Az ünnepélyes átadáson Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, "sikerült a magyar zsidó történelem egy szakrális gyöngyszemét eredeti szépségében helyreállítani. Az épület a magyar szecesszió remeke, Európa egyik legszebb zsinagógája" – mondta az elnök, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan a belső felújítás is elkezdődhet.
Botka László (MSZP) polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy "236 éve kapott letelepedési engedélyt az első zsidó ember Szegeden. Néhány év alatt erős zsidó közösség alakult ki a városban, amely meghatározó hatással volt az iparosodásra, a kereskedelem fejlődésére, a polgárosodásra, az árvíz utáni újjáépítésre. Értéket adtak a városnak és az utókornak, Szeged általuk is lett az, ami" – tette hozzá. Szeged nem felejtette el, mivel tartozik egykori zsidó polgárainak és mai utódaiknak – mondta a polgármester.
B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő kifejtette, a kormánytámogatással megvalósult mintegy egymilliárd forintos rekonstrukció Magyarországon szinte egyedülálló, hiszen a rendelkezésre álló forrásból az eredetileg tervezetnél nagyobb munka valósulhatott meg. A Csongrád megye fejlesztési biztosi posztját betöltő politikus közölte, támogatja az 1300 ember befogadására alkalmas, kiváló akusztikájú egyházi épület 1,2 milliárd forintra becsült költségű belső megújítását.
Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete szerint a szegedi zsinagóga nemcsak a zsidó közösség értéke, hanem az egész magyar építészet és kultúra számára kiemelt jelentőségű. "Az igazi épületeknek, ahogy az embereknek is, lelke van, ezt ápolni kell" – mondta a diplomata, aki szintén a zsinagóga belső rekonstrukciójának fontosságát hangsúlyozta. A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András elmondta, az épület külső rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a két tornyot újították fel. Ezt követően a kormány 950 millió forint támogatást biztosított a beruházásra.
Az elmúlt egy év alatt helyreállították a kupolás-tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégezték a bádogos munkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, a tornyokba költöztették a szociális helyiségeket. A felújítás részeként helyreállítják a zsinagóga bibliai növényeket bemutató kertjét is – sorolta.
A szegedi új zsinagógája eredetileg Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. Belépve a zsinagógába, az épület legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi életet meghatározó három tényezőt írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. A kupoladob 24 oszlopa a nap huszonnégy óráját szimbolizálja, fölöttük kék alapon a csipkebokor virágai a kinyilatkoztatás szimbólumai. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola virágokkal díszített, sötétülő sorától a kék, csillagos üvegburkolatban. Középen a dávidcsillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A festett kupolaablak és a templom valamennyi színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült.
A monumentális, 48,5 méter magas mór szecessziós stílusú épület Európa negyedik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája.
(MTI)
Fotók: Inforádió.hu
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére