Zaha Hadid tervei még 2014-ben kerültek napvilágra, amelyek egy moduláris struktúrát mutatnak. Egy élő sejtre emlékeztet az épületegyüttes, amely folyamatosan növekszik, így szimbolizálva a tudomány fejlődését. A kristályszerű szerkezet az Arab- félsziget sivatagi domborzati viszonyait tükrözi. A hatszögletű méhsejtformák összekapcsolják az öt eltérő funkciójú épületet, így a tudásközpontot, a számítógépes központot, a konferenciatermet a kiállítási csarnokkal és a 300 férőhelyes nézőtérrel, a könyvtárat és az imahelyet.
A részépületek különböző méretűek, így ha tevékenységi körük változik, akkor a mobilitás jegyében könnyen át lehet konfigurálni a belső terekeiket. A szerkezet lehetővé teszi, hogy a komplexum bővülése során zökkenőmentesen újabb épületeket illeszthessenek a már kész struktúrához. A mindenre gondosan figyelő tervezők hófehér, kristályszerű anyaggal borították az épületeket, védelmet nyújtva ezáltal az erős napfény és a hő pusztító hatásától, de az épületek nyitottak maradnak az északi és nyugati irányban.
A déli oldalon, a tetőprofilokba ún. szélfogókat integráltak, amelyek magukba terelik az északról fújó szeleket és így hűtik a belső udvarokat a nagy forróságtól. A föld alatt ugyanezek a szélcsatornák összeköttetést teremtenek a fő épületek között, hogy az év legmelegebb hónapjaiban itt lehessen közlekedni. A LEED Platinum minősítésű komplexum konferenciaközpontjának tetejét részben napelemek fedik, amely kapacitása évente 5000 MWh. A használati vízet is újrahasznosítják a helyszínen. A kivitelezés során a fenntarthatóság jegyében az összes építőanyag mintegy 40%-át 800 kilométeres távolságon belülről szállították a helyszínre, míg 30%-uk újrahasznosított anyagokból származik.
Építész: Zaha Hadid Architects
Építészeti terv: Zaha Hadid, Patrik Schumacher, Lars Teichmann, Charles Walker
Mérnöki tervezés: Arup
Belsőépítészet: Woods Bagot
Tájépítészet: Gross.Max
Forrás: Inhabitat.com
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére