sebesp | 2017.06.15
Néhány napja órák alatt bejárta a világot a londoni lángoló torony híre. Azóta a szakmabeliek egyre azt firtatják, vajon mi okozhatta a borzalmat?

Elöljáróban annyit, hogy nem vagyok tűzvédelmi szakember, de mint több magas épület tervezésében részt vett építész magam is megpróbáltam összerakni egy képet a rendelkezésre álló apró mozaiktöredékekből. Elsősorban arról elmélkedtem, hogy hol lehetnek a szabályozásban olyan rések, melyek közrejátszhattak a katasztrófa létrejöttében.

A hetvenes években épült 24 emeletes monolit vasbeton vázas lakótorony felújítását tavaly fejezték be. A munkák során kicserélték a fűtési rendszert és hőszigetelték a homlokzatot, alumíniumkompozit paneles burkolattal borítva. A parapetfal burkolata és ablakok ismétlődnek egymás fölött. Az ablakok poliészter porbevonatú alumíniumból készültek és billenő/forgó kialakításúak. A burkolat az épülethez rögzített, színes kazettás rendszer. A rajzok azt sugallják, hogy a burkolat mögött habszerű anyagból készült szigetelőtáblák vannak rögzítve. A szigetelés előtt egy szellőzőrés van, amely a rajzok szerint körülbelül 50 mm mély. A londoni Studio E építésziroda és a Rydon kivitelező vállalat felügyelte a 8,7 millió fontos felújítást, és úgy nyilatkoztak, hogy mindent szabályszerűen kiviteleztek. Rydon azt állítja, hogy a felújítás befejezésekor az épület megfelelt a tűzvédelmi előírásoknak, de vajon mik ezek az előírások?

A brit szabályozás egyértelműen emberélet és nem épületszerkezet központú, így lakóépületek eseteben minél kisebbre próbálja szorítani a tűzszakaszokat. Alapvető követelmény az egyes lakások közötti elválasztószerkezetek meghosszabbításában tűzgát kialakítása. Ez szerelt homlokzatnál lenne leginkább kritikus, de van vele egy kis bökkenő. Miközben az éghető hőszigetelő táblákat elválasztó és a légrést lezáró tűzgát funkciója a tűz terjedésének megállítása lenne, a homlokzatburkolat és a hőszigetelés között átszellőztetést is kellene biztosítani, így néhány milliméter rés mégis megengedett, amit a hőre duzzadó tűzgát hivatott lezárni.

Figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a szabályozás annak lehetőségét, hogy a tűz függőlegesen egyik ablaktól a fölötte lévőig is "ugorhat", megkerülve a tűzgátat. A brit és a kontinentális szabályozásban egyaránt jártas homlokzattervező szakértők arra figyelmeztetnek, hogy számos európai országban (Belgium, Hollandia, Németország) csak minősített tűzgátló szerkezet megengedett az üvegezett felületekre is is.

Az Egyesült Királyságban ehelyett új lakóépületek tervezésekor a legtöbb esetben a sprinklert kényszeríti ki a szabályozás, de felújításkor, ha az alaprajz változatlan marad, ez nem kötelező. Ennek ellenére felmerült vízzel oltó zuhanyberendezés beépítése, ám az eddigi információk szerint nem sikerült közös nevezőre jutni a lakókkal, akik a munkálatok elhúzódásától tartottak.

A jelenlegi brit szabályozás további védelmi rendszereket ír elő az épületen belüli tűzterjedés megállítására, így nemcsak a lakások bejárati ajtajának, hanem a lakáson belüli ajtóknak is önzáróknak kell lenniük, megakadályozva a füst gyors átterjedését a szobákból a belső közlekedőkbe, illetve a lakásból a belső folyosóra és a lépcsőházba. Ez szintén viszonylag újabb keletű rendelkezés, a hetvenes években a Grenfell torony építésének idején valószínűleg még nem volt érvényben, tehát reális feltevés lehetne, hogy az égő lakásokból menekülő emberek akaratlanul is a közös közlekedőkbe engedték a füstöt. Ezen túlmenően minden lakásban található füstérzékelő/tűzjelző is, igaz ezek többsége elemmel működik, így a lakón is múlik, hogy kicseréli-e az elemet, ha lemerül, amit egyébként a készülék jelez.

Ha továbbmegyünk ezen a vonalon, azt is érdemes megjegyezni, hogy a füstelvezetést alapvetően egy bajba került lakószint füstmennyiségének elvezetésére tervezik, feltételezve, hogy a tűzriasztó megszólalására az emberek elhagyják az épületet. De mi van akkor, ha egyszerre ég az összes szint?

A médiában bemutatott videófelvételek több szinten végigterjedő lángokat mutattak, így hamar ki is nevezték a homlokzatburkolást főbűnösnek. Űgy tűnt, hogy az új burkolat és a szigetelés közötti légcsatornák szinte kéményként működtek, ami felgyorsította a tűz terjedését, így a homlokzat pillanatok alatt lángba borult.

Bár korai lenne a tűzvédelmi rendszer bármely elemét kárhoztatni vagy védelembe venni, annyi valószínűsíthető, hogy több tényező szerencsétlen együttállása vezetett a tragédiához.

- Feltételezve, hogy szakszerű volt a kivitelezés, szükség lehetett egy dinamikus indítólökéshez, hogy a tűz ekkora sebességgel meginduljon. Az első percekben valamilyen, egy lakásban nem szokványos forrás táplálhatta a tűzet, ami a minősítő tesztekhez képest sokkal nagyobb lángcsóvákat eredményezett, így lett kürtő a homlokzati légrésből, mielőtt a hőre duzzadó tűzgátak működésbe léphettek volna.

- Kérdés, tesztelték-e a teljes homlokzatburkoló megoldást, vagy csak egyes elemeit önállóan?

- A homlokzatburkoló alumíniumkompozit 4-5 mm vastag polietilén kitöltéssel nem lehetett ugyan önmagában a tűz okozója, de gyors terjedéséhez hozzájárulhatott. A legutóbbi információk szerint ennek alkalmazása 18 méternél magasabb épületeken már ma sem megengedett. Ha így van, talán mégsem volt minden szabályos.

- A megmenekült lakók között voltak, akik arra panaszkodtak, hogy nem volt elég hangos a tűzvédelmi sziréna. Nem egyértelmű, hogy ezek a lakásokban vagy csak a folyosókon voltak elhelyezve, utóbbi esetben eleve kétséges, hogy két csukott ajtón át meg lehet hallani.

- Többen kritizálták a lakóházat üzemeltető önkormányzati szervezetet is, igaz érdemi, a tragédia bekövetkezéséhez köthető hiányosságot nem igazán tudtak megnevezni.

Várhatóan hetekig, de inkább hónapokig is eltarthat, mire érdemi információkat tudnak a vizsgálatban résztvevő szakértők megosztani a közvéleménnyel a jelenlegi ismeretek szerint 58 halálos áldozatot követelő lakóépülettűz okairól. Várható, hogy a hasonló esetekhez hasonlóan nagyobb hangsúlyt kap majd az elkövetett hiba megértése, a tanulságok levonása, mert a brit hozzáállás szerint sokkal fontosabb tanulni a hibából, hogy mégegyszer ne következhessen be, mint azzal kielégíteni a közvélemény bosszúéhségét, hogy néhány embert bűnösnek kinevezve jó hangosan megleckéztessenek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem vonják felelősségre azt, aki hibázott.

Források:

www.bbc.co.uk

www.bdonline.co.uk

www.theguardian.com

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások