hír Egyesült Királyság beton kutatás

Ez nem zöldség: A répabetoné a jövő


sebesp | 2018. július 22.
     
Brit kutatók a betonkeverékek megerősítésének és környezetbarátabbá tételének letehetőségeit kutatva a gyökérzöldségek rostjaiból kivont nanoprotoplazmák hozzáadását vizsgálva meglepő eredményre jutottak.

A Lancaster Egyetem mérnökei a Horizont 2020 keretprogram által támogatott projekt során, a Cellucomp Ltd. UK ipari partnereivel közösen megerősítették a korai tesztek eredményeit, amelyek kimutatták, hogy a cukorrépából vagy sárgarépából származó nanoprotoplazma-lemezkéket tartalmazó betonkeverékek jelentősen javítják a beton mechanikai tulajdonságait. Ezek a zöldség-kompozit betonok minden kereskedelmi forgalomban beszerezhető cement adalékanyagnál sokkal alacsonyabb költségen állíthatók elő.

A gyökérzöldség nanoprotoplazma-lemezkéi a kalcium-szilikát-hidrát mennyiségének növelésére törekszenek – ez szabályozza a beton teherbírását, és megállítja a betonban megjelenő repedéseket. Így a beton tulajdonságainak javításával kisebb mennyiségre lenne belőle szükség az építőiparban, ami a kutatás gazdasági aspektusára is rámutat.

Az építőiparban égető szükség van a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének új módjaira. A hagyományos portlandcement, a beton egyik legfontosabb összetevője, nagyon intenzív széndioxid-kibocsátó, termelése a globális CO2-kibocsátás 8% -át teszi ki. Ez az előrejelzések szerint a következő harminc évben megduplázódik a növekvő kereslet miatt.

A kutatás bizonyítékai kiemelték, hogy a gyökérből kivont növényi nanoprotoplazmák hozzáadásával átlagosan 40 kg portlandcement takarítható betonköbméterenként – ami 40 kg CO2-megtakarítást eredményez. Mohamed Saafi professzor a Lancaster Egyetem Mérnöki Osztályától és vezető kutatója szerint a gyökérzöldség-beton biztatójövő áll az építőipari széndioxid kibocsátás csökkentésében.

A növényi alapú cementkötésű kompozitok mikrostruktúrája sűrűbb a hagyományos betonokénál, ami fontos a korrózióvédelem és az anyagok élettartamának növelése szempontjából.

A kutatás azt is vizsgálja, hogyan lehet a növényi nanoprotoplazmákból készült, nagyon vékony lapokat a már meglévő betonszerkezetekhez adni, hogy erősítsék azokat.

Forrás: UKConstructionweek.com

A szerző legújabb cikkei:
Mégis felépítheti felhőkarcolóját a Mol a Kopaszi-gáton
Nyolcmilliárdot ad az állam az építészeknek és a mérnöknek
Kiírták a Közlekedési Múzeum pályázatát, világsztárok a tülekedők listáján
Szőrős és színes az új szingapúri felhőkarcoló
A magyar modernizmus újabb ikonikus képviselője tűnik el
225 milliót osztanak ki a szuperkórház-pályázatokra
Magyar látványtervező csapat nyert az Architizer A+ Awards-on – videó
Hello Wood: Megvalósultak az álmok
Kísérteties óriásvízesést építettek egy kínai felhőkarcoló oldalába – videó
Ez az, amire gondolok?
Napokon belül itt lesznek a szuperkórházak tervpályázatai
A BIG strandja Aarhusban



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -1 (1 szavazatból)