórával a kezdés után jött össze, s végig csak 2-3 fő „tartalék” volt, azaz már 2-3 érvénytelen szavazat is kisiklathatta volna a procedúrát. Az pedig a hóhér akasztása, amikor a nyolc éve még az alternatíva nélküli választás ellen tiltakozó tag egyedüli jelöltté válik. De sajnos a jelölőbizottság nem talált más olyan jelöltet, aki megfelelt volna annak a szabálynak, hogy korábbi kamarai tisztségviselő is, és el is vállalja a felkérést. Így lett egyetlen jelölt az elnöki posztra, Csapó Balázs. De ki ez a Csapó Balázs, és mit szeretne? Interjú a frissen megválasztott elnökkel:

Csapó Balázs most egyedüli jelöltként vállalta a Budapesti Építész Kamara vezetését. Ki ez a Csapó Balázs Tamás, hány éves, és hogyan került képbe a posztra jelöltként?
41 éves vagyok, és úgy lettem elnök-jelölt, hogy az elmúlt években, még az előző ciklusban Mónus János és Gelesz András felkérésére a szakmafelügyeleti bizottságba kerültem, a most záruló ciklusban pedig felügyelőbizottsági tag voltam a Magyar Építész Kamarában, 2012 novemberétől annak elnöke. Így jöttem szóba mint jelölt, és mikor a felkérést megkaptam, számot kellett vetnem az elmúlt hét éves kamarai munkámmal, és úgy éreztem, ezen a poszton folytatni tudnám azt a szakmai munkát, amit végeztünk.
Az elnökjelölti programbeszédben hallhattunk a nyolc évvel ezelőtti, Gödör klub-beli kis forradalomról, pártütésről, melyben szerepet vállaltál. Mennyire számíthatunk most, a váltás kapcsán gyökeres változást?
Az említett incidens azért fontos számomra, mert ez indított el a kamarai szerepvállalás felé. De hangsúlyoznom kell, hogy nem az akkor konkrét aktus, hanem a későbbi elnökségi megkeresés kapcsán kerültem bele a kamarai szakmai munkába. Annak idején, az a forradalmi hevület azért ért el, mert felháborítónak láttuk, hogy nincs elég jelölt a legtöbb területre, degradálónak tűnt akkori fiatal szemmel, hogy csak annyi jelölt van, ahány pozíció. Ezért gondoltunk arra, hogy egy alternatív listával jelenünk meg. Ahogy az akkor alelnök-jelölti beszédemben el is mondtam, hogy a kibővített listából megválasztott tisztségviselőknek jóval nagyobb lett a legitimitása, mint az eredeti esetben lett volna. Ugyanakkor nem vagyok egy forradalmi ember, inkább munkás-dolgos kollega vagyok, aki megfogja a munka végét, beleáll a dolgokba. Szép lassan az elmúlt években bedolgoztam magam a kamarába. Amin változtatni akarok, azt a programpontok között közzétettem: sok apróság, de összességében egy jóval szervezettebb, együttműködőbb budapesti kamarát tudunk csinálni, ami a jelenleginél is aktívabban és értő módon tud országos ügyekben is szerepet vállalni.
Mennyire paradox hogy éppen az lesz egyedüli jelölt, aki korábban a többes jelölések mellett tört lándzsát?
Nagyon. Továbbra is azt gondolom, hogy az a kedvező, ha van valós alternatíva a taggyűlés előtt, tudnak választani az emberek. Ugyanakkor nem hasonlít a helyzet a nyolc évvel ezelőttihez, hiszen most ez a probléma csak az elnöki pozíciónál jelentkezett, a többi helyre többen jelentkeztek. Amikor a felkérést elfogadtam, azt gondoltam, lesznek még jelentkezők, ebben a tudatban vállaltam a jelölést, ez a helyzet engem is váratlanul ért.
Mennyire kínos az alacsony részvétel, hogy csak a meghirdetett időpont után félórával sikerült az öt százalékos részvételt elérni?
Az alacsony részvétel szerintem kommunikációs probléma. Látni kell, hogy a fiatalabb korosztály egy kiküldött – mégoly szép – kiadványtól még nem érzi megszólítva magát. Egészen más kommunikációs csatornákat használnak, és ez már talán nem is csak a fiatalokra jellemző, hogy általában inkább a digitális médián keresztül tájékozódnak. Ezért fontos lenne, hogy az ilyen, egész tagságot érintő felhívásokat médiában meg tudjuk jelentetni. Például a Tervlapban, a Metszetben is, de főleg inkább a Tervlapra gondolok.
Ezt köszönjük szépen. Végül konkrétan hadd kérdezzem meg: egy átlagos tag legalább a kommunikációban fog változást érezni?
A puding próbája az evés – ez egy ilyen kérdés. Látni kell, hogy a kamarának rengeteg olyan általános feladata van, amik a rendes működésben komoly terhet jelentenek. Az a cél, hogy ezen a kötelezően elvégzendő feladathalmazon túl tudjunk kommunikatívabb, aktívabb szerepet is vállalni. Bízom benne, hogy sikerült új szereplőket, új rétegeket bevonni a kamarai közéletbe. Úgy láttam az elmúlt nyolc évben, hogy egy nagyon szűk mag az a kamarában, aki érdeklődik és szerepet vállal, aki egyáltalán tájékozott abban, hogy mik a kamara lehetőségei, funkciói, milyen szerepet tud bármelyik tag betölteni.

Az új elnök életrajza dióhéjban: Csapó Balázs Tamás 2001-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán. A Mérték Stúdióban, majd a Palatiumnál tervez, részt vett a rengeteg díjjal kitüntetett M4 metró tervezésében, projektvezető az őrmezei buszterminál és P+R parkoló tervezésében.

Az eredmények pozíciónként, zárójelben a megszerzett szavaztok számával:
Elnök: Csapó Balázs Tamás (146)
Alelnök: Dr. Reith András (91) –- jelöltek még: Domonkos Ádám (23), Sólyom Benedek DLA (39)
Elnökség: Kruppa Gábor (73), Tima Zoltán (67), Benczúr László (59) – jelöltek még: Csillag Katalin (38), Domonkos Ádám (34), Döbröntei Nóra (20), Sajtos Gábor (33), Sólyom Benedek DLA (48), Turányi Bence (37), Varga Tamás DLA (47).
Felügyelőbizottság: Bolberitz Henrik (82), O. Ecker Judit (77), Dulácska Zsolt (70), póttagok: Arató György (33), Fiala István DLA (68), Krikovszky Péter (37) – jelölt még: Benczúr László (70 szavazat, de az elnökségi tagságot választotta), Darabos Balázs (10)
Etikai-Fegyelmi Bizottság: Wagner Péter (123), Vizér Péter (115), Miklós Balázs (106), Mosdóssy Borbála (101), Tihanyi Judit (94), Lente András (93), Engedyné Juhász Veronika (89). Póttagok: Id. Burits Oktávián (82), Bődey Attila (56), Görbicz Máté (53) – jelölt még: Mátéffy György (46), Gazdag András (40)
A választási jelölőbizottság: Bálint Imre DLA, Dobos Botond, Gelesz András, Mozsár Ágnes, Vadász Bence DLA.
A 161 küldött-jelöltre leadott szavazatokat később számolják meg, így a 107 küldött kiléte később derül ki, ahogy az sem derült ki, kik azok a küldött-jelöltek, akik a választásukon részt sem vettek (154 < 161 !). És az sem, a 107 küldött és 53 póttagon kívül ki lesz az az egyetlen kolléga, aki a 161 jelöltből se küldött, se pót-küldött, se semmi nem lesz*… Valamint az sem, az otthonmaradt 95% vajon mit gondol az egészről…

* Javítás: mint azóta értesültem a kamarától, még a szavazás előtt egészségügyi okokból egy kolléga visszalépett, így már nem kérdés, ki lett, aki semmi nem lett, mindenki legalább pótküldött lett...

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások