Katona Vilmos
A Jahoda és Páricsy Építésziroda munkájának pénteki átadóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Beer Miklós váci megyéspüspök és Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere együtt vágták át a nemzeti színű szalagot.

A cél az, hogy a felsőoktatásban megjelenő szellemi tartalom világszínvonalú legyen – mondta Rétvári Bence a váci székhelyű Apor Vilmos Katolikus Főiskola pesterzsébeti campusának pénteki átadóján. Jövőre az oktatás területe 37 milliárdos többlettel számolhat, ebből 15 milliárd forintot kutatás-fejlesztési célokra fordítanak majd.

Az államtitkár kitért arra is, hogy jelentősen nőtt a diplomát szerzők aránya az elmúlt években, és Magyarország vezető helyen áll az unióban a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedési esélyei alapján. Akik az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát választják nemcsak pályát, hanem értéket is választanak, az intézmény karakteresen jeleníti meg a katolikus és keresztény értékeket. Erre az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb szükség lesz Európában, így Magyarországon is – hangsúlyozta.

Libor Józsefné, a váci székhelyű főiskola rektora közölte: egy régi, sok éven át nem használt épületet újítottak fel Pesterzsébeten. A korszerűen felszerelt épület új képzések, konferenciák helyszíne lesz majd. Kitért arra is, hogy keresik és megbecsülik a náluk végzett hallgatókat, az óvodapedagógusok között az itt végzettek keresete a legmagasabb egy felsőoktatási felmérés szerint.

Az épületben található kápolna, amely Apor Vilmos nevét vette fel. Beer Miklós váci megyéspüspök, aki megáldotta az új intézményt, kiemelte: az a nevelő-oktató küldetés, amelyet a főiskola teljesít, határokon átnyúlik és az egész magyar pedagógustársadalomnak lehetőséget kínál a felkészülésre. A campus sok lehetőséget kínál – mondta a püspök, majd hozzátette: bízik abban, hogy hamarosan láthatják, "megtelt az épület és megtalálta a feladatát".

Az épületet 1933-ban kezdték építeni, majd 24 éve, a bezárása óta gazdátlanul állt. Az önkormányzat a rendelkezésre álló eszközeivel igyekezett a támogatni a fejlesztés megvalósítását, s szeretnének az intézménnyel a jövőben is szoros kapcsolatot fenntartani – jelezte Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere.


Az épület

Az új campus elsősorban az építésztervezők és közvetlen munkatársaik jóvoltából vált azzá, ami. A Jahoda és Páricsy Építészirodát az AVKF 2015 februárjában bízta meg a tervek elkészítésével.

Az ingatlan Budapest XX. kerületében, Pesterzsébeten található, névleg a Török Flóris utcában, de településszerkezetileg a Magyarok Nagyasszonya téren. Az épület a tér északkeleti térfalának legmeghatározóbb eleme és egyben egyetlen középülete a tér közepén álló katolikus templomon kívül. A telek a Török Flóris, Jósika, Rózsás és Virág Benedek utcák által határolt terület középső telkén található, az épületegyüttes délnyugati homlokzata a Török Flóris utcára közvetlenül nyílik. A homlokzat egyharmada közvetlenül az utcai telekhatáron helyezkedik el, a többi része egy kb. 4,15 m széles előkerti sáv mögött.

A környező objektumok többnyire lakóépületek, általában családi házak, melyek szintszáma jellemzően földszint, vagy földszint + 1 szint (tetőtér). A telek északkeleti szomszédságában szociális otthon található. Az általános iskola épülete két ütemben, az 1920-as évek végén valamint az ’50-es évek végén épült és 1993 nyaráig üzemelt, az épület azóta üresen állt. 2014-ben az ingatlant megvásárolta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

Az ingatlant, új tulajdonosa nappali, felnőttképzési illetve távoktatási célból kívánja hasznosítani. A programkiírásban a felsőoktatási intézmény funkció egyéb szállás jellegű funkciókkal (professzori szállás valamint kollégium) egészült ki. Az oktatótermeken és az adminisztrációs helyiségeken kívül az épületben a bent tartózkodókat kiszolgáló étterem, kápolna is helyet kapott (a távlatokban pedig könyvtár is lesz). Meghatározó új elem és ezért külön említésre méltó az aula, mely közlekedési és összekötő feladatán túl az épület fő közösségi tere.

Az igények teljesítésekor a tervezőknek újra kellett fogalmazniuk az épület működési és használati elveit, ami új építészeti elemek, formák, terek sorát eredményezte. Az épület főiskolai jellegének megfogalmazása során egyértelművé vált, hogy az intézmény más léptékű, rangú, mint elődje, és ehhez léptékhelyes építészeti megoldásokat kell keresni. A tervezett főiskolában egyszerre jelent meg a múlt és a jelen, a huszadik század első fele magyar építészetének jellegzetes stílusa és egy mai, friss szemléletű formálás.

Jahoda Róbert és Páricsy Zoltán számára elsődleges szempont volt az épület gazdaságossága, így beruházási és fenntartási szempontból optimális megoldásokat kerestek. Ennek elemei: mértéktartó építészeti formálás, nem pazarló anyagválasztás, magas szintű passzív hővédelem (jó hőszigetelés), rendeltetés szerinti tudatos tájolás és az aktív rendszerek (épületgépészet, hővisszanyerés) józan megválasztása és tervezése.

Az új épület tömbszerű, elődjénél kevésbé terjengős, aminek következtében az udvar és a zöldterület nagyobb és összefüggőbb lett.


A kápolna

Az egyik földszinti, udvari oldali tanterembe elhelyezett kápolna védőszentje Boldog Apor Vilmos püspök. A tervezést befolyásoló szempont volt a főiskola épülete előtt álló, Diebold Hermann tervei alapján épült és korának megfelelően míves pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom. Feltételezhetően a templom befogadja majd a főiskolát a nagyobb ünnepeken. A főiskolai kápolna viszont a ház belső hitéleti igényeit kívánja szolgálni, kisebb létszámú, bensőségesebb keretek között.

A földszinti középfolyosóról nyíló áttetsző üvegajtó bejárata különbözteti meg más rendeltetésű terektől. A felülvilágító részen megjelenik a "Boldog Apor Vilmos Kápolna" felirat. A liturgikus program része lehet majd a négy evangélista megjelenítése az ajtón, de a hagyományos jelképeik helyett itt a jellemző missziós földrajzi területeikkel ábrázolva. A profántól való megkülönböztetés a beltérben is szándékos, a transzcendencia finom eszközökkel jelenik meg.

A bejárat mellett balra helyezkedik el a szenteltvíztartó edényke. Kis mérete miatt a beltér világos, egytónusú, ami következetesen végigvonul a padokon, burkolatokon, falakon. A hét darabot tartalmazó, oldalsó megközelítésű padsor elemei 4,50 m hosszúak és egyik végükkel a külső falhoz vannak rendezve. Kialakításuk egyszerű, támla nélküliek.

Az ülőlapok folytatásai díszítésként átfordulnak a szemközti falra és két részre tagolódva együttesen kiadják a tizennégy keresztúti stációt. A kápolna falain egyenletesen van kiosztva a tizenkét szentelési kereszt.

A szentély dobogóval megemelt. A mensa a padsorokkal szemben, azok tengelyében helyezkedik el, mögötte már csak az íves szentélyzáródás található, amire Tölg-Molnár Zoltán képzőművész ide tervezett alkotása kerül. A szentélytér túlzsúfolását kerülendő volt, ezért nincs ambó, de amennyiben mégis szükséges, úgy az megoldható egy látványában könnyed fémvázas szerkezettel. A tabernákulum jól látható helyen, szentségimádásra is alkalmas expozíciós felület kialakításával a szentély sarokkövénél. A szentélyben oldalt alakították ki a szediliát, melyen a celebránson kívül két ministránsnak is elég helyet biztosít. Az ülőhely felett az oldalfalon jelenik meg a püspök jelmondata: A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset.

A kápolna művészeti berendezését Tölg-Molnár Zoltán képzőművész készítette, aki többek között a lágymányosi Boldog Meszlényi Zoltán-plébániatemplom szentélymozaikjainak is alkotója. Tölg-Molnár ekképp összegzi a kápolna képzőművészeti koncepcióját:

"38 éves katedra körüli életem igazolja, iskolapárti vagyok. Meghatározó élmény volt az építésszel, Jahoda Róberttel a látogatás a tervezett campus területén. Kinyitotta a lakatot és száguldoztunk ide-oda és hallgattam, hogy hol és mi szép okos dolog épül majd, és hogy így lesz ez egy nagyszerű iskola. Nagyon megtisztelőnek gondoltam, hogy ebben nekem is segítenem lehet. A most még sötét romos falak jeleknek olvasható sebei az ókeresztény művészet értékeit idézték. Ez adott lendületet, irányt a tervezésnek. Felmutatni a kereszt, a Krisztus szimbólumok puritán szépséges drámai erejét, megidézni hétköznapi anyagból, a kápolna falaira „szegelni”, pontosabban csavarozni."

 

Forrás: MTI / Jahoda-Páricsy Építésziroda

A szerző legújabb cikkei:
Szellempavilonok és föld alatti bizonyítékok a londoni parlamentnél
Rangidős brémai polgár
Öt műhelyből egy nagy képtár
A 21. századi egyházi művészetről tart konferenciát az MMA
Elhunyt Marosi Bálint
Két apartman, két világszemlélet
Zürich új lakónegyedet épít a vasút helyére
Organikus egyszerűség
Cortenkígyó a svájci Alpokban
Szimbolikus épületek az új Metszetben
Hazai eredmények és építészfotók a Sony World Photography Awards versenyén
Az idei Budapesti Építészeti Filmnapok sztárja Heinz Emigholz



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 71 (38 szavazatból)