Mi minden van másképp a tűzvédelemben?

Eddig 12 Tűzvédelmi Tervezési Irányelv jelent meg, jövőre várható a 13., a Robbanás elleni védelemről szóló TvMI megjelenése, és szintén jövőre várható, hogy az uniós ellenőrzés után megjelenik az OTSZ módosítása (nemhivatalosan az OTSZ 5.1). Mint Takács Lajos Gábor elmondta, az irányelvek konkrét megoldási javaslatokat adnak az OTSZ-nek, szabványoknak, rendeleteknek való megfelelésre, a hogyan válaszra feleletet adva. A 2015-ös megjelenésük óta már több módosult, volt, amelyik kétszer is – ez éppen a szimulációkról szóló irányelv, amelyik egy dinamikusan fejlődő területen ad tájékoztatást. A nyári londoni Grenfell-torony katasztrófájának példáján mutatta be végül az előadó, hogy milyen sok területen van szükség gondosságra, hogy ne következzen be katasztrófa. Az építész tervezők gyakran tudtukon kívül határozzák meg a tűzvédelmi teljesítményt – hívta fel a figyelmet Lestyán Mária (Rockwool) –, hiszen a konkrét termék kiírása a „CPR-rendelet” értelmében annak tűzvédelmi jellemzőinek kiírását is jelenti. A problémák elkerülésére jobb már a tervezési program készítésének fázisában tűzvédelmi tervező bevonása. A tűzvédelmi tervező pedig ne csak a követelményeket adja meg, hanem konkrét típust és beépítési módot is határozzon meg. A tűzvédelmi követelményeknél pedig figyeljük oda, hogy csak olyan jellemzőt írjunk elő, aminek van értelme – mutatott rá Kotormán István (Swedsteel-Metecno) – hiszen például rudaknál csak az „R” jellemzőnek van értelme, szigeteletlen fémszerkezeteknél pedig csak az „RE” értelmezhető. Az acélszerkezetek tűzállósága egyébként Eurocode szerint számítható.
A gipszkarton rendszerek teljesítménynyilatkozata különleges eset – tudhattuk meg Wiesner György (Knauf) előadásából. Ezek ugyanis „készletnek” minősülnek, amire a gyártó csak utólag ad teljesítményigazolást – feltéve hogy minden eleme a gyártótól származik, és a kivitelezése szakszerű. A tervezés segítésére az elvárt jellemzőket természetesen közreadja a cég, de a dilatáció, födémkapcsolat, lábazat, elektromos dobozok részleteinek szakszerű megoldása is szükséges, hogy a szerkezet valóban tudja az elvárt teljesítményt. Eőry Emese (Rigips) megerősítette: valóban nem jó az innen-onnan összecsipegetett szerkezet. A részletekre térve az állítható kengyelt és a CD-távtartót ajánlotta, illetve arra hívta fel a figyelmet: A1 és A2 tűzállóságú szerkezeteknél minden gipszkarton (vagy gipszrost) réteget hézagolni kell! Fejlesztés alatt álló hibrid, tűzálló hőszigetelést mutatott be Brassnyó László (Knauf Insulation), melynek az alsó rétege üveggyapot, a felső kőzetgyapot. Így a majdani termék egyszerre könnyű és jól terhelhető lesz, amin könnyű a rögzítést, a vízszigetelés hegesztését elvégezni.
A hő- és füstelvezetéssel foglalkozó TvMI is változott – ismertette Szikra Csaba (BME) – újdonság például, hogy 100 négyzetméteres pincehelyiségeknél is kötelező a hő- és füstelvezetés (emellett 1200 négyzetméternél és 300 fősnél nagyobb termeknél is). A TvMI külön foglalkozik a panelfelújításon átesett épületek lépcsőházaival. Különleges probléma az átriumok füstelvezetése, mely szimulációval oldható meg szakszerűen. A hő- és füstelvezető szerkezetekkel szemben kétféle szabvány (EN 12101 és EN 14351) egyszerre határoz meg követelményeket. Így az átfolyási tényezőt csak a nyitószerkezet és a nyílászáró együttes vizsgálatával lehet megállapítani – hangsúlyozta Vajda Tibor (Geze). A cég szerkezeteit hat nyílászárógyártó termékeivel vizsgálták együtt. Csordás Zoltán (Colt) elmondta: sokan a meglévő szerkezetekre vonatkozó eltérő szabályozással próbálnak kibújni a szabályozás alól: ha a nyílászáró megvan, a nyitó minősítése elég. A „magyar virtus” persze ezen is túlmegy, a kar házilagos meghosszabbításától kezdve számtalan buhera-megoldást látni a piacon, és bizony szükség lenne a katasztrófavédelem nagyobb odafigyelésére, szakértelmére is. A szellőzéseknél is gondolni kell a tűzvédelemre – emelte ki Engel György (Aereco Légtechnika), így például tűzvédelmi csappantyúkkal lezárni az elszívókat. De a legtöbb gondot a légpótlás hiánya jelenti, minimum páraszabályozott légbevezetőkre lenne szükség. Marlovits Gábor (Promat) a légpótló és hő- és füstelvezető csatornák egy új megoldását (is) mutatta be. Több tűzszakaszon átvezető csatornáról van szó, ami lehet a födém alatti 3 oldalú is a csatorna, szigorú szerkesztési szabályok mellett.
Veresné Rauscher Judit a kiürítésről szóló TvMI-t ismertette, amelyben új fogalmat is bevezettek: a kiürítési útvonalat. Szintén újnak tekinthetők az alternatív kiürítési stratégiák, hiszen a kiürítés történhet zónánként, szakaszonként, átmeneti térbe és bizonyos esetekben a tartózkodási helyet kell védeni (pl. műtők esetén). Újdonságként került be például az olaszlépcső számítása – bár, mint az előadó beszámolt róla, egyes építészeknek az is újdonság, hogy a lépcső magasságának háromszorosát kell beszámítani. Multifunkciós ajtók nemcsak menekülési úton lehetnek, ismerünk füstgátló, betörésvédelmi, tűzálló ajtót is – ismertette a lehetőségeket Szabó László (Hörmann). Azonban ezekben az esetekben a beépítésre is figyelni kell. Jámbor Árpád (Record) kérte: lehetetlen funkció-párokat ne kérjünk. Nem lehet egy ajtó tűzálló és légpótló egyszerre, hiszen tűz esetén vagy nyitva van, vagy zárva. Szintén értelmetlen párosítás az automata nyitás és a pánikzár, és nem javasolt a tartómágnes a „fordított” nyitóval, mert hatalmas lesz az akkumulátorok költsége. Mint Hargitai Zsolttól (Roto Elzett) megtudhattuk, tetőtéri ablak is lehet füstelvezető, az alsó forgáspontú ablak szellőztetésre is használható, leggyakrabban lépcsőházakban használják, itt például a 9/14 ablakokból egy pár pont tudja az 1 négyzetméteres hatásos nyílófelületet.
A hőszigetelés-vastagságok nőnek, falon 10-15, födémen 22 cm körül van a járatos vastagság – számolt be róla Kurucz Gergő (Austrotherm), de a közel nulla szint bevezetésével ez még növekedhet, falra 16-24, tetőre 31 cm vastagságot javasol a cég. A tűzvédelem szempontjából az élez, lezárások szabályos lezárása a legfontosabb, a hálók befordításával. A tűzterjedés egyébként nemcsak a külső homlokzatok gondja – fejtette ki záróelőadásában Takács Lajos Gábor (BME), épületen belül is szükség lehet tűzterjedés elleni védelemre. Az újonnan módosított Tűzvédelmi Műszaki Irányelv új problémakörökkel is foglalkozik, ilyen például a zöldhomlokzatok kérdése, hiszen ezek gondozása, a kiszáradt részek eltávolítása nemcsak esztétikai, de tűzvédelmi kérdés is. Szintén új kihívás a médiahomlokzatok és más árnyékolók tűzterjedéssel szembeni korrekt tervezése. És arról se felejtkezzünk meg, hogy nemcsak a tervezésre, de a felülvizsgálatra és karbantartásra is megjelent tavaly TvMI, amit idén már módosítottak is. A 163-ról 210 oldalasra bővült irányelvet jegyzőkönyv- és üzemeltetési napló minták egészítik ki. A konferenciát igen hasznosnak értékelték a résztvevők. A TvMI-k (még egyszer), innen letölthetők ingyenesen.