hír autópálya híd Olimpia stadion

Olimpia nélkül is folytatódnak a közlekedési beruházások – tudatja a Magyar Idők


droID | 2017.03.29
Kivétel nélkül folytatódnak az olimpiára tervezett közlekedési projektek – nyilatkozta lapunknak Homolya Róbert, a fejlesztési tárca államtitkára.

Emellett az utóbbi évek legnagyobb gyorsforgalmi fejlesztési programját viszi véghez a magyar kormány: 2022-ig 2470 milliárd forintért egyebek mellett mintegy 900 kilométer új autópálya, autóút és gyorsút készül.

Mindazokat az előkészítő munkákat, megvalósítási tanulmányokat, tervezéseket, amelyeket Budapest olimpiai nevezéséhez kapcsolódóan megrendeltek, folytatni kell – döntött a múlt héten a kormány, miután tárgyalt az olimpiával kapcsolatos közlekedési beruházások további sorsáról. Ez, mint Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár lapunk kérdésére elmondta, azt jelenti, hogy kiépül a kötött pályás kapcsolat a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre, háromsávosra bővül az M1-es és M7-es autópálya, és megépül a Galvani úti híd. Az említett fejlesztések jelenleg az előkészítés szakaszában vannak, ha ezzel a munkával végeznek, akkor lehet döntéseket hozni a megvalósításról és a finanszírozásról.

Kérdésünkre, hogy a ferihegyi repülőtér kötött pályás kapcsolatával összefüggésben eldőltek-e a koncepcionális kérdések, az államtitkár azt mondta, három lehetséges megoldás merült fel: a zárt pályás gyorsvasút, a 3-as metró meghosszabbítása, illetve a 100-as vasútvonalhoz épített kitérő. A költség-haszon elemzés és a szükséges járatsűrűség miatt minden bizonnyal a harmadik alternatíva mellett dönt a kabinet – közölte Homolya Róbert.


Pályaudvarok

A repülőtéri vonatok a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra futhatnak majd be, és a kormány arról is döntött, felújítják a két patinás fejpályaudvart. A pénz megvan a tervek elkészítésére, az előkészítési munka zajlik, és ha ezzel végeztek – várhatóan két év múlva –, akkor hoznak majd döntést a kivitelezésről és az ahhoz szükséges forrásról. A tervezők feladata nemcsak a történelmi épületek rekonstrukciója, hanem a nagy pályaudvarok beillesztése is a főváros közlekedési rendszerébe, például P+R parkolók létesítése révén. – Ha mindezzel megvannak, még mindig marad komoly feladat – mondta Homolya Róbert. A Nyugati esetében fel kell újítani a forgalomirányító rendszert, hogy megnövekedjen a pályaudvar áteresztőképessége. Két korszerűsített vonal forgalma érkezik be ide, a váci és az esztergomi. Ezek korszerűsítésére százmilliárdos nagyságrendű összeget fordított a kormány, és megújultak a járművek is. Mindezeknek köszönhetően növekszik az elővárosi vasutat igénybe vevők száma. Ám ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a fejlesztések előnyeit, fel kell újítani a Nyugati pályaudvar szinte már muzeális biztosítóberendezéseit. Noha a jelenlegi tervekben csak az épület rekonstrukciója szerepel, a döntéshozók tudják, hogy erre is sort kell keríteni.


Autópályák

A gyorsforgalmi utak fejlesztéséről is határozott a kabinet: 2022-ig több mint 80 projekthez 2470 milliárd forintot rendelt, a többi között összesen mintegy 900 kilométer új gyorsforgalmi út építéséhez. Ilyen összegű forrás lekötése – a Paks II erőművi beruházást nem számítva – nem történt az elmúlt években – mondta az államtitkár. Az összeg 45 százaléka uniós forrás, a fennmaradó 55 százalék költségvetési pénz.

A fejlesztés eredményeként valamennyi megyeszékhely elérhető lesz gyorsforgalmi úton, a sztrádák pedig 2022-re az országhatárig vezetnek majd. A 2-es út Budapest és Vác közötti szakaszán hamarosan megkezdődnek a kivitelezési munkálatok, amelyek eredményeként végig kétszer két sávos lesz az út. Salgótarjánt 2018-ra éri el a 21-es, Eger felé az M25-ös vezet majd, közbeszerzési eljárásának az eredménye hamarosan várható. Az M30-as pályázatát – amely Miskolcot köti össze a szlovák határral és Kassával – a nyár végén, ősszel írják ki. Az M3-as három útban folytatódik az ukrán határ közelében, ezeknek a beruházásoknak az előkészítése megtörtént.

A Debrecenből a román határ felé haladó M35-öst már építik, a csatlakozó M4-es esetében most adják át a munkaterületet a kivitelezőknek. További megyeszékhelyek irányába is épülnek gyorsforgalmi utak, mondta Homolya Róbert, Szolnok felé az M0-stól Ceglédig már folyik a munka, Békéscsabát az M5-ös felől a 44-es úton lehet majd megközelíteni, itt is megkezdték a kivitelezést. Az M6-os leágazásaként a Bóly–Ivándárda szakasz épül majd a horvát határ felé, ha sikerül a szomszédos országgal a határmetszési pontról megegyezni.

A dunántúli megyeszékhelyek esetében a Kaposvár felé tervezett R67-es kivitelezési szerződését hamarosan aláírják. Zalaegerszegnél a kormány a közelmúltban döntött az R76-os nyomvonaláról, amely a sármelléki repülőtér mellett halad majd el az M7-esig. Sopron gyorsforgalmi útja az M85- ös lesz, amely Csornától halad a határig. Ennek a szakasznak a pályázata is még az idén megjelenik – mondta az államtitkár.


Hidak

Az Esztergom és az M1-es út közötti gyorsút nyomvonaláról a közelmúltban döntött a kabinet. Emellett új Duna-híd épül Komáromban, várhatóan a nyáron írhatja alá a szerződést a két kormányfő. Van még két rövidebb, de fontos útszakasz, amelynek a korszerűsítése megkezdődik: az M15-ös Mosonmagyaróvár és Rajka, illetve az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós között. Mindkettő nagy teherforgalmú út, és mindkettőt 2×2 sávosra bővítik. Általánosságban elmondható, hogy az összes említett fejlesztés 2022-ig elkészül, illetve amelyeknél az előkészítés állapota lehetővé teszi, még az év végéig felvonulnak a kivitelezők. Ha 2022-ben ránézünk majd a hazai gyorsforgalmi hálózat térképére, elmondhatjuk, hogy európai színvonalú, és jó hozzáférést biztosít az autósoknak az ország bármely táján – mondta az államtitkár.

Az új utak építése mellett a felújítás is nagy léptekkel folyik: a Magyar Közút beruházásában 140 milliárd forintért javítanak meg mintegy ezer kilométernyi útszakaszt 2018-ig. Ezek között van 60 méteres bekötőút és több kilométeres autópálya-szakasz, néhány tíz millió forintos, illetve több milliárdos projekt. Az előkészítés már többnyire lezajlott, a nyár folyamán nekifoghatnak a munkának a kivitelezők. Az útfejlesztések áttételesen lendületet adhatnak a légi közlekedésnek is. A Modern városok program részeként tervbe vették a kecskeméti katonai repülőtér polgári hasznosítását. A gyorsforgalmi hálózat fejlesztése érinti majd Sármellék forgalmát is.

A kormányzat emellett kiemelten foglalkozik a ferihegyi reptérrel, amely évről évre egyre több utast fogad, valamint Debrecen légikikötőjével, amely most érkezett el arra a határra, hogy városi létesítményből regionális hatású csomópont legyen. Jelentős forgalmat bonyolít Győr–Pér is, de több más vidéki nagyváros is szóba került mint lehetséges fejlesztési helyszín, például Székesfehérvár, Szeged vagy Békéscsaba. Homolya Róbert szerint a kormány még idén áttekinti a hazai repülőterek helyzetét és fejlesztési irányait.


Forrás: Magyar Idők

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások