Rajki Diána | 2016.12.07
Mennyire kell egy korabeli lengyel családi rezidenciában működő, romantikát bemutató múzeumnak romantikusnak lennie? A Janusz Labuz vezette felújítás eredménye formáját tekintve kevésbé romantikus, de a különböző korszakok annál tökéletesebb harmóniáját mutatja.

Az  épületben 1961 óta működő, romantikát bemutató múzeum maradványait kiegészítve vezényelte le az újjáépítést Janusz Labuz építész – ugyan kevésbé romantikus formában, de annál tökéletesebb harmóniát teremtve. Az eredeti családi rezidenciát a 19. század közepén romantikus stílusban építtették át. A 21 hektáros birtokának központjában álló neogótikus központi épületet a második világháború előttről származó különböző funkciójú melléképületek veszik körül, amelyek közül a narancsfákkal teli télikert az egyik leglátványosabb és legromantikusabb elem.

Janusz Labuz és a Plockie Prakownie Projektowe építésziroda tervezési elvének kiindulási pontja az volt, hogy az ősi családi rezidenciának történelmi múltjára annak utánzása nélkül támaszkodjon. Az épület teljes rekonstrukciójára nem volt lehetőség, csak az oldalszárnyak elegáns összekötésére, ehhez pedig feltétlenül szükség volt némi nyomozásra és gyakorlatias hozzáállásra. Labuz az első skicceket a 6000 lelket számláló kelet-közép-lengyelországi városka lakóitól származó információkra, szóbeszédre és legendákra alapozva készítette el, majd utána egészítette ki azt a jelenkor építészeti elemeivel, kapcsolatot teremtve a régi épület szimbolikussá vált eredeti stílusjegyeivel.


Klasszikus megjelenés modern anyagokkal

Felmerülhet a jogos kérdés: szükséges-e a romantikát bemutató múzeumnak magának is romantikusnak lennie? Labuz válasza a határozott NEM:

„Az épületnek a keletkezési idejéhez kell hűnek maradnia. A múzeum romantikus jegyei izgalmasan hatnak a modern környezetben. A szellős látványú télikertnek kialakult egy jól érzékelhető kapcsolata a külső vegetációval, ahonnan ráadásul csodálatos látvány is nyílik az évszakonként megújuló parkra.”

"Az új épület a romantikus park karakteres részévé vált" – mondta az építész a mindkét oldalon szimmetrikusan, hosszan elnyúló, áttetsző üvegházról, amely a neogótikus épülethez kapcsolódik. Végeredményét tekintve a romantika szelleme érzékelhető átmenet nélkül kapcsolódik össze a jelenkor modern eszközeivel: a finoman áttört és átlátható homlokzat izgalmas megjelenése a gyakorlatban a 21. század műszaki megoldásával, a PREFA klasszikus korcolt lemezeivel készült.

Mégsem lehetett zökkenőmentesen megtalálni a megfelelő megoldásokat. „A legnagyobb költségmegtakarításokra éppen azoknál az elemeknél kényszerültünk, amelyek ezt a koncepció szerint döntő fontosságú átláthatóságot szolgálták volna. Eredetileg erre a funkcióra egy zöldes nemes réz felület volt az elképzelés, amely végül nem jöhetett szóba. Azt a költséghatékony műszaki megoldást, amely a színválasztékát is tekintve messzemenőkig megfelelt, a PREFA kínálta“ – tehát a Prefalz volt az egyetlen olyan anyag, amely az épület történelmi és modern részéhez egyaránt jól passzolt. Az alumínium az egyetlen olyan anyag, amely ilyen magától értetődő módon illeszkedik a természeti környezetbe. Ezzel összhangban az épületegyüttes többi fémfelületen is a PREFA panelek jelennek meg.

A tervező és a kivitelező egybehangzó véleménye szerint a PREFA színválasztéka minden beruházói igényre megoldást kínál, illetve a kivitelezők kifejezetten előnyösnek tartják – más anyagokkal szemben – könnyű megmunkálhatóságát. Mindez az alkalmazhatóság széles tárházát kínálja akár tetőn, akár homlokzaton extravagáns megoldások esetében. A télikert és park ismét szép egységességével egészíti ki a múzeum új látványát. „A park és a télikert látványa a látogatót könnyedén magával ragadja, de egyben öntudatosan mutatja meg kulturális örökségét a mai modern korban.”

A főúri család megújuló rezidenciája a múlt és jelen ötvözésével ma nyitott kulturális központként várja a látogatókat.


www.prefa.hu

(x)

 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások