A Magyar Kormány támogatásából 2021-2025. között megvalósuló veszprémi várnegyed beruházás nemcsak a Veszprémi Főegyházmegye, de Veszprém Megyei Jogú Város és térsége, valamint országos viszonylatban is jelentős mértékű műemlék-helyreállítási fejlesztés.

A megyei jogú város szívében 18 műemléki épület, mintegy 35 ezer négyzetméter épített és 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg. Ilyen mértékű, „város a városban” fejlesztés legutóbb 250 éve, a barokk korban zajlott a várnegyedben. A Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában lévő épületek külső és belső felújítása mellett turisztikai látványosságok is készülnek, amelyek a várnegyedet, magát a várost és a régiót is vonzóbbá teszik a lakosság és az ideérkezők számára. A fejlesztés egyszerre hitéleti, építészeti, funkcionális, turisztikai és munkahelyteremtő beruházás. A megújítást a Magyar Állam támogatja, teljes kifutási ideje 2025. A projektet a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság gondozza, amely a Veszprémi Főegyházmegye igazgatóságaként jött létre 2020-ban. Célja nemcsak a műemlékvédelmi fejlesztés és a felújítás, hanem a hosszú távú üzemeltetés is.

A sajtótájékoztatón Dr. Udvardy György veszprémi érsek, Vörös Tamás DLA, a veszprémi egyházmegye főépítésze, valamint Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese mutatta be a terveket és a már folyamatban lévő kivitelezést. 

Dr. Udvardy György érsek 2020-ban választotta az egyházmegye mottójának a Gizella Kápolna kőtábláján található feliratot: „Őseink hite a jövő reménye”.

A nagyszabású fejlesztést 2021-től összetett előkészítő munka kísérte. A régészeti, építés- és művészettörténeti kutatásokat festő-, stukkó-, fa-, fém-, kő- és szilikát-restaurátori vizsgálatok követték, melyek magas hozzáadott értékkel bírnak a hazai múzeumszakmai, műemlékvédelmi és művészettörténeti egyetemes tudást tekintve is. Eredményeiket figyelembe véve 10 építész generáltervező és 2 tájépítész csapat dolgozott a várnegyed megújítási tervein. A fejlesztési koncepció több fontos társadalmi, szervezeti és közösségi igény szem előtt tartása mellett készült. A felújítást 4 generálkivitelezői csapat végzi, napi szinten mintegy 450 személy vesz részt a feladatok elvégzésében. Az építőanyagok és dolgozók várnegyedbe való fel- és lejutását egy egyedülálló – mintegy 42 méter magas és 80 tonna súlyú – felvonókkal kiegészített térállványrendszer is segíti a várhegy keleti oldalánál, melyen felül további 5 daruval valósul meg az anyagmozgatás.

A teljes várnegyed fejlesztés 2025-ig tart, a felújítás azonban jövőre megáll, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat háborítatlanul megrendezhető legyen. Cél, hogy 2023-ra egyházi és kulturális rendezvények a várban megtarthatóak legyenek, valamint elkészüljön a 18 beruházásban érintett épület tető- és homlokzati rekonstrukciója. A tervek szerint jövőre látogathatóvá válik az Érseki Palota egy része. A Szent Mihály Főszékesegyház liturgikus eseményekre alkalmassá válik, így a húsvétvasárnapi feltámadási szentmisén már együtt ünnepelhetnek a hívek. A műemlék-helyreállítás munkaközi állapotát a Work in Progress ’23 nyitókiállítás mutatja majd be. A látogatók tematikus útvonalakon járhatják be az addig elzárt várnegyed épületeit, így a Körmendy Házat és a Biró-Giczey Házat, valamint egyes kerteket. Bepillanthatnak a kulisszák mögé: megtudhatják, hogyan zajlanak a kutatások, restaurálások, az építészeti tervezés – kifejezett cél, hogy a felújítások és helyreállítások olyan izgalmas és látványos mozzanatai váljanak láthatóvá, amelyek általában a "kulisszák mögött" történnek: ne csak a romos, felújítandó, valamint a szép és új látsszon, hanem a kettő közötti folyamat is. 2024-ben a kivitelezés folytatódik, hogy 2025-ben lezáruljon a teljes műemlék-helyreállítás. 2025-ben nyílnak meg a Veszprémi Főegyházmegye állandó kiállításai, például az Érsekségi Kincstár. A Főegyházmegye történetét bemutató interaktív kiállításnak a Kisszeminárium ad otthont. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény állandó kiállítása a Körmendy Házban, időszaki tárlatok pedig a Piarista Gimnázium földszinti tereiben lesznek látogathatók.

A tervek bemutatását nagy érdeklődés övezte. Köztudott, hogy a legnagyobb visszhangja korábban a Szent Mihály Főszékesegyház felújításáról bemutatott terveknek volt, a túlzott átépítés megakadályozásának érdekében jött létre a Szent Mihály Védegylet, és konferenciát is tartottak e témában. A korábban bemutatott – munkaközi – tervekkel szemben a mostaniakon színes üvegablakok láthatóak, "csupán" a falakat díszítő freskók tűnnek el a felújítás során. Ezzel kapcsolatban több kérdés is érkezett a nézők soraiból. Milyen állapotban vannak a figurális festések? Milyen művészeti értéket képviselnek? Miért nem restaurálják őket? 

A falak nedvesedésének meghatározásakor úgy értékelték, hogy a festés kb. 30%-a sérült, sószennyezett, ezeket el kell távolítani. De még így is pótolhatóak lennének a hiányzó részek, azonban a festőrestaurátori kutatás során kiderült, hogy a látható festés nem az 1907-10-es neoromán purista helyreállításból származik, hanem egy 1974-78 közötti felújításból, amely során a freskókat felülfestették, és a festés minősége sajnos elmarad az eredetitől. Ezért végül a sérült részek eltávolítása és a festés elfedése mellett döntöttek – ezzel tehát nyitott maradt az út egy későbbi restaurálás előtt, de arra még évtizedeket kellhet várni. 

Másik nagy kérdés az üvegablakokkal kapcsolatos volt: a meglévő ablakok egy része Waltherr Gida munkája, míg másokat Sztehlo Lili készített. A felújítás során utóbbiakat múzeumba viszik, nem elvetve annak lehetőségét, hogy később újra egy liturgikus teret díszítsenek – az előbbiek közül pedig hatot restaurálnak, a többiek helyére stílusában illeszkedő, új ablakok készülnek Wölfinger Barnabás üvegművész keze által. Az ablaktervek szemet gyönyörködtetőek, az viszont nem világos, miért olyan fontos a stílusegységre törekedni egy székesegyház esetén. Épp ezeken a gyakran évtizedeken keresztül épült épületeken érhető tetten sokszor a stílus változása, és szépségük részben abból is ered, hogy minden kor a művészete legjavát adta hozzá. A főszékesegyház ráadásul barokk jellegét egészen elveszítette az 1907-10-es neoromán átépítéssel, most viszont egy neogótikus jellegű templomot látunk a terveken, csak nem egészen világos, hogy miért. Szép lesz, egységes lesz – de mégis hagy maga után egy kis hiányérzetet. 

A veszprémi várnegyed megújulásában érintett épületek:

• Érseki Palota
• Nagypréposti Ház
• Gizella Kápolna
• Szent József Ház (egykori Alkalmazottak háza)
• Szent Mihály Főszékesegyház
• Szent György Kápolna
• Nagyszeminárium
• Körmendy Ház
• Tejfalusy Ház
• Ferences Rendház
• Szent István Templom (ferences templom)
• Biró-Giczey Ház
• Simon Ház
• Kanonoki Ház
• Kisszeminárium
• Piarista Gimnázium
• Piarista Rendház
• Szent Imre Templom (piarista templom)

Forrás: sajtótájékoztató, sajtóközlemény