kazgyo | 2018. szeptember 12.
     
A Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdióban fontos számunkra, a környezettudatos gondolkodás részét jelenti a régi értékek megőrzése, újrahasznosítása. Ezért szeretjük a felújításokat, helyreállításokat a teljesen új épületek építése helyett, még ha olykor egyszerűbbnek is tűnik nulláról kezdeni a tervezést és az építkezést.

Így vágtam bele 2015 tavaszán egy 140 éves ház teljes felújításába, ami bő két évvel később vált lakhatóvá. Néhány hónap bentlakás után már egyértelműen éreztük a különbséget egy hagyományos módon megépült és egy környezetbarát, egészségre nem káros anyagokkal felújított, energiatakarékos ház között. A kiváló belső levegőminőséget akkor tudjuk értékelni igazán, amikor elmegyünk itthonról vendégségbe, és van összehasonlítási alapunk egy hagyományos anyagokból épült, nem szellőztetett házban tapasztaltakkal. Szinte fojtogat az áporodott, vagy vegyszerekkel átitatott levegő. A másik kellemes tapasztalatunk az, hogy október közepéig nem volt szükség a fűtés elindítására, köszönhetően a kellő vastagságú hőszigetelésnek és a jó benapozottságnak.

A házat a falakig vissza kellett bontani. Lekerült a tető és a régi fafödém. Az aljzatot felszedtük és mélyítettük, hogy az új rétegrend a 15 cm vastag hőszigeteléssel együtt elférjen a belmagasság csökkenése nélkül. Mivel a ház többnyire sziklára épült – ami óriási előny –, ez bizony elég sok többletmunkával járt. Kizárólag a nagy tömegű, 60-70 cm vastag teherhordó falazat (kő, vályog, tégla vegyesen), és a gyönyörű téglaboltozat maradt meg. A falakra koszorú került, majd fafödém. A falakat már korábban injektáltuk a nedvesség jelenléte miatt, most az épület teljes körüldrénezését is elkészítettük a lábazati hőszigeteléssel együtt.

Mivel a tetőtér beépítésre került, az oromfalakat nagy tömegű mészhomoktéglából építettük meg. Nagy hőtároló tömegre van szükség ahhoz, hogy nyáron kevésbé és lassabban melegedjen fel a belső tér. Ez is egy apró, de fontos építészeti eszköz arra, hogy később légkondicionáló berendezés nélkül is komfortos maradjon a ház, még a nyári forróságok idején is. A tetősík 30 cm cellulóz szigetelést kapott, ami szintén jelentős védelmet nyújt a nyári túlmelegedés ellen amellett, hogy télen is kiváló hőszigetelő. Harmadik eszköz a tetőtér kellő átszellőztetése nyáron a megfelelően elhelyezett ablakokkal. Két bent töltött nyár után elmondható, hogy a tartós melegek idején sem volt gondunk a túlmelegedéssel. A Séd völgy hűvös levegője a legforróbb periódusokban is kihűtötte éjszakánként az épületet, így napközben is elviselhető hőmérséklet uralkodott bent.

A homlokzat hőszigetelése befújásos farosttal készült, lágyfarost táblával burkolt fa vázrendszer közé. Amellett, hogy a farost az egyik legkörnyezetkímélőbb anyag, semmilyen egészségre káros anyaggal nincs keverve. Mivel a régi ház falai nem voltak párhuzamosak, így ezzel a rendszerrel tudtuk párhuzamosra hozni a külső síkokat. A szigetelés vastagsága ennek köszönhetően 22 cm-től 26 cm-ig változik.

Az aljzatot hasonló technológiával szerettem volna szigetelni, és a rétegrendeket jóval kevesebb betonnal felépíteni, de gazdasági okok miatt hagyományos rétegrend készült. A betonozásnál számomra fájó pont, hogy rengeteg ivóvizet használunk fel, miközben a világ jelentős részén az emberek nem jutnak megfelelő minőségű vízhez. Ivóvízhiány van, mi meg a betonba pazaroljuk. Az udvaron egy hatalmas esővízgyűjtő ciszterna helyezkedik el, így bővelkedünk csapadékvízben. Ezt használtuk fel a betonozás során. Az esővíz egyébként azóta WC-öblítésre és a kert locsolására is szolgál.

A házban egy kandalló biztosítja a fűtést, mondhatni, ez a kazán. Egy ezerliteres puffertartályt melegít fel, ebből biztosítjuk a fűtési és használati melegvizet. A napkollektoros rendszer csövezése teljes egészében elkészült, már csak a kollektorokat kell beszerezni, és elhelyezni a tetőn. A rendszer tavasztól őszig biztosítja a melegvizet és az épület temperálását, ha szükséges. A földszinten padlófűtés, a tetőtérben falfűtés készült, helyiségenkénti fűtésszabályozással. A ház szellőzését télen hővisszanyerős szellőztetőrendszer biztosítja. Így állandóan friss levegő van a házban anélkül, hogy az ablaknyitogatással komolyabb hőt veszítenénk.

A belső kialakításánál arra figyeltem, hogy a festékek, ragasztók, felületkezelő szerek károsanyag-kibocsátása minimális legyen, az egészséget ne veszélyeztessék. A falakat hagyományos mésszel meszeltük – öröm volt belépni a frissen meszelt terekbe, és bátran beleszippantani a levegőbe. Ez volt az egyetlen tétel, ami jobb és olcsóbb, mint a megszokott alternatíváik. A parkettaragasztó, a fa felületkezelése esetében meg kellett fizetni az árát a jobb és egészségesebb verziónak, de hiszem, tapasztalom, hogy ez a befektetés is megtérül hosszú távon. Bátorítok mindenkit arra, hogy inkább fizesse meg ilyenkor az árát az egészségre nem káros anyagoknak. A konyhabútor, a berendezések, a napkollektor, a napelem később is pótolható, ahogy az építkezés után az ember anyagilag lassan helyreáll, de ezek a tételek később már nem cserélhetőek le.

Sok tapasztalatot gyűjtöttem a kivitelezés során és örülök, hogy ezek után még hitelesebben tudok tanácsot adni, megrendelőket keresztülvezetni hasonló projekteken. Nehéz időszak ez az építkezésre, hiszen nem egyszerű mesterembert találni, nemhogy jó mesterembert, a munkaerő és az építőanyagok ára is az egekbe szökött, és egyelőre nincs megállás. Mégis állítom, hogy jól átgondolt tervekkel, sok türelemmel, és Isten segítségével és kegyelmével nagyobb viszontagságok nélkül, egy igazi Otthonnal lehet lezárni egy ilyen hatalmas munkát is.

Kazinczy Gyöngyvér
Környezet- és Energiatudatos Építészeti Stúdió
Öko Építőanyag Webáruház




Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: 4 (2 szavazatból)