hír pályázat épületek Városháza Invalidusok háza műemlék helyreállítás Budapest legnagyobb barokk épülete pályázat

Indul az Invalidusok házának, a mai Városházának a restaurálása

Pályázat a Városháza restaurálására!


Java | 2018. február 26.
     
Pest legnagyobb barokk épületegyüttesében, az Invalidusok házában kapott helyet a Központi Városháza. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Mária Terézia is úgy nyilatkozott, hogy a komplexum szebb, mint a korabeli bécsi paloták bármelyike – a Pestbuda.hu írása

Az Invalidusok tömbje

A valamikori Invalidus-ház építését Széchényi György (1592-1695) esztergomi érsek kezdeményezte, aki rövid ideig a török által megszállt Budai Várban élt, majd a felszabadulás után jelentős összeget adományozott a Vár rendbetételére. 1690-ben írt végakaratában úgy rendelkezett, hogy vágbesztercei birtokának bevételeiből hadikórház épüljön Budán, majd két évvel később a helyszínt Pest városára módosította. A katonai kórház 1692. január 24-én keltezett alapítólevelében kitért arra, hogy ellátást kell kapnia mindenkinek nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül. Széchényi György halálával az építkezés terve feledésbe merült, miközben beteg, szolgálatra képtelen katonák tömege szorult volna ellátásra. Keresztély Ágost esztergomi hercegprímás-érsek, bíboros 1715-ben emlékeztette a bécsi udvari haditanácsot a húsz évvel azelőtt létrehozott alapítványra. A haditanács 1716. március 11-én Prati tervét fogadta el, és az építkezés vezetését is rábízta. 1716. augusztus 2-án letették az Invalidus-ház alapkövét. A párizsi invalidusház mintájára épült barokk palota munkálatai lassan haladtak. Miután Savoyai Jenő herceg, a törökverő hadvezér III. Károly császárnak benyújtott előterjesztésében támogatta az Invalidus-ház építését, és Bécsben a szükséges pénz is (8600 000 forint) összegyűlt, 1727-ben a haditanács a teendőket Martinelli Antal Erhard építőmesterre bízta.
Martinelli a Prati-féle alapokat megtartva hozzálátott a tervezéshez: így végül 1728. május 24-én folytatódhatott az akkor már kilenc éve álló építkezés. Az invalidusok házának délnyugati sarka már 1729 szeptemberében állt, 20-30 fős szobáiba beköltözhetett az Érsekújvárról érkezett 300 hadirokkant. 1734-re Martinelli kidolgozta a főhomlokzatot (Városház utca 9-11.). Ahogyan az ma is látható, a háromemeletes homlokzatot övpárkány tagolja, és három részes főpárkány zárja le. A főhomlokzat közepén kialakított főkapu mellett két mellékbejárat is helyet kapott. A kapu eredetileg az invalidusok templomának bejárata volt, s toszkán kőoszlop páron nyugvó timpanon alatt helyezkedik el. A hadirokkantak számára épített templomba vezető egykori folyosót kovácsoltvas rácsos ablakok kísérik, mely ma is látható. Időközben bontani kezdték a szervita templomot. A munkálatok ekkor már zökkenőmentessé váltak. Az új templomot 1735. október 23-án szentelték fel.
Tulajdonképpen az Invalidus-ház, bár nem teljességében az eredeti tervek szerint, de elkészült 1741-ben. Lakóinak száma 1700 körül alakult ki. A rokkant állományú tisztek, az invalidusok parancsnoksága és a hivatali személyzet a háromemeletes főhomlokzati, Gránátos utcai (mai Városház utca) szárnyban lakott, a rokkant közkatonák családjaikkal a ház többi szárnyában. A Rostély utcai (ma Gerlóczy utca) szárny városfal felőli végének földszintjén kórház, külön tébolyda, az emeleten az irgalmasok rezidenciája működött.

A mai arculat kialakulása

Az 1800-as években az épületkomplexum homlokzata sokat változott: elkészültek Johann Thenny szobrászművész ma is látható szobrai: így a központi figurális szobor Atlaszt ábrázolja, mely a timpanon párkányán a Háború és Béke allegorikus szobrai között áll. A szélső kapuzatok feletti domborművek III. Károly tengeri utazásaira, a déli kapuk felett lévők Savoyai Jenő győzelmeire emlékeztetnek. A tébolydát 1826-ban lebontották, helyén egyemeletes kaszárnya épült 1830 körül. Beépítették az északkeleti teleksarkot is, az először egyemeletes épületre 1868-ban még egy emeletet húztak, míg a Károly utcai sarokrészt 1884-1885-ben bővítették ki. Mindez a Martinelli-féle tervrajz teljes figyelmen kívül hagyásával történt. A Károly körúti zárószárny és istálló, lovaglóiskola, raktár épülete sem kapcsolódott szervesen Martinelli csonkán hagyott oldalszárnyának tömbjéhez.
A millennium korában a régi városháza egyre szűkebbnek bizonyult a Budapestet ellátó adminisztráció számára, a magisztrátus pedig a Károly-kaszárnyát szemelte ki az intézmény helyéül. 1894-ben megállapodtak, hogy a katonai kincstár a kaszárnya teljes épületegyüttesének és telkének tulajdonjogát átadta Budapest fővárosának. A romos épületeket lebontották, s Hegedűs Ármin némileg átalakította az épületet a Városháza számára. Az oldalszárnyak esetében a Martinelli-féle emeletek helyébe a megmaradt földszint fölé vasbetonfödémekkel ellátott plusz három emelet került 1899-1902 között. Balázs Ernő pedig a régi rizalitos lépcsőházakat összekötő kétemeletes pavilonokat tervezett 1918-1919-ben. 1920 körül a régi katonai lovardából átalakított vásárcsarnokkal szembe is épült egy pavilon.
A Gerlóczy utcai oldalon a tűzoltóság épületét Bierbauer Virgil és Reichl Kálmán tervezte 1926-ban. A Szent Flóriánt ábrázoló dombormű Kallós Ede szobrász munkája.
1945 januárjában a német és nyilas parancsnokság költözött a házba, amelyet a szovjet tüzérség és légierő gyakran vett célba. A háborús sérülések leginkább a Károly körúti, egykori kétemeletes kaszárnya épületét érintették, amit 1948-ban ideiglenes üzletsorként állítottak helyre, valamint a középső, kétemeletes keresztszárnyát, amire 1949-1950-ben modern stílusban építettek rá Pfannl Egon Ybl-díjas építész tervei alapján.
Az épületek állapota olyannyira leromlott, hogy a pavilonok közül egyedül a mai Merlin Színház (Gerlóczy u. 4.), és a Belvárosi Tűzoltóság (Gerlóczy u. 6.) épületét tartották csak meg, a többit elbontották. Ugyancsak elbontották az 1948-ben ideiglenesen helyreállított Károly körúti pavilonokat, 2005-ben kialakítva itt a Városháza Parkot.
A műemlék épület utolsó nagyszabású felújítását Gerő László vezette az 1960-as években. Ekkor állították helyre a homlokzatot Pfannl Egon tervei alapján. A hetvenes években zajlottak a folyosórekonstrukciók, ekkor 1981-ben a keresztszárny IV. emeleti tetőteraszát építették be, a megsérült szobrok egy részét 1986-ban restaurálták.

A várható megújulások

A most kiírt pályázat során nemcsak a homlokzat újul meg, a keresztszárnyon tetőmunkálatokat is végeznek majd, valamint a Gerlóczy utcai szárny végén található tűzőrségi épületszakaszt is helyreállítják. Az épületkomplexum 2019-re száz éve rejtett arcát mutatja meg ismét a megujulás után.

Forrás (szerző: Osgyán Edina): pestbuda.hu
 

A szerző legújabb cikkei:
Új székházba, a megújult Andrássy út 101-be költözik a Magyar Művészeti Akadémia
A Dubai Square technológia vezérelte megaplázája a budapesti WestEnd 2 Central Parkjához is mintául szolgál + videó
Ünnepi programmal nyit augusztus 18-án a világszínvonalú Lipicai Lovasközpont
Kína leggazdagabb faluja felhőkarcolót emelt a kommunizmus utópiájaként
Óriáskezek tartják az "Arany hidat" Vietnámban
Mérföldkőhöz érkezett az Agora Budapest építése
Nagyszabású fejlesztés első üteme kezdődik idén a Fertő-tónál
Egy elsüllyedt világ ereklyéi kapnak víz alatti múzeumot a Titicaca-tó mélyén
Vonzó belvárosi szállodaként éled újjá a Főposta 146 éves patinás épülete
A gyermekek rehabilitációját szolgáló Démétér Ház új szárnyát adták át a Dél-pesti Centrumkórházban Ferencvárosban
Makovecz Imre Boldogasszony-kápolnájának alapkőletétele Zalaegerszegen
E.ON Energy Globe Magyarország díjjal tüntették ki Nagypálit, az ország legzöldebb falvát
A napelemes sótalanító rendszer megoldást kínál a fenyegető ivóvízhiányra



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 2 (1 szavazatból)