Ware-Nagy Orsolya | 2018.05.25
A Velencei Biennálé dán pavilonjából nem hiányozhatott a hyperloop ismertetése, amely még ma is utópisztikusnak tűnik, pedig talán tíz év múlva a mindennapok része lesz – ha nem is Magyarországon. A pavilon udvarában tartott beszélgetésen szó esett jövőről, földön kívüli épületekről, és az építész tevékenységének mibenlétéről.

A csütörtök délutáni beszélgetésen részt vett Bjarke Ingels (BIG), Dan Stubbergaard (COBE), Josh Giegel (Virgin Hyperloop One) és Kristian Hagemann (Gottlieb Paludan Architects). 

Egy olyan radikális ötlet esetében, mint a hyperloop – amely új tömegközlekedési módként az egész világot behálózná –, nagyon nehéz az első lépésen túljutni: Valóban érdekes? Valóban szüksége? Bjarke Ingels kiemelte: a hyperloop a jelenlegi közlekedési eszközökhöz képest sokkal magasabb hatásfok elérésére képes, "energy elegant", vagyis elegánsan gazdálkodik az energiával. Bár az ígért és sok helyen idézett 1200 km/h sebességet – amely esetében 20 kilométert tehetünk meg percenként – nem mindenhol lehet majd elérni, a tömegközlekedésre fordított idők így is radikálisan csökkenhetnek. Nagyon fontos, hogy amit a tervező elképzel, az még egy meg nem valósult jövő. Meg kell védeni a jövőt – ami még csak a fejünkben létezik –, mert ha nem védjük megfelelően, akkor nem fog megvalósulni – világított rá Bjarke Ingels.

Az építészekről és mérnökökről felmerült, elkerülhetetlen rövid diskurzus során a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy az építész és a más területek mérnökei között van egy nagyon fontos hasonlóság. Nem a matematika és a fizika mélyebb ismerete, hanem a munka lényege: a feladatmegoldás . Bár az eszközeink nagyon különbözőek lehetnek, hiszen az építész az anyagokon túl terekkel, térsorokkal dolgozik és éri el a probléma optimális megoldását, de a célok tekintetében nagyon is hasonlóak vagyunk. 

Végül a hyperloop témája szürreális irányba vitte a beszélgetést, szó esett földön kívüli tervezésről, például, hogy a Marson hogyan lehet majd egykor építkezni, logikusan a helyi anyagok felhasználásával, ebből is adódóan a földitől gyökeresen eltérő módon, létrehozva a "marsbéli vernakuláris" építészetet. Ennek kapcsán Bjarke Ingels megemlített egy könyvet, amely – Douglas Adams után szabadon – az Architect's Guide to the Galaxy címet viselné, és megtanítaná az építészeket a "földön kívüli építés" mesterségére. 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások