10. A virginiai egyetem rotundájának tűzesete, Charlottesville, 1895
Az egyesült államokbeli virginiai egyetem Rotundáját maga Thomas Jefferson tervezte, így az amerikai építészet egyik jelentős épülete volt. Az épület 1895-ben egy hatalmas tűzvésznek esett áldozatául. Stanford White tervei alapján jelentős változtatásokkal épült újjá, eltüntetve a középső emeleti szintet és karcsú oszlopokkal helyettesítve az eredeti oszlopsort. Az új épület egészen a 70-es évekig viselte a megmásított homlokzatát, amikor is az egyetem építészkarának professzora, Frederick Nichols, Jefferson eredeti tervei alapján renováltatta.

9. Westminster-palota, London, 1834
A londoni Westminster-palota 1834-ben teljesen elpusztult egy tűzvészben, ám helyén a Brit Parlament épülete került felépítésre. Habár abban az időben a neoklasszicista irányzat volt a legnépszerűbb, az amerikai események hatására a jóval konzervatívabb neogótikus stílus mellett döntöttek. Így a Lordok házát Charles Barry és Augustus Pugin építészek tervezhették meg, tehát nekik köszönhető London egyik ikonikus épületének jól ismert arculata.

8. Tuileriák palotája, Párizs, 1871
A párizsi Louvre látogatói napjainkban jogosan vehetik észre, hogy a La Défense-től a múzeumig közel 8 km hosszan húzódó egyenes tengely foghíjasan fut neki a Louvre épületének. Nem véletlenül, hiszen 1871-ig itt állt a Tuileriák palotája, mely a francia államigazgatás legfőbb épülete volt a Versailles-i palota elkészültéig. A Szajna-parti palota a Louvre épületével közös udvaron osztozott, ám a párizsi kommün éveiben a monarchia szimbólumának tekintett épület sorsa megpecsételődött, amikor 1871-ben porig égették. Az elmúlt évtizedekben többször felmerült a gondolat, hogy újjáépítsék az egykori palotát, így restaurálva Párizs tengelyét. Az épületben pedig lehetőség lenne új kiállítótereket kialakítani a szomszédos világhírű múzeum számára.

7. Kristálypalota, London, 1936
Nem kérdés, hogy az elmúlt kétszáz év egyik legjelentősebb épülete volt a londoni Kristálypalota. A nemzetközileg elismert pavilon az első világkiállítás alkalmára épült fel a Hyde Parkban, majd London Sydenham kerületében építették fel újra, ahol több mint 80 évig adott helyet különféle rendezvényeknek és kiállításoknak. Ennek ellenére, ebben a városrészben sem anyagilag, sem pedig funkcionálisan nem tudta beteljesíteni eredeti szerepkörét. Fokozatos hanyatlásának az 1936-os tűzvész vetett véget, melyben teljesen megsemmisült az épület. Az épület rekonstruálásának folyamatos viták szabnak gátat.

6. Nika-felkelés, Konstantinápoly (Isztambul), 532
Konstantinápoly történetének egyik legvéresebb fejezete a Nika-felkelés volt, melynek során az akkori város közel fele porig égett, beleértve legfontosabb templomát is. Tény, hogy a területen álló korábbi templom is egy felkelésnek esett áldozatul, ám a Nika-felkelés során megüresedett területen áll ma a világ egyik leghíresebb épülete. Történt ugyanis, hogy Iustinianus császár a felkelés leverése után nem tétlenkedett, hanem felépítette az akkori világ legnagyobb katedrálisát, a Hagia Sophiát. 1500 évvel később még mindig csodálhatjuk a bizánci építészet legnagyobb kincsét. Bár több átépítésen és felújításon átesett, nem fogtak rajta az évszázadok során a földrengések, háborúk és a különféle vallási ideológiák.

5. Reichstag, Berlin, 1933
A Reichstagot vélhetően Marinus van der Lubbe gyújtotta fel, alig négy héttel Hitler hatalomra jutása után. Azonban ez egyebek mellett kiváló alkalmat adott a náci vezetésnek a civil jogok és az államrendszer semmisnek nyilvánításához és a Harmadik Birodalom létrehozásához. A II. világháború végéig a propaganda szolgálatában álltak az épület romjai, de a hidegháború évei alatt nem foglalkoztak az épülettel. A két országrész 1990-es egyesítésével vette kezdetét újkori története, amikor is Sir Norman Foster tervei alapján új üvegkupolával látták el és restaurálták az épületet, hogy a modern kori átlátható (átvitt és egyenes értelemben is) német kormányzat székhelye lehessen.

4. Ronan Point, London, 1968
A Ronan Point épület katasztrófáját inkább robbanásként lehet leírni, mint tűzesetként, mivel a 18. emeleten bekövetkezett gázrobbanás szó szerint szétrepítette az előregyártott falpaneleket a ház környékén. Azonban egy olyan fordulópont volt ez a brit építészetben, mely drámaian befolyásolta a később alkalmazható építési technológiákat. A katasztrófában 4 ember meghalt és további 17 megsérült. Az eset szerepet játszott a modern építéssel szembeni bizalmatlanság széleskörű elterjedéséhez a szigetországban.

3. Equitable Life Building, New York, 1912
10-es listánkon egyedüliként beszélhetünk egy építészeti kincs tűz általi pusztulásáról, egyúttal egy új építészeti irányzat megteremtéséről. Az eredeti Equitable Life Building épülete mai szemmel nem tűnhet különlegesnek, azonban 1870-es építése idején a maga 40 méteres magasságával világrekordnak számított, és a későbbi felhőkarcolók előfutárának tekinthető. 1912-es leégése után rövidesen egy 38 emeletes toronyépület épült helyére, mely az Equitable Building nevet viseli. Ez az ikonikus épület a New York-iakra inspirálóan hatott, megalapozva a városra jellemző felhőkarcolók építésének máig tartó korszakát. Egyebek mellett az Empire State Building és a Chrysler building is ezen fellendülésnek köszönheti létrejöttét.

2. A nagy londoni tűzvész, 1666
London újjáépítése az 1666-os nagy tűzvész után Sir Christopher Wren minden részletre kiterjedő alapos várostervezésének köszönhető. Széles nagy sugárutakkal övezett szabályos, ám történelmileg és építészetileg idegen városszövet helyett a változatos, terek és bulvárok láncolatára épülő térképzés elvét követte. A Szent Pál katedrális és 50 további templom felépítése és a ma is meglévő belvárosi városkép kialakítása fűződik nevéhez. Emellett a tűzvész által lehetővé vált a korábbi Tudor korszakra jellemző faépületek építésének betiltása, helyettük pedig teret nyertek a György király korabeli kőépületek.

1. A nagy chicagói tűzvész, 1871
Szinte lehetetlen lenne elképzelni Chicago mai arcát felhőkarcolók nélkül, pedig az 1871-es nagy chicagói tűzvész nélkül minden bizonnyal egészen máshogy alakult volna a mai belváros arculata. A tűzvész hatalmas területet "tisztított meg" a belvárosban, így egyszerre egészen új úton folytatódhatott a város fejlesztése. Az épületek elkezdtek felfelé is növekedni, melyet csak gyorsított az olyan új technológiák megjelenése, mint az acélszerkezetes építés. Ezek első példája, a Home Insurance Building 1884-ben nyitotta meg kapuit.
Az új lehetőségeket látva olyan fiatal építészek alkottak a városban, mint Louis Sullivan, aki tevékenyen kivette részét a későbbi Chicagói Iskola megalapításában, melyben a korábbi homlokzati díszítések elhagyásával szorgalmazták a modern magasépületek megjelenését. Sullivan tudását olyan későbbi építész-zseniknek adta át, mint Frank Lloyd Wright. Az itt kialakult egyedi légkör később is neves építészeket vonzott a városba, így Mies van der Rohét is, aki jelenlétével sokat adott a városnak és az egész Egyesült Államoknak.


Forrás: ArchDaily

Képek:
Reichstag, Berlin – Werner Kunz
Rotunda Egyetem, Virginia – Dale Winling
The collapse of Ronan Point – The Daily Telegraph
Brit parlament, London – Justin Ennis
Tuileriák palotája 1860 körül – ArchDaily
Hagia Sophia, Isztambul – Collin Key
Reichstag, Berlin – Sebastian Niedlich
Equitable épület – Fletcher6
Londoni látkép a Szent Pál katedrális kupolájával – Joe Newman
Chicago látkép – Brad Wilke