Bár a márciusban történt földrengés nyomán hajléktalanná váltakat szinte órák el tudták helyezni ideiglenes szálláshelyeken, többségük még mindig a saját élettér intimitásának biztosítására alkalmatlan tornacsarnokokba zsúfolódva kénytelen élni. Mivel végleges otthonok megépítése még hónapokig várathat magára, Shigeru Ban és az Önkéntes Építészek Hálózata (Voluntary Architects Network) első lépésként az egylégterű csarnokok legalább alapszintű szeparálását tűzte ki célul. Ennek megvalósítására újrahasznosított papírból készült csőváz-szerkezetre függesztett textilfalakat használt, melyek kivitelezését – építészek irányításával és alapítványi adományokból finanszírozva – helyi diákok végezték el.
Ha nem is végleges, de hosszabb távú megoldást látnak a szökőár sújtotta területeken a használt hajózási konténerekből épített kétemeletes házakban. A 2,20 méter széles és 5,85 méter hosszú egységekből egy, két és négyszobás lakásokat alakítanak ki, a tervek szerint Onagavában összesen 188-at. A mintalakás már elkészült, így reményeik szerint hamarosan megkezdik a 300 embernek otthont adó projekt építését.
A konténeres építési technológia több előnnyel is jár. Meglévő konténerek használatával lerövidül az ideiglenes lakások építési ideje, három szintet lehet felhúzni akár keskeny, lejtős terepen is, nem utolsó sorban a szerkezet földrengés-állósága is kiváló. A sakktábla rendszerben összeszerelt építmények lényege, hogy nemcsak magukat a konténereket, hanem a köztes tereket is lakótérként hasznosítja, ezzel gyakorlatilag megkettőzi a felhasznált elemek alapterületét.
Az ötlet nem teljesen új, hiszen az építész hasonló technológiával megvalósult Nomád Múzeuma (Nomadic Museum) 2005 óta járja a világot, New York és Santa Monica után most Tokió egyik kikötői mólóján lelhető fel.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére