Nem sokkal 2013 Mikulás/Miklós napja után írtunk a Mátyás király korabeli budai vár virtuális rekonstrukciójáról. Most a Vértes hegygerincén húzodó Vitányvárról kaphatunk térhatású bemutatót, információt, ha követjük a cikk végén található hivatkozás alatt futó youtube videókat.

Az eredetileg a tatárjárás után, a 13. század végén épült Vitányvár több mint négyszáz éve áll romosan, amióta az osztrák seregek 1597-ben felrobbantották, hogy az ne kerülhessen többé a törökök kezére. (Köszönet a sógoroknak elővigyázatosságukért, s hogy mútbéli lépésükkel most munkát adtak a magyar szakembereknek.) Az erdő az elmúlt évszázadok alatt teljesen benőtte az ősi tornyokat, falakat, a vadregényes terület ma közkedvelt kirándulóhely.

A várban nem oylan rég indult meg a régészeti kutatás, műemléki helyreállítást soha sem végeztek benne, viszont a környezetét karbantartják, a növényzettől rendszeresen tisztítják. A vár történetének részletes, modern történeti feldolgozása rendelkezésre áll. A felmérés alapján lehetőség van a digitális elméleti rekonstrukcióra. A projekt lehetőséget ad a középkori várromok 3D digitális felmérésére, és a felmérések régészeti, műemlékvédelmi, építészeti és építészettörténeti hasznosítási módszereinek kidolgozására. A projekt eredményei bemutathatóak a visegrádi múzeum által tervezett középkori várak című kiállításon és publikálhatók a kiállításhoz kapcsolódó katalógusban. A projekt eredményei jól hasznosíthatóak középkori várromok műemléki helyreállításai során.

A várat kutató szakemberek, 3D grafikusok, illetve szoftverfejlesztők együttműködésével készült el az elfeledett vár teljes modellje, amelyet végül annak legszebb, az 1500-as évek eleji állapotában rekonstruáltak a projektben. A modellt teljesen bejárhatóvá tették, és korabeli bútorokkal, falikárpitokkal rendezték be, hogy a látogatók minél pontosabb képet kapjanak arról, hogyan élhettek a várban mintegy ötszáz évvel ezelőtt. Nemcsak az érdeklődőknek, de a kutatóknak is hasznos a módszer: a vár falainak és két tornyának maradványait először 3D-lézerszkenner alkalmazásával dokumentálták, majd a terepadottságok és sáncok felmérésével lehetőség adódott a kőfalak mellett az azokat körülvevő fapalánkok helyének meghatározásra is.


hírforrás szemléltető videókkal