Emlékhely épül a lerombolt Regnum Marianum-templom helyén a Városligetben

1951-ben, a Rákosi-rendszer idején a Felvonulási tér kialakításakor rombolták le a templomot, a civilek tiltakozó felvonulása ellenére.

A földfelszín alatt 160 m²-es kiállítótér épül egy mesterséges domb alá, fölötte pedig a felszínen egy 7 méter magas emlékjel mutatja a földbe rejtett emlékhely pontos helyét. Az emlékhely megidézi az egykori templom emlékét, az Árpád-kori román templomok hangulatát, a keresztény szimbolika eszközeivel. Az akadálymentesített kiállítótérben korszerű múzeumtechnológiával mutatják be a templom történetét. Kiállítás keretében tanúi lehetünk a hazai egyházüldözés tragikus eseményeinek, a Kádár-rendszer koncepciós pereinek (Regnumi perek) részleteibe is betekinthetünk, amelyek 1970-ig tartottak. A megemlékezés mellett az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt, és rendkívüli történelemórákat is tartanak az idelátogató diákoknak, érdeklődőknek.

A Magyar Patrióták Közössége jelenleg gyűjti a templomról fennmaradt emlékeket, fényképeket, tárgyakat, illetve keresi a még élő szemtanúkat a kiállítás tartalmi anyagának összeállításához.
Az építkezés várhatóan 2019 végén indul. A tervek szerint 2021-ben készül el az emlékhely, ami kettős évforduló lesz: az 1931-es templomalapításé és az 1951-es lerombolásé.

Templomépítők

A Regnum Marianum közössége egy ma is létező, ifjúságneveléssel foglalkozó katolikus szervezet, amely a hazai cserkészmozgalom megalapításában is jelentős szerepet játszott. A mozgalom tevékenysége az 1920-as években a hitélet akkori válságjelenségeire adott választ.
Az erzsébetvárosi plébániáról leválasztott egyházközség 1919-ben alakult, kápolnájuk a VII. Damjanich u. 50. ház alagsorában működött, de a gyarapodó közösség számára egyre szűkebb lett a hely. Ezért 1924-ben építészeti tervpályázatot hirdettek a Városliget szélén felépítendő Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom (hivatalos nevén Magna Domina Hungarorum) tervezésére. A templomépítő bizottság Dr. Kotsis Iván tervét választotta. Elkezdték az adománygyűjtést, s a lelkes adakozásnak köszönhetően 1931. június 14-én adták át a templomot a híveknek.

Az építkezés több nehezen megoldható problémát vetett fel, ugyanis a Városliget talaja akkoriban vízzel borított, tőzeges lápföld volt, ezért a falakat a talajba süllyesztett beton cövekekre kellett építeni, hogy elkerüljék a későbbi megsüllyedést. A tervező Szent István korát kívánta felidézni – amikor a Regnum Marianum gondolata megszületett –,ezért idézte a templom a román stílus hangulatát. A XI. századi olasz és dél-francia hatású, centrális elrendezésű templomteret 20 méter magas kupola fedte, a tetejét a Szent Korona másolata díszítette. A boltíves előcsarnokhoz hosszú lépcső vezetett, innen lehetett belépni a tágas, négyzet alaprajzú térbe. Az alagsorban kulturális és jóléti helyiségek kaptak helyet, például az előadóterem és a sekrestyés lakása. A 35 méter magasra tervezett harangtorony pénzhiány miatt nem készült el. A második világháború alatt viszonylag épségben maradt a templom, csak kisebb károsodások történtek. A proletárdiktatúrát azonban nem élte túl a templom.

1989-ben a katolikus egyház kezdeményezte a Regnum Marianum-templom újbóli felépítését, de lelkipásztori szempontok miatt új helyszínen. A plébániatemplom jogutódjaként Zugló családias övezetében, a Zoborhegy téren épült fel a templom és közösségi ház.

A templom eredeti helyén azonban méltó emlékhely, lelki-szellemi központ épül 2021-re.

Forrás: PestBuda