A finn törvények szerint egy lakásnak legalább 20 négyzetméteresnek kell lennie. Most mégis külön engedéllyel olyan bérházat építettek Vantaa városában, amelyben a lakások 15,5 négyzetméteresek.
Az ötletet többen is bírálják, köztük Harri Hautajärvi építész, mérnöki doktor. Szerinte még a 20 m2 is túl kicsi, legalább 25-30 m2 szükséges az egészséges lakhatáshoz. Manapság egyre több az egyedül élő, a lakosság öregszik, és egyre többen dolgoznak otthonról, mindemellett a napi életvitel, a bútorok meg a tárolás is helyet igényel.
A 20 m2-ea határérték 1959-ben született, bár azóta sok minden megváltozott. Így például az akadálymentesítési előírások miatt nagyobb fürdőszobákat és vécéket, valamint szélesebb ajtókat és folyosókat kell építeni Finnországban.
Harri Hautajärvi szerint emelni kellene a lakások minimális alapterületét, mert a befektetők anyagi érdeke miatt egyre csökken a lakások mérete, főleg Helsinkiben és környékén.
„A lakások funkcionalitása, a természetes fény és a közeli természet elősegíti a lelki és testi jólétet. A lakhatás egészsége pedig fontos kérdés az ország jóléte és az emberek munkaképessége szempontjából” – teszi hozzá Harri Hautajärvi.
Stúdiólakások Vantaa-ban
Vantaa Martinlaaksoo városrészében a Sato ingatlanfejlesztő építette azt a 68 lakásos társasházat, amelyben 15,5 m2-esek az otthonok. A közel 4 méteres belmagasságnak köszönhetően van hely a 6,3 m2-es galériának, és van egy kis erkély is, ahol meg lehet inni a reggeli kávét.
„Szerintünk nem az alapterület a legfontosabb, hanem a tervezés minősége, valamint a lakások és közös terek használhatósága” – mondta el Arto Aalto, a Sato beruházásaiért felelős vezetője.
A lakást bemutató videó
A lakások 500 euró körüli áron bérelhetők, ami nagyon olcsónak számít ezen a környéken. Összehasonlításképpen a kicsit nagyobb egyszobásak 700 euró körül bérelhetők, a kétszobásak pedig 900-ért. Aalto szerint kiváló visszajelzést kaptak a lakóktól, és szinte mindig tele van az épület.
„Sokan vannak, akiknek életkörülményei megfelelőek a kis lakásokhoz. Ezekben a studiólakásokban különböző életkorú és különböző élethelyzetű emberek élnek, a diákoktól a nyugdíjasokig.” Aalto szerint az alacsony ár az egyik hajtóerő.
„Az a tény, hogy még a legkisebb stúdiókra is volt kereslet, nem bizonyítja, hogy jók a lakások. Nem volt más választásuk a bérlőknek” – teszi hozzá Harri Hautajärvi. Szerinte az ingatlanfejlesztők azzal indokolták a kis lakásokat, hogy az emberek mást nem engedhetnek meg maguknak, a lakók pedig kis lakásokat akarnak, mert azok olcsóbbak. És itt be is zárult a kör.
Új életforma
A kis lakásokat a közösségi terek teszik élhetőbbé. A tervezők szerint ez az újfajta közös életforma javítja majd lakók életminőségét, csökkenti a magányt az urbanizáció rohanó világában. De ez csak azoknak alkalmas, akik nyitottak a közösségi életre. Bár szerintem, a tipikus finn nem ilyen.
A finn házakban csak a lakók vezetéknevét írják ki a földszintem, itt azonban a keresztnév és a fotó is kint van a könnyebb ismerkedés érdekében.
A földszinten van egy mosókonyha és egy nagy nappali, ahol közösen lehet főzni. A legfelső emeleten egy nagy terasz és egy szauna található. A kényelmes közös terek lehetővé teszik a szomszédok természetes találkozását és alapot teremtenek a közösségi tevékenységekhez.